Hasonlítsd Össze Athén És Spárta Berendezkedését Az Archaikus Korban! - Történelem Érettségi - Érettségi Tételek: Magyar Közlöny Online

A végrehajtó hatalmat gyakorló (a mai kormányhoz és minisztériumokhoz hasonló) testület, amely a törvényjavaslatokat a népgyűlés elé nyújtja be. A perzsa háborúk és az athéni demokrácia "Mert itt a nép az úr" Az ókori Athén – a demokrácia kialakulása Idióták és politikusok

1. 500 Ak Tanácsa – Ocean Geo
2. Definíció & Jelentés BULÉ (=500-ak tanácsa)
3. Az ókori Görögország I. Athén és Spárta berendezkedése az archaikus korban - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
4. 1351 es törvények 1
5. 1351 es törvények 2019

500 Ak Tanácsa – Ocean Geo

A fiú gyerekek állami nevelése 7 éves kórtól kezdődött, a nevelésben a fő hangsúly testedzésen és a fájdalom eltűrésén volt. 20 éves korig felkészítették őket a katonai szolgálatra. 20-30 éves korig katonai táborokban laktak. 30 éves kortól házasodhattak. 60 éves korig tartott a katonai szolgálat. Kétségtelenül kiváló katonákká lettek a spártaiak, de az egyenlőség mégis lassan névlegessé vált. Ezt mutatta az állam szervezete is. Az állam vezetői a két király és a 28 tagú vének tanácsa mindig ugyanazokból a családokból kerültek ki. Az ókori Görögország I. Athén és Spárta berendezkedése az archaikus korban - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Az állam vezetésében fontos szerepe volt az 5 felügyelőnek vagyis az ephorosznak. Az ephorosz 30 év feletti férfiakból állt. Ők voltak a követek, ők ellenőrizték a tisztségviselőket, a perioikoszokat és a helótákat. A valóságos hatalom az ő kezükben volt. Az egyik király gondoskodott a hadseregről, a másik király az igazságszolgáltatást tartotta a kezében. A királyok vétó joggal rendelkeztek. A vének tanácsa vagyis a geruszia hozta létre a törvény javaslatokat.

6. századból. Kleiszthenész reformjai [ szerkesztés] Kleiszthenész reformjai során i. 508 -ban a bulé 500 tagra bővült – ezért ötszázak tanácsa néven is ismerjük – ahol 50 tag jött a tíz újonnan létrehozott phüléből. A tagokat démosz szinten delegálták sorsolással, minden démosz jogosult volt bizonyos számú helyre a népességétől függően. Ebben az időben csak az első három vagyoni osztályból ( ötszázmérősök, lovagok, zeugitészek) lehetett tagokat kiválasztani, a negyediket, a thészeket kizárták ebből. 30 éves alsó korhatárt is megszabott Kleiszthenész. Ez utóbbi szabályt hivatalosan sohasem változtatták meg, de gyakorlatilag az i. 5. 500 Ak Tanácsa – Ocean Geo. század közepétől figyelmen kívül hagyták. A bulé tagjai egy évig szolgáltak és életükben legfeljebb kétszer lehetett őket kijelölni. A bulé vezetője az 50 prütanisz volt, akiket az év egytizedéig egy phülé küldöttei adtak. A prütaneia ezen ciklusa kötött sorrendben haladt végid az összes phülén. A prütaniszok vezetőjét, az episztatészt naponta sorsolták az 50 tag közül.

Definíció & Jelentés Bulé (=500-Ak Tanácsa)

Ezt a típusú rendszert zsarnokságnak, türannisznak nevezték. A türannosz (zsarnok) gazdasági téren a nép érdekeit szolgálta: fejlesztette az ipart-, a kereskedelmet és a hadsereget is. A népre adót vetett ki. Gazdaságilag megerősítette a démoszt, viszont a politikai hatalmat nem adta a nép kezébe. Peizisztratosz bevezette az istenek tiszteletét, például Dionűszosz isten tiszteletét aki a szőlő és a bor istene volt. Peizisztratoszt a trónon két fia követi: Hippiász és Hipparkosz. Hipparkoszt megölik, Hippiász pedig elmenekül. I. 508- ban Kleiszthenész arkhón kerül hatalomra. Reformjai miatt a politikai vezető szerep a démosz kezébe kerül. Kleiszthenész Attikában 10 kerületet (phűlét) hozott létre. Definíció & Jelentés BULÉ (=500-ak tanácsa). Minden kerület polgárait 3 csoportra osztotta: -parasztok -gazdag iparosok, kereskedők -arisztokraták. Minden kerület 50 képviselőt (50-ek tanácsa = bule) küldött az 500-ak tanácsába. Az 500-ak tanácsa lett az állam egyik legfontosabb szervezete. Mivel minden kerületből mind a három csoport azonos számú képviselőt küldött: a gazdag iparosok, kereskedők és a parasztok tehát a démosz, mindig leszavazhatta az arisztokratákat.

Ezzel a démosz és az arisztokrácia közti harc az arisztokrácia javára dőlt el. Megvalósult a démosz uralma, a demokrácia.

