Egyszerű Poncsó | Kössünk Lányok! — Mssalhangzó Törvények Szavak
Poncsó két téglalapból Egy egyszerű és egyben mutatós kiegészítője lehet ruhatárunknak ez a típusú poncsó, melynek összeállítása egyáltalán nem bonyolult ha megérted. Kezdő kötőknek, kézimunkázóknak is ajánlom az elkészítését. Minden különösebb technikai tudás nélkül, egy különleges fonalból igazi különlegességet lehet alkotni a két téglalapból. Ha gondoltál már rá, hogy szeretnél egy saját készítésű poncsót ezzel a fazonnal kezdj! Poncsó sajátkezüleg | Kössünk Lányok!. Méretezés A kívánt méret megállapításánál abból indulhatunk ki legegyszerűbben, hogy a téglalap rövid oldala adja meg a poncsó alap méretét. Nyaktól mérve a kar hosszát figyelembe véve megállapíthatjuk a poncsó alap paraméterét attól függően hogy meddig szeretnénk hogy érjen a poncsó a karunkon. Egy meleg őszi, tavaszi poncsó csuklóig érhet, egy könnyed nyári poncsó elég ha könyökig ér. A téglalap hosszú oldalának méretét, a rövid oldalból kiindulva a nyakkivágás méretét figyelembe véve tudjuk megállapítani. Döntsük el, hogy zárt vagy nyitott nyakkivágást szeretnék és határozzuk meg a hosszát.
- Poncsó sajátkezüleg | Kössünk Lányok!
- Mássalhangzó-rövidülés
- Magánhangzó, mássalhangzó törvények - Magyar emelt szint- segítség az érettségizőknek :)
Poncsó Sajátkezüleg | Kössünk Lányok!
Mielőtt elkezdenénk a kötést, két adatra van szükség: a karhosszra és a fejkörfogat. Ezek az adatok persze csak a méretet határozzák meg, a színt a fonal típusát is érdemes előre kitalálni, na meg a mintát is. Ez a fajta poncsó jól mutat csíkosban, egyszínűben, patentmintával, vagy csavart copfokkal, vagy akár csipkemintával is. Méretpróbát mindenképpen érdemes kötni, mondjuk egy 10 szem x 10 soros darabot, ezt lemérni, majd következők szerint kezdjük a kötést: A lemért karhossz értékét elosztjuk a próbadarab szélességével, majd 10-zel megszorozzuk, és meg is van, hány szemet szedjünk fel a tűre! Például ha a karhossz 40 cm, a próbadarab szélessége pedig 4 cm, akkor 40/4x10=100, tehát 100 szemmel kezdünk. A téglalapok hossza pedig úgy jön ki, hogy a karhosszhoz hozzáadjuk a fejkörfogat felét, és hogy hány sor, amíg ezt elérjük? Maradjunk a példánál! Karhossz 40 cm, fejkörfogat 52 cm, a próbadarab magassága pedig 3 cm, tehát: (40+26)/3*10=220 sor. A sorok számát akkor érdemes meghatározni, ha csíkos poncsót kötünk, így előre ki tudjuk számolni, hogy milyen széles csíkok legyenek, így egyenletes lesz a végeredmény.
Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik, ezeket az eseteket nevezzük mássalhangzó-törvényeknek. Mássalhangzó-törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek, amelyeknek hangtani szinten van jelentőségük (vagyis, abban, hogy hogyan ejtjük ki a szavakat. A leírt forma és a kiejtett forma közötti különbség a következőkben nyilvánulhat meg: a képzés helye, a képzés időtartama, a hangszalagok állapota (zöngés, zöngétlen) és a képzés módja. A mássalhangzó-hasonulás A magyar nyelvben vannak mássalhangzópárok, melyeknek egyik tagja zöngés, a másik pedig zöngétlen. Az, hogy egy hang zöngés, vagy zöngétlen attól függ, hogy kiejtésekor a hangszalagok rezegnek-e vagy sem. Mássalhangzó-rövidülés. Íme néhány mássalhangzópár (a párok első hangja a zöngés és a második a zöngétlen): b-p, d-t, gy-ty, z-sz, zs-s, v-f, g-k stb. Ha egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó egymás mellé kerül, akkor hatnak egymásra, ami kétféle módon jelentkezhet: részleges és teljes hasonulásban.
Mássalhangzó-Rövidülés
mindnyájan [minnyájan]: itt is nyilvánvalóan történik egy kiesés (a d hullik ki), de egyszersmind a ny is "bekebelezi", vagyis teljesen magához hasonítja a n -t; itt azonban nem a zöngésség, hanem a képzés helye változik meg (a n foghangból ny szájpadláshang válik). A tétel összegző leírása A beszédfolyamatban egymásra ható hangok hangtörvények szerint alkalmazkodnak egymáshoz. A magánhangzók hangtörvényei a hangrend, az illeszkedés és a hiátustörvény, a mássalhangzóké a hasonulás, az összeolvadás, a rövidülés, a kiesés és a nyúlás. Magánhangzó, mássalhangzó törvények - Magyar emelt szint- segítség az érettségizőknek :). Kerek Roland Letöltés További kidolgozott tételeket találsz itt
Magánhangzó, Mássalhangzó Törvények - Magyar Emelt Szint- Segítség Az Érettségizőknek :)
Mássalhangzó-összeolvadásról akkor beszélünk, amikor két különböző mássalhangzó a beszédünk során összeolvad egy harmadik mássalhangzóvá. A mássalhangzó-összeolvadásnak három esete van. Első eset: Amikor a t, az n és a d végű igékhez kapcsolódik a j-vel kezdődő birtokos személyrag vagy személyjel, a felszólító mód j-je és a j-vel kezdődő tárgyas személyrag. Ilyenkor a t és a j ty-vé, az n és a j ny-nyé, a d és a j pedig gy-é betűvé olvad össze. Példák: ker tj ük ⇒ kiejtve: ker ty ük Tehát a t mássalhangzó és a j birtokos személyrag ty hanggá olvadt össze. baná nj aik ⇒ kiejtve: baná nny aik Ebben a szóban az n mássalhangzó és a j birtokos személyjel nny hanggá olvadt össze. ká dj uk ⇒ kiejtve: ká ggy uk Itt a d mássalhangzó és a j birtokos személyrag ggy hanggá olvadt össze. Második eset: Amikor a t és az sz, a d és az sz, illetve a gy és az sz mássalhangzók találkoznak, akkor általában hosszú c hanggá olvadnak össze a kiejtés során. Példák: lá tsz ⇒ kiejtve:lá cc mara dsz ⇒ kiejtve:mara cc e gysz er ⇒ kiejtve: e cc er Harmadik eset: Amikor a t és az s, a d és az s, illetve a gy és az s mássalhangzók találkoznak, akkor általában rövid vagy hosszú cs hanggá olvadnak össze a beszédünkben.