Claire Douglas - Utoljára Látták - Lélekvesztő Könyvek | 9789634380573 / Függöny Ajtó Helyett Most

Claire Douglas-Utoljára látták... (új példány) - konyvkolcso Eredeti ár: 3970 Ft Akciós ár: 2973 Ft Kedvezmény: 25% Futhat... Libby menekülni szeretne mostani életéből, hogy kiheverje az utóbbi hónapok testi-lelki megpróbáltatásait, és hogy rendbe tegye a házasságát Jamie-vel. Egy idegen házaspár felajánlja, hogy a nyaralás idejére cseréljenek lakást, mire Libby és Jamie gondolkodás nélkül igent mond. De nem menekülhet... Azonban épp hogy sikerül újból közel kerülniük egymáshoz, Libby furcsa és hátborzongató eseményeket észlel a tengerparti luxus nyaralóban. Az elszigeteltség és nyugalom kezd fenyegetővé válni. Claire douglas utoljára latta.blog.lemonde. Libby úgy érzi, nincsenek egyedül. Vajon figyelik őket? Mert valaki tudja a titkát... Jamie próbálja könnyedén venni a félelmetes történéseket, de Libby úgy érzi, mindez nem lehet a véletlen műve. És miért van az, hogy a ház szörnyű emlékeket idéz fel a múltjából? Annak az éjszakának az emlékét, amikor utoljára látta élve a legjobb barátnőjét, és azt tette, amit örökre el akart felejteni.

1. Utoljára látták - Claire Douglas - könyváruház
2. Utoljára látták
3. Claire Douglas-Utoljára látták... (új példány) - konyvkolcso
4. Utoljára látták - BookMall
5. Függöny ajtó helyett angolul
6. Függöny ajtó helyett nyugta
7. Függöny ajtó helyett 2021
8. Függöny ajtó helyett most

Utoljára Látták - Claire Douglas - Könyváruház

A főszereplő nem éppen szimpatikus karakter. Sajnos a végére sem tudtam megkedvelni. A befejezés pedig nem tetszik. Nem szeretem az spoiler. MoMe >! 2020. június 13., 17:40 Jól indult, nagyon jól de aztán…. tudom megmagyarázni, de valami mégse volt jó ebben a könyvben. Végig feltartotta az érdeklődést, olvastatta magát, de valami hiányzott, valami nagyon hiányzott. Utoljára látták. A kezdeti feszültség ahogy haladtunk előre megszűnt, a csattanó se csattant mint ahogy várható volt. Felejthető. Plusz engem irritált a női szereplő. Kár érte! konyvkritika >! 2019. november 12., 08:49 A szerző korábbi könyveit is olvastam már, és meggyőztek, ezért kíváncsian vágtam bele ebbe az új könyvbe, ami nagyon is elnyerte tetszésemet. Szeretem az olyan thrillereket amelyek meg tudnak lepni, ugyanakkor olyan a történetük, hogy az kellően leköti a figyelmemet. Ennél a könyvnél gördülékeny és szórakoztató volt az olvasás, ugyanis izgalmas és csavaros volt. Volt benne elegendő meglepetésfaktor, valamint a végkifejlet is sok nem várt csavaros fordulatot hozott.

Utoljára Látták

Futhat… Libby ​menekülni szeretne mostani életéből, hogy kiheverje az utóbbi hónapok testi-lelki megpróbáltatásait, és hogy rendbe tegye a házasságát Jamie-vel. Egy idegen házaspár felajánlja, hogy a nyaralás idejére cseréljenek lakást, mire Libby és Jamie gondolkodás nélkül igent mond. De nem menekülhet… Azonban épp hogy sikerül újból közel kerülniük egymáshoz, Libby furcsa és hátborzongató eseményeket észlel a tengerparti luxus nyaralóban. Az elszigeteltség és nyugalom kezd fenyegetővé válni. Libby úgy érzi, nincsenek egyedül. Vajon figyelik őket? Mert valaki tudja a titkát… Jamie próbálja könnyedén venni a félelmetes történéseket, de Libby úgy érzi, mindez nem lehet a véletlen műve. Utoljára látták - BookMall. És miért van az, hogy a ház szörnyű emlékeket idéz fel a múltjából? Annak az éjszakának az emlékét, amikor utoljára látta élve a legjobb barátnőjét, és azt tette, amit örökre el akart felejteni. Amikor Jamie hirtelen megbetegszik, Libby nem akar mást, mint visszatérni tökéletlen, mégis biztonságos életükbe.

