Advent Első Vasárnapja 2020

2020. november 29. Hozzászólások kikapcsolva 2020 advent első vasárnapja A perkátai római katolikus templomban, a reggeli szentmisén Győri Balázs István atya meggyújtotta az adventi koszorú első gyertyáját. "Milyen nagy készülődés előzi meg utazásainkat: útlevél, pénz, csomagok, térkép… Advent arra emlékeztet, hogy útban vagyunk az örök haza felé, Isten vár bennünket. Útiokmányunk a keresztlevél. Utunk Jézus Krisztus. Közlekedési szabályaink a tízparancsolat. Csomagjainkat egy életen át kell készítenünk: Szeretet, Szolgálat, Irgalom, Megbocsátás. S indulhatunk a nagy "kalandra": "Uram tebenned remélek" /Zs. 24, 21/" Fotót készítette: Lászlóné Szabó Edit

Advent Első Vasárnapja 2010 Qui Me Suit

2020. november 28-án, szombaton az esti szentmisében meggyújtottuk az első adventi gyertyát, ezzel megkezdődött a karácsonyra való felkészülés időszaka. Advent (ádvent, úrjövet) a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti. Az advent szó jelentése "eljövetel". A latin "adventus Domini" kifejezésből származik, ami annyit tesz: "az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Templomunkban az adventi időben minden hétköznap reggel 6 órától rorate szentmisét tartunk, melyre mindenkit szeretettel várunk. Az esti mise (6 óra) időpontja változatlan. A rorate vagy hajnali mise vagy angyalmise vagy aranyos mise a római katolikus egyházban advent első vasárnapjától karácsony első napjáig minden nap hajnalban tartott szentmise Szűz Mária tiszteletére és Jézus eljövetele utáni vágy kifejezésére, amelyet roraténak is neveznek, a mise bevezető szavai után: Rorate caeli de super … (harmatozzatok egek onnan felülről).

Mikor lesz advent 2020-ban és mit ünneplünk adventkor? Advent jelentése Advent a karácsonyt megelőző várakozási időszak, karácsony előtti negyedik vasárnapon kezdődik, és december 24-én advent utolsó napján ér véget. Az advent szó a latin adventus szóból származik, melynek jelentése "eljövetel", adventus Domini, azaz az Úr eljövetele. Ez egy várakozási időszak, melyen a keresztény hívő emberek Jézus Krisztus születésére, az Úr eljövetelére készülődnek testileg (böjtöléssel) és lelkileg (imával, befelé fordulással, lecsendesedéssel) is. Advent első vasárnapja Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, attól függően, hogy karácsony napja, december 25. milyen napra esik. Advent 2020 Advent első vasárnapja: 2020. november 29. Advent második vasárnapja: 2020. december 6. Advent harmadik vasárnapja: 2020. december 13. Advent negyedik vasárnapja: 2020. december 20. Nézd meg ezeket is: Advent idézetek 10 legszebb adventi vers Advent 2021 Karácsony 2020 2020. december 24.

Advent Első Vasárnapja 2020 Video

A heti rendszerességgel jelentkező "Örömhírre hangolva" videósorozat az adott vasárnapi evangéliumi szakaszon való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét! Advent első hetének péntekén Dallos Tamás püspöki szertartó atya mutatott be hajnali szentmisét a Székesegyházban. A kórházlelkészség munkatársai advent 1. vasárnapja előtti pénteken meglátogatták a szekszárdi Balassa János Kórházat és a Pécsi Gyermekklinikát, hogy felajánlják imádságos szolgálatukat az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekében. Advent első hetének csütörtökén Berecz Tibor ifjúsági referens mutatott be hajnali szentmisét a Székesegyházban. Advent első hetének szerdáján Dr. Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó mutatott be hajnali szentmisét a Székesegyházban. Advent első hetének keddjén Dr. Kajtár Edvárd atya, a pécsi Székesegyház plébánosa mutatta be a hajnali szentmisét. Advent első hetének hétfőjén Dr. Kajtár Edvárd atya, a Pécsi Székesegyház plébánosa mutatta be hajnali szentmisét.

Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak. Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén. Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.

Advent Első Vasárnapja 2010.Html

De honnan ered ez a szokás? Adventi naptár története Ahogyan az adventi koszorú készítésének szokása, úgy az adventi naptár készítés is egy német területről származó szokás. Először egy német anyuka készített a kisfiának a maihoz hasonló adventi kalendáriumot 1900 környékén. Mivel Gerhard (a kisfiú, akinek az első naptár készült) már hetekkel karácsony előtt türelmetlenkedett, ezért anyukája kitalálta számára az adventi naptárt: egy kartonlapot 24 részre osztott fel és mindegyik részre rátűzött egy-egy csokoládét. Ebből Szentestéig minden nap egyet ehetett meg a fiúcska. A legenda szerint a kisfiú felnőtt korában sem felejtette el ezt a kedves szokást és egy egész vállalkozást épített az adventi kalendáriumok készítésére. Magyarországon a 20. század elejétől kezdett elterjedni. A hagyományos adventi naptár egy kartonból készített vékony dobozka, melyen 24 ablak jelzi a december 1-jétől karácsonyig fennmaradó 24 napot. Ha kinyitjuk az aznapi kis ablakot, kis csokoládéformát találunk benne.

Elkódorgok, távolodom, miközben közeledni szeretnék. "A csöndességben és a nyugalomban halad előre az istenfélő lélek, ott tanulja meg mindazt, ami az írásokban rejtőzik: ott akad rá a könnyek patakjára, amelyben éjszakánként megmosdik és megtisztul; hogy teremtőjével mind bizalmasabb kapcsolatba kerüljön: ahogy egyre jobban elszakad a világi zenebonától" – olvasom a Krisztus követésé ben. A költő egyik publicisztikai írásában pedig: "… az Evangélium tanácsa, hogy Istent rejtekben kell felkeresnünk. Ami nyilvánvalóan nemcsak a szoba rejtekét, a világ zaja elől való elrejtezést jelenti, de még inkább azt a csöndet, ami mindennél beszédesebb, ha egyszer sikerült a jelenségek mögé rejtezve Isten közelébe férkőznünk. " A csöndbe való belépés erőfeszítést igényel, és lemondást. De "nincs más gazdagodás, mint a lemondás" – szól Pilinszky. Egy ismeretlen karthauzi szerzetes így figyelmeztet: "Soha ne feledkezzünk meg a zsoltárok realizmusáról: imádságunk küszködéseink, szeretetünk és tényleges szenvedésünk szerény és konkrét körülményei között nyílik meg a világmindenségre, nem pedig egy olyan képzeletbeli világban, ahol könnyűszerrel csillaggá emelkedhetünk. "