Az Ókori Görögország I. Athén És Spárta Berendezkedése Az Archaikus Korban - Történelem Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com

AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Download Report Transcript AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Athén az Attikafélszigeten A KORABELI ATHÉN(rekonstrukció) AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ARISZTOKRATÁK DÉMOSZ BETELEPÜLTEK RABSZOLGÁK ATHÉN LAKOSSÁGÁNAK MEGOSZLÁSA ATHÉN LAKOSSÁGA 13. 90% 35. 60% TELJES JOGÚ POLGÁROK CSALÁDTAGJAIK 41. 10% 9. 30% DRAKÓN TÖRVÉNYEI (Kr. e. 621. ) • A szokásjogot foglalja írásba Nem a születésen múlt a politikai jog Jogok és kötelességek alapja a meglévő vagyon A polgárokat vagyoni osztályokba sorolja (timokratikus elv) Fontos tisztségeket csak tekintélyes vagyon birtoklásával lehetett kapni. A kisebb vagyonnal rendelkezők a népgyűlésen foglalkozhattak az állam ügyeivel A szigorú törvények a magántulajdon védelmét szolgálták – még a zöldség- vagy gyümölcslopást is halállal büntették. ("drákói szigor") Az emberölést hallállal is büntethették Az adósság visszafizetéséért a polgár és családja személyével felelt (adósrabszolgaság) SZOLÓN REFORMJAI (Kr. 594. )

A rendszer vezetője a türannosz, Atén legismertebb zsarnoka Peiszisztratosz Kr. 560-527 Egy idő után a megerősödő démosznak már nem volt szüksége a türannisz rendszerére Kr. 510-ben elűzik Peiszisztratosz fiait: Hipparkhoszt megölik; Hippiászt elűzik Perzsiába. Kleiszthenész reformja Kr. 508 1. Attikát három részre osztotta Tengerparti, Városi(Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági) 2. Attikát 10 phülére, törzsre osztotta, s így minden phülében mind a három rész megtalálható: így érte el, hogy a démosz mindig többségben legyen, azaz a származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv. 3. A legfőbb hatalmat a népgyűlés birtokolta: dönt a legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, a népgyűlés alkotta meg a törvényeket, tagjaiból sorsolják, vagy választják a tisztségviselőket. 4. A bulé létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember, két népgyűlés között viszi az ügyeket 5. Megnő a sztratégoszi tisztség jelentősége - Évenként választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt 6.

Hajtja a vármegyeházán dolgozni, melynek ő csak tömlöcéből részesülhet, – hogy a nemes vármegye fénye nevekedjék, s a Tekintetes magistratus nagyobb kényelemmel lakhassák. Végtére a kínos hét eltölt, a délesti harang szombaton nyugalmat hirdetve kondul meg, ő is letörli homlokáról izzadtságát, s legalább egy nap élni akar. " – Wesselényi Miklós: Balítéletekről (1831) részlet [3] Az úrbéri rendelet [ szerkesztés] Az 1351-es törvények nem terjedtek ki mindenre, pl. a robotmunka mennyiségére. Mivel a 18. századra az allódiumok jelentősen növekedtek, egységesebb szabályokat kellett hozni, ez volt az 1767 -es ún. Találatok (ősiség törvénye 1351) | Könyvtár | Hungaricana. úrbéri pátens. Ez már pontosabban szabályozta a robot és az adók mennyiségét, egyben bizonyos könnyítéseket is jelentett. A jobbágyfelszabadítás [ szerkesztés] Nyugat-Európában a parasztok fokozatosan szabadultak meg feudális terheiktől, és váltak szabad bérlőkké vagy birtokosokká. Ezzel szemben Kelet- és Közép-Európában a feudális terhek fokozódása ment végbe a második vagy örökös jobbágyság kialakulásával.

1351 Es Törvények 1

határozat A Központi Maradványelszámolási Alapból történő, fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításról, valamint kormányhatározat módosításáról 4452 1352/2021. határozat A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő alapítói adomány adományozásáról 4459 1353/2021. határozat A Makovecz Campus Alapítvány létrehozásáról 4461

1351 Es Törvények 2019

a földesúr családi eseményei) ajándékokkal kellett szolgálniuk. "Elmarad a paraszt, az időt úgyszólván lopva, termesztett gabonája mívelésével vagy betakarításával. De letöltötte szolgálatját, s most már fordíthat vagy két napot öngazdaságára. Ekkor jön a vármegye hajdúja, s hajtja útcsinálni, melytől vámot csak ő fizet, vagy amely tőle távol esvén, neki soha hasznára nem lesz, azért, hogy a mágnás s nemes oknélküli útjait gyorsabban tehesse, s a közelebbi városba egy-két órával hamarább érkezhessék dorbézolni, vagy otthon félbehagyott unalmát újra kezdeni. Hajtja a vármegyeházán dolgozni, melynek ő csak tömlöcéből részesülhet, – hogy a nemes vármegye fénye nevekedjék, s a Tekintetes magistratus nagyobb kényelemmel lakhassák. 1351 es törvények en. Végtére a kínos hét eltölt, a délesti harang szombaton nyugalmat hirdetve kond ul meg, ő is letörli homlokáról izzadtságát, s legalább egy nap élni akar" – Wesselényi Miklós: Balítéletekről (1831) részlet Az úrbéri rendelet Az 1351-es törvények nem terjedtek ki mindenre, pl.

Egy nagyúr ugyanis, akinek sok jobbágya volt, megtehette, hogy kevesebb járadékot követelt – ez a törvény tehát a köznemesség érdekeit tartotta szem előtt. A törvény ellenére az országban nem alakult ki teljesen egységes földesúri adózás. A nemesi rend egységét szintén ez a törvény szentesítette, amikor kimondta, hogy "az országunk határai közt lakó valódi nemesek… egyetemlegesen egy és ugyanazon szabadságnak örvendjenek".