Claire Douglas-Utoljára Látták... (Új Példány) - Konyvkolcso

Amikor Jamie hirtelen megbetegszik, Libby nem akar mást, mint visszatérni tökéletlen, mégis biztonságos életükbe. De már túl késő. És miután kiderül, hogy Jamie is titkot rejteget előle, Libby kishíján összeomlik. Libby el akarta temetni múltjának sötét titkait, ám ahogy a sötétségből előmászik a múlt, Libby sejti, hogy csapdába került. Ki állított csapdát? Mit akar tőle? Utoljára látták - Claire Douglas - könyváruház. És mekkora áldozatra hajlandó ő maga, hogy túlélje ezt az egész borzalmat? Állapotfotók Olvasatlan példány

Utoljára Látták - Bookmall

Ez a gondolatmenet nagyon tetszett a regényben, már csak ezért is érdemes volt végigolvasni. Nagyon jó szórakoztató olvasmány, tökéletes kikapcsolódás, érdemes elolvasni. Kedvenc idézetem a könyvből: Nem jelenti azt, hogy gyenge vagy, ha kimutatod, hogy nem vagy tökéletes.

A már jól bevált és ismert váltakozó szemszög, valamint a két idősíkban futó események sorozata, ebben a könyvben is jelen vannak. Ennél a könyvnél ez azért olyan élvezetes, mert ezáltal a szerző mindig csak annyi információmorzsát oszt meg olvasóival, amivel eléri az izgalom fokozását, valamint megvan az a várakozási faktor, ami miatt egy percig sem lankad a figyelem és az élvezet. Több szálon is fut a cselekmény, Libby mellett ott van még egy nő, Beth, akinek élete legalább olyan sokoldalú, mint Libby élete. Gyakran összemosódik a két nő élete ebben a regényben, amennyire különböznek, pont annyira hasonlítanak is. Számomra volt egy igazán fontos csavarja a regénynek, ami a könyv felénél megjelent, és onnantól kezdve indult be igazán a regény cselekménye. Míg a könyv első fele kicsit csendesebb, mégis sok mozgalmas részt tartalmaz, az igazi katartikus élményt azonban inkább a második fele hozza meg. Egy jól időzített csavarral egyből átfordul a könyv ritmusa, pörgős, lendületes és dinamikus lesz.

Erre mind a két kezemmel nyomni kezdtem a gégéjét. Mint vaskapcsok, úgy tapadtak rá az ujjaim a nyakára. Fáradhatatlanul és minden erőmet összeszedve szorítottam, nyomtam. Szinte beleszédültem az erőlködésbe és az ölnivágyás állati kéjébe. Egy ideig még karmolta a kezeimet, de igen erőtlenül. Végre lehanyatlottak a kezei és nyögött. Iszonyúakat. Hármat. Nem olvastam meg, de most is, mintha egymás után hallanám ezeket a nyögéseket. Teljesen úr voltam a testén, de nem tudtam - ezt értsd meg - nem tudtam levenni kezeimet a nyakáról. Gyilkosság – Wikiforrás. Azt sem tudtam, mennyi idő telhetett el így. Lehetett egy perc, lehetett három óra. A végén, ezt jól tudom, valami rettenetes csömör, fáradtság váltotta föl a diadalérzésemet. Mintha nem lenne többé agyvelőm, és rémséges hülye volnék, mintha ítéletnapig ott kéne ülnöm a koromsötétben, hogy szorítsam ezt a nyomorult gégét. Egyszerre megéreztem, hogy a nyak merev és jéghideg. Fölugrottam, és a hálószobámba siettem vissza világosságért. Azután gyertyavilágnál megnéztem az embert.

