Châtillon Anna Magyar Királyné Étterem

Arabic Bulgarian Chinese Croatian Czech Danish Dutch English Estonian Finnish French German Greek Hebrew Hindi Hungarian Icelandic Indonesian Italian Japanese Korean Latvian Lithuanian Malagasy Norwegian Persian Polish Portuguese Romanian Russian Serbian Slovak Slovenian Spanish Swedish Thai Turkish Vietnamese definition - CHATILLON ANNA MAGYAR KIRALYNE definition of Wikipedia Wikipedia A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Châtillon Anna magyar királyné ( 1154 – 1184) antiókhiai hercegnő, III. Béla első feleségeként magyar királyné. Châtilloni Rajnald antiókhiai fejedelem és Konstancia antiókhiai fejedelemnő leánya. Eredeti neve Ágnes volt, melyet a bizánci udvarban az ortodox hitre térve Annára cserélt fel. Sógora, I. Mánuel bizánci császár udvarában jegyezte el III. Béla magyar király ( 1168). Gyermekei: Imre ( 1174 - 1204), magyar király ( 1196 - 1204) Margit ( 1175 - 1223), Angelosz Izsák bizánci császár felesége II. András (1176-1235), magyar király (1205-1235) Salamon - fiatalon meghalt István – fiatalon meghalt Konstancia ( 1181 - 1240), I. Ottokár cseh király felesége 1184 -ben halt meg, Székesfehérvárott temették el, sírját 1848 -ban fedezték fel és átvitték a budai Mátyás-templomba.

Chatillon Anna Magyar Királyné

Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra? Wikimédia Commons. KlisszaMagyar Királyság. Piusz pápa. Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokatamelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Árpád-házi Szent Margit ősei. Géza magyar király. Béla magyar király. Eufrozina magyar királyné [5]. András magyar király. Rajnald antiókhiai fejedelem. Châtillon Anna magyar királyné. Konstancia antiókhiai fejedelemnő.

Châtillon Anna Magyar Királyné Szépészeti

A Bizáncban élő Béla herceg I. Manuél császártól kapta Ágnes hercegnő kezét 1169-ben. Az 1172-ben trónra kerülő tehetséges III. Bélának Ágnes, aki Magyarországon az Anna nevet kapta, méltó és befolyásos házastársa volt a fennmaradt történelmi források tanúsága szerint. Châtillon Anna az egyetlen királyné, akinek földi maradványait érintetlenül találták a székesfehérvári koronázóbazilika területén. A királyné mellé temették Nagy Béla királyt is, aki 1196-ban halt meg. A sírt 1848 -ban fedezték föl kútásás közben. Élete [ szerkesztés] Antiókhiában és Bizáncban [ szerkesztés] Châtillon Anna királyné 1153-ban született a közel-keleti Antiókhiában Châtillon Rajnald fejedelem és Antiókhiai Konstancia fejedelemnő gyermekeként. A keresztségben valószínűleg az Ágnes nevet kapta. Apja kalandjairól és kegyetlenségéről híres keresztes hadvezér volt, aki 1161 -ben egy fosztogató hadjárat során arab fogságába került, és csak 1176 -ban szabadult, majd 1187 -ben a hattíni csatavesztés után Szaladin, a keresztesekkel leszámoló egyiptomi szultán keze által halt meg.

Châtillon Anna Magyar Királyné 1 Évad

For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Boldog Gertrúd. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Boldog Gertrúd Születése 1227. szeptember 29. Türingia Halála 1297. augusztus 13. (69 évesen) Solms Tisztelete Ünnepnapja Augusztus 13. A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Gertrúd témájú médiaállományokat. Boldog Gertrúd ( Wartburg, 1227. szeptember 29. – Altenberg, 1297. augusztus 13. ) Élete Özvegy édesanyja a Wetzlar melletti Altenberg premontrei apácáinál neveltette. A kolostort soha nem hagyta el, fogadalmas apáca, majd 1248 -ban apátnő lett. Akárcsak szent életű édesanyja, ő is házat építtetett a zárda mellett a szegények és betegek gondozására. Aszketikus életet élt, a nővérek szerint prófétált is. VI. Kelemen pápa 1311 -ben engedélyezte helyi tiszteletét. Rendje augusztus 13-án tartja ünnepét. Származása Árpád-házi Szent Erzsébet és IV. Lajos türingiai tartománygróf legkisebb lánya volt. Boldog Gertrúd ősei 8. II. Lajos türingiai tartománygróf 4.

Châtillon Anna Magyar Királyné Útja

"Szicíliának oka lesz örülni" Bár a dinasztiaalapító Károly be kellett érje Árpád-házi Margit helyett Burgundiai Margittal, kitartó emberként tovább folytatta a tárgyalásokat a magyar uralkodóval. "Szicíliának úgy hisszük, oka lesz a következőkben örülni az Istentől neki adott ünnepnapnak" – írhatta neki 1269-ben Bernát montecassinói apát, amikor a szicíliai – magyar szövetségkötés megpecsételéseként Béla királyunk unokáját, azaz V. István idősebb fiát, Lászlót eljegyezték Károly leányával, Izabellával, Mária nevű leányát pedig Károly fiával, Sánta Károly herceggel. A később Kun László király néven uralkodó László herceg jegyese, Izabella ugyanazzal a rendkívül díszes bíborszínű gályával érkezett meg a magyar partokhoz, mint amivel nem sokkal előtte Mária Itáliába utazott. A szicíliai trónt öröklő II. Károly sógora, IV. László halála után a felesége nevében rögtön bejelentette a magyar trónra szóló igényét, a nem sokkal később megkoronázott III. Andrásról pedig nemes egyszerűséggel kinyilatkoztatta, hogy ő csupán trónbitorló, és az ország öröklési jogon feleségét, Máriát illeti.

A fiatal hercegnő 1170 körül Bizáncba került, ahol anyai féltestvére, I. Manuél császár felesége, Mária császárné maga mellé vette. Ott a császár feleségül adta az 1163 óta Bizáncban élő magyar herceghez, Bélához, aki korábban a birodalom trónjának várományosaként eljegyezte a császár lányát, de miután a császárnak fia született, fölbontotta Béla jegyességét és megfosztotta deszpotészi tisztségétől. A frigyre egyes források szerint 1169 szeptemberében, más források alapján 1171 márciusában került sor. A császári udvarban vette fel az Anna nevet, melyet királynéként Magyarországon is megtartott, valószínűleg azért, mert az Ágnes név ritka volt akkoriban. A magyar dokumentumok is Anna néven emlegetik. Az esküvő után a pár elzarándokolt a Szentföldre, ahol gazdag adományokat adtak át a johannitáknak. Magyarországon Szerkesztés Miután Béla herceg bátyja, III. István 1172. március 4-én utód nélkül halt meg, a korona Béla fejére került. Koronázásukra 1173. január 13-án került sor Székesfehérvárott.

July 16, 2024