Bécs Ostroma 1683
Köpeczi Béla: Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország (Akadémiai Kiadó, 1988) - Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1988 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 249 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 963-05-4787-2 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Bécs török ostromának és fölmentésének 300. A kahlenbergi csata, 1683. évfordulóját nagy nemzetközi érdeklődés kísérte. Emléküléseket és tudományos konferenciákat tartottak Ausztriában, Franciaországban és másutt, s az... Tovább Tartalom Előszó 7 Köpeczi Béla: Bécs ostroma, a Thököly-felkelés és Európa 9 Ifj. Barta János: Áldozatok vagy károsultak? (Alsó-Ausztria társadalma és az 1683-i hadjárat) 33 Karl Vocelka: Ausztria belső helyzete 1683-ban 52 Walter Leitsch: Miért akarta Kara Musztafa meghódítani Bécset? 65 Jean Bérenger: A visszacsatoló kamarák politikája és ennek következményei 95 Claude Michaud: XIV.
1683 - Bécs Török Ostroma | Szigetvári Vár
A város felmentésére nemzetközi haderő szerveződött, csapatokat küldtek a Német-római Birodalom tartományai, a pápai állam és a Velencei Köztársaság. A Lengyel–Litván Unió hadseregét Sobieski János király személyesen vezette. A hosszú és rendkívül véres ostrom során az oszmán aknászok a város védműveit leküzdve módszeresen hatoltak előre és már a városfalakig jutottak. A végveszélybe jutott székvárost a keresztény felmentő haderő érkezése mentette meg. A kahlenbergi csatában a török ostromló haderő súlyos vereséget szenvedett és menekülésre kényszerült, pedig háromszoros létszámfölényben voltak. A megvert ellenség üldözése során további fontos keresztény győzelmek születtek. Maga a török hadjárat eredeti célja Magyarország nyugati részének elfoglalása lett volna, továbbá Thököly támogatását célozta volna, ám Kara Musztafa nagyvezír, aki a hadjárat vezetésével volt megbízva, csak részben teljesítette a rábízott feladatot és a nyugat védőbástyájának számító Bécsre támadt. 1683 - Bécs török ostroma | Szigetvári Vár. Nem volt hozzá megfelelően elég nehéztüzérsége, de jól szervezett aknászcsoporttal volt esélye lerontani a falakat.
A Kahlenbergi Csata, 1683
Változást az 1660-as években a Köprülü-fivérek, Musztafa és Ahmed irányítása hozott, akik – miközben újra felvirágoztatták a birodalmat – útépítéseik révén csökkentették a Bécs elleni felvonulás idejét, a jelentős végvárak megszállásával – például Várad, Érsekújvár – pedig újabb területeket vontak adóztatás alá. Az 1683-as ostrom közvetlen előzménye I. Lipót (ur. Bécs ostroma 163.com. 1657-1705) intoleráns politikája volt, aki egyszerre akarta szétzúzni az önálló magyar államiságot és a protestáns felekezeteket. Bár az uralkodó 1681-ben meghátrált, és a soproni országgyűlésen visszaállította a rendek jogait, az ország református többségű részében olyannyira meggyűlöltette magát, hogy Thököly Imre vezetésével felkelés bontakozott ki. Thököly IV. Mehmed (ur. 1648-1687) támogatását is élvezte, és 1682 során – a Felvidékkel – kiszakított egy negyedik darabot az ország testéből. Miután a Habsburgok jelentős pozíciókat vesztettek Magyarországon, Mehmed nagyvezírje, Kara Musztafa úgy vélte, jó esély mutatkozik egy hódító hadjárathoz, mely Bécset vette célba.
Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése