Segítség És Kihívás Az Ukrán Elektromos Iparban
A viszonylag olcsó villamos energia felgyorsíthatja az átállást a dízelről az elektromos meghajtásra vagy a gázról a hőszivattyúra. A "tiszta" villamos energia persze fizikailag megkülönböztethetetlen a "piszkos" (fosszilis energiahordozókból termelt) áramtól – mondta. Felbermayr meg van győződve arról, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett szén-dioxid-adó, amely Ausztriában idén júliusban válik esedékessé, a klímabónusz ellenére is tovább növeli majd az inflációt. A Wifo főnöke közölte, hogy az uniós adórendszer önmagában nem hoz lényeges változást a "tiszta és a piszkos" energiatermelés tőkeköltségeiben, mert nem lesz nagy hatása a beruházásokra. Ha azonban az EKB csak "zöld" értékpapírokat fogadna el fedezetként a bankokkal folytatott ügyletei során, az alapjaiban változtatna a helyzeten – -ismertette a távirati iroda. Az osztrák szociáldemokrata párt (SBÖ) és az ÖGB szakszervezeti szövetség jó ötletnek tartja az áram áfájának csökkentését. Jörg Leichtfried, az SPÖ alelnöke szerint a Wifo főnöke tulajdonképpen a pártja javaslatát támogatta.
Az Elektromos Áram Vegyi Hatása
Külső segítségre pedig most Ukrajna az elektromos iparban nem számolhat: az ukrán hálózat jelenleg le van kapcsolva az európai (Entso-e) rendszerről. Da Vinci-kód szintű összeesküvés-elméletek terjednek az iparágban arról, hogy Ukrajna miért pont azon a héten kapcsolta le elektromos rendszerét az összes (benne magyar) határkeresztező pontról, amikor az orosz támadás megindult. Az eredetileg egyhetesre tervezett teszt, ami a lekapcsolással kezdődött, időpontját hónapokkal előre egyeztették és rögzítették. Egy dolog biztos: az ukrán elektromos ipar jelenleg ún. sziget üzemmódban működik. Nem exportál és nem importál: saját termelésből látja el magát. A teszt jól sikerült, csak közben sajnos elkezdődött a háború. Fotó: Shutterstock Az ukrán áramtermelés szempontjából már csak két szomorú kérdés maradt: a szén fog először elfogyni vagy a gáz? Illetve az oroszok először egy atomerőművet fognak megrongálni (saját maguk építettek, pontosan tudják hogyan kell tönkretenni) vagy egy vizeset? A fenti, fizikai bizonytalansághoz sajnos még jön egy pénzügyi is.
Az Elektromos Áram Élettani Hatásai
Elképzelhetőnek nevezte a villamos energia áfájának csökkentését Ausztriában Gabriel Felbermayr, az osztrák Gazdasági Kutatóintézet (wifo) elnöke. Felbermayr a Salzburger Nachrichten című lapnak azt mondta, hogy az áramot terhelő általános forgalmi adó 20 százalékról 10 százalékra csökkentésének látná értelmét, a gáz áfáját viszont változatlanul hagyná, és nem tartja szükségesnek az energiaárak általános adócsökkentését sem. Az energiahordozókra kivetett adó "nem olyan tétel, amellyel az ember jojózik, hol felfelé, hol lefelé, az aktuális piaci helyzettől függően" – jelentette ki. A szinte minden háztartás számára biztosított energiaköltség-bónuszt "locsolókannás elosztásnak" nevezve bírálta. Az emelkedő villamosenergia- és gázárakat "nem lehet szubvenciókkal nemlétezővé tenni" – mondta a Gazdasági Kutatóintézet vezetője. Megfontolandó lenne viszont az áramadó csökkentése az uniós minimumra. A megújuló energiák elterjedését fel kell gyorsítani Európában, mert ha a villamosenergia-ellátás növekszik, az kihat az árára is – közölte Gabriel Felbermayr.
Az Elektromos Áram Hőhatása
2022. 03. 04 | Szerző: Balogh József, energiapiaci szakértő Legyünk őszinték: február 24. előtt szinte senki sem foglalkozott az ukrán energiarendszerrel. Itt van mellettünk, össze vagyunk kötve áramvezetékekkel (Albertirsa) és gázcsövekkel (Beregdaróc), de alig tudunk valamit arról, hogy mi van a határ másik oldalán. Most az értelmetlen háború miatt jönnek a kérdések: éppen befelé vagy kifelé megy a gáz? Ukrajna exportál még áramot Magyarországra, mint régen? Ez a rövid írás arra keresi a választ, mivel és hogyan lehet az ukrán elektromos rendszert segíteni ezekben a szörnyű napokban. Első ránézésre, az ukrán áramtermelés zöldebb a zöldnél is. Ukrajna nukleáris nagyhatalom, a szó legszebb értelmében: 13 000 MW beépített kapacitással, összes áramfogyasztásának kb. 60 százalékát termeli atomerőműben. A világon jelenleg csak Franciaországban nagyobb ez az arány. Ehhez jön még 6300 MW vízerőmű (csak érdekesség: teljes magyar beépített hidrokapacitás kb. 55 MW). Ezenkívül van még kb. 8000 MW megújuló erőmű is.
Tehát közel 28 000 MW zéró CO2-termelőkapacitás van Ukrajnában, ami részben zsinór (atom), részben csúcsra járatható (hidro). A mai ultrazöld világban ez egy jó kiindulópontnak tűnik. De ezzel vége is a jó híreknek. A maradék erőművi kapacitás szén (éves áramfogyasztás kb. 45 százaléka), valamint gáz (kb. 7 százalék). Ezzel a kettővel egy közös baj van: nincs elég tüzelőanyag. A szénellátás 2014 óta problémás: a két szakadár régió megszállásával a legjobb feketeszénbányák elvesztek. Ekkor a részben állami, részben magánkézben lévő ukrán szénerőművek elkezdtek feketeszenet importálni. Ebből lett a híres Rotterdam+ botrány, amiről máig csak annyit tudunk, hogy itt szakmai, politikai és szabályozói hibák (senki sem tudja, milyen arányban) sorozata történt. A botrány után a szénimport szinte teljesen leállt. A múlt hét végére összesen csak kb. húsz napra elegendő szén maradt az országban (kb. 700 000 tonna). Gáz lenne, csak nagyon drága. A háború kezdete óta folyamatosan három számjegyű a jegyzés, és reálisan csak a négy szomszédos EU-ország (lengyel, szlovák, magyar és román) határán tudnak az ukránok vásárolni – 2015 óta nem vesznek gázt közvetlenül az oroszoktól, hiába vannak ott a nagy nyomású vezetékek a keleti határon.