Függöny Ajtó Helyett Angolul

Péter volt, a tavalyi kocsisunk. Olyan szűk mellű, beesett, borostás arcú, gyér bajuszú paraszt. Sárga szemei dülledten néztek reám. Az arca szederjes volt. Halott volt. Megrémültem és elhűltem, azután ész nélkül hozzáláttam az élesztgetéshez. Dörzsöltem, vizet freccsentettem az arcába, majd fejetlenül szaladgáltam ide-oda. Csakhamar mégis eszembe jutott, mit kell tennem: fölhívtam a cselédeket. Akkor láttam, hogy a három kutyánk ott hever az udvaron, döglötten. Két legénnyel csináltattam mesterséges légzést, egy harmadikat pedig orvosért küldtem. Mialatt mi a gyertyavilágnál rángattuk Péter élettelen karjait, jött a legény mondani, hogy nincs otthon a doktor. Folytattuk az élesztgetést egész hajnalig, három óra hosszáig, eredménytelenül. Végre be kellett látnom, hogy hiába minden, megöltem egy embert, megfojtottam egy szegény, gyönge kis parasztot. Móricz Zsigmond: Enyelgés V. : hungarianliterature. És akkor körülnéztem a szobában. A wertheimkasszán egy háromujjnyi vésett bemélyedés volt. A földön pedig ott hevertek a hulla mellett szegény Péter betörőszerszámai.

Függöny Ajtó Helyett Nyugta

A házasság: egy harmónia... – Az sem kell, az is üzlet. A férj tétován nézett rá: – Mi? a harmónia?... a csillagok harmóniája?... vagy a Harmónia zeneműkereskedés?... Az asszony megvetően nézett rá. – Hát igen, – mondta a férj – a csillagok harmóniája is üzlet annyiban, hogy... Az asszony közbevágott, nem is ügyelt arra, amit az ura beszélt: – És maga nem tud szerelmes lenni? a házasságban nem?... de tud házasságon kívül!... A férj megdöbbenten nézett rá: – De szívem... – Láttam tegnap! Jelen voltam! a saját szemeimmel láttam. Idegen nők mellett ült egész este a lugasban, úristen, hogy suttogott, isten tudja, mivel bolondította őket: nagyon jó, körülvéve asszonyokkal, jó kis harmóniában és csakúgy ragyog, egy meleg kis fészek, és hogy csipog nekik: jaj, ha eszembe jut, meg kell bolondulni! Maga színész, menjen a színpadra, olyan sikerei lesznek, hogy megőrül tőle a világ! A férj elvörösödött. Függöny ajtó helyett most. – Ilyen ideák, – mondta fejcsóválva. – Semmi ideák! jaj! hogy az elébb az arcára néztem, ugyanaz volt, kiütött rajtam a hőség, a rémület: ez az én uram!...

Függöny Ajtó Helyett 2021

– Úgy is van! – De nincs úgy!... az a baj, hogy nincs úgy: az én számomra úgy van, mert én üzlet vagyok: én meg vagyok véve, s le vagyok kötve és úgy lebilincselve, hogy meg sem mozdulhatok. Én el vagyok intézve, nekem többet nem szabad egyebet meglátni, csak ami ezen a kis területen, a lakásomon, az életemen belül van; de magának minden szabad, maga kirepülhet s kinézhet nyitott szemmel... Hiszen itt maga van: a férj!... Itt a maga neve él... itt minden a magáé... ez a maga lakása!... Függöny ajtó helyett angolul. szép rend van itt? hogyne, maga a jó férj, jó háztartást tart... magának van jó felesége, jó családi élete, magának köszönnek az utcán: magát ismerik, magáról beszélnek: és én hol vagyok?... én a maga függeléke vagyok?... én vagyok a dépendance?... Nem: nagyon, téved: én ugyanaz vagyok, aki maga, legalább is ugyanannyi, de maga elsikkasztja az én részemet... Haha, és én nem vagyok magának szép: maga az én jelenlétemben más asszonyokat lát szépnek?... – De drágaságom, – mondta a férj – miket beszél... maga egy olyan szépség, amilyen nincs több... Az asszony felkacagott, gúnyosan, metszően s levetette magát újra a sötét sarokba a széles nagy díványra, amelynek a rugói kezdenek kiütközni, s hanyattfekve mélyen lélekzett.

Függöny Ajtó Helyett Most

Egy hónap se telt bele s már hirek jelentek meg a darabról az ujságokban. A czég belefeküdt a dologba. Mondják, hogy maga a főnök járt fenn néhányszor az igazgató urnál. Pohos kis emberke, a kinek vastag aranyláncz feküdte végig a hasát és a ki nagy megvetéssel járta ezt a házat, hanem hát mégis tudni akarta, hogy mit alkotott voltaképen a fiu. Kiváncsi volt különben az egész városrész, a nagy boltok, nagy raktárak kerülete s hirtelen divatba jött a drámai mü. Az előadásra persze hazajött a szerző is. Egy kicsit előbb, hogy benézhessen a próbákra is s hogy kissé együgyü mosolylyal végigsétálhassa az utczákat. S érdekes figura lett belőle, s nézték - s mivelhogy buta fiatalembernek látszott, hát bámultak azon, hogy hogy jutott idáig. Függöny ajtó helyett 2021. Nagyszerü, milyen fiatal és semmit se mutat - ezt mondták. Az öreg boltos azonban már egy kis önérzettel nézett utána, ha a kapu előtt föllépett a kocsiba s elment. A rengeteg pulton végig, töméntelen posztó meg selyem, meg efféle alatt végigment a hir: megy a szinházhoz.

És ez?... Micsoda? hannes Livingstone és Anna Livingstone folyó hó 15-én felkeresik Archibald és Oliver Yolland grófokat... A gróf sokáig ült a papírral a kezében, aztán felelt. Hogy a grófok szívesen látják... És 15-én megjöttek a vendégek. Sajnos, a leány hangja alig változott, és kissé különös volt népiességével az ódon falak között. De a gróf észre sem vette. Ő nem vett észre semmit. Csak nézte a lányt. - Rémes ember vagy, öregem - mondta Livingstone. - Húsz éve ismerlek, de még most sem tudom, ki vagy. - Én annál inkább - mondta Anna és sugárzott. - Makacs! Makacs gyerek! A dráma – Wikiforrás. Igen, igen, hiába néz, kedves hódító úr! Én azért férkőztem a közelébe, hogy nevetségessé tegyem. Azután én lettem nevetséges... Az apám készítette elő Urungiban a csúfos blamázst, és nekem kellett volna világgá kürtölni. Gyűlöltem, mert úgy éreztem, hogy minden baj maga miatt ér bennünket. Aztán... Egyszer csak nem tudtam gyűlölni... És most ez lett belőle... - Mi?... - kérdezte mohón a gróf. A lány elpirult. - Amikor ott betegen mindent elmondott, és diktálta a levelet... Akkor már... Szóval... Meg akartam menteni... De a riport is kellett, megállapodtam már Forsterrel.

Nem a trollokkal és az idiótákkal, vagy a beakadt verklijű userekkel, kommentekkel volt sosem a gond, hiszen bennük a lényegüktől fogva nem lehet csalódni. Egy feladatra, egy adott célra jöttek létre a teremtésben, és azt a feladatot látják el azóta is tökéletesen. Mint a faék. Senki sem akarja, hogy az agysebésze egy faék legyen, hogy mellette üljön a kocsmában és kínosan beszélgetni kelljen vele, ellenben az ajtó kitámasztására tökéletes eszköz. Aki viszont komolyan veszi az idiótákat, a trollokat, azokban igen, csalódtam. Válaszolni, reagálni, etetni őket csak azzal jár, hogy meghíznak, megerősödnek, és totálisan rátelepednek a felületekre. Ne másban, ne a moderáció hiányában keresse bárki is a történtekért a felelőst. Mi minden eszközt biztosítottunk, minden lehetőséget megadtunk, több posztban is felhívtuk a jelenségre a figyelmet, azonban nem dönthettünk senki helyett, mindenkire rábíztuk, hogy felnőtt és felelős emberként maga húzza meg a saját ingerküszöbét. Akiket viszont sajnálok, az a csendes többség, mert bizony a többség csak olvasni szeretett volna, és az ő szórakozásukat is sikerült tönkretenni hihetetlen önző módon.