Lázár Ervin
1989-től szabadfoglalkozású íróként alkotott, miközben a Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Jellemző műfajai az elbeszélés és a jellegzetes, újszerű hangot megütő mese. Olvasóközönsége körében egyedi hangvételű meséivel lett igazán népszerű, melyekkel háromszor nyerte el Az Év Gyermekkönyve díjat. A tíz éve elhunyt Lázár Ervin idén lenne 80 éves – naplója újrakiadásával a népszerű íróra emlékezünk. "Gyerekkoromban még volt házam. A szüleim háza, ahol tökéletes védelmet gondoltam magam köré. Amiről már tudom, hogy illúzió volt, de érzelmileg mégiscsak valóságos. Elbillen. Lázár ervin film. Nyaklik. Akkor még álmomban sokat repültem. A kert zugában álló méhes rongyolódott zsuppos tetejéről indultam oldalamhoz szorított karokkal, minden izmomat megfeszítve próbáltam emelkedni, s nagy élmény volt, ha sikerült. Bizonyos magasság elérése után már magabiztosan suhangattam. Ébren meg kitaláltam magamnak az üvegburát. A sérthetetlent és a láthatatlant. Ebben az üvegburában utazgattam.
Wekerlei Könyvtár
lazar Lázár Ervin 1936. május 5-én született Budapesten, Kossuth-díjas magyar író. Főbb művei: A kisfiú meg az oroszlánok (1964), A Hétfejű Tündér (1973), Szegény Dzsoni és Árnika (1981), A Négyszögletű Kerek Erdő (1985), Lehel kürtje (1999) Lázár Ervin magyar író, elbeszélő, meseíró, alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Wekerlei Könyvtár. Leginkább gyermekeknek szóló meséiről híres, művei a magyar gyermekirodalom részét képezik. Lázár Ervin 2006. december 22-én hunyt el Budapesten, 70 éves korában. Társszerzőként az Antikvá elérhető kötetei.
Lázár Ervin - Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg
azért is jelentős, mert biztosította az író számára, hogy továbbra is szabadúszó legyen. Berzsián és Dideki (1979) című meseregényéért – amely szintén több feldolgozást ért meg; Lengyel Pál például megrendezte színházi és bábszínházi produkcióként egyaránt – a nemzetközi zsűri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) című kötet megkapta az Év Könyve jutalmat – később a Bab Berci kalandjai (1989), valamint a Csillagmajor (1996) nyerte el ugyanezt. A Magyar Rádió Elnöksége I. Lázár Ervin - Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg. díjban részesítette a Rádiószínház 1986. évi kishangjáték-pályázatára benyújtott Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátékáért. Hangjátékai A Franka Cirkusz összefoglaló cím alatt 1990-ben kötetbe gyűjtve jelentek meg. Közülük A hang címűt Rózsa Pál zenéjével Sándor János operaszínpadra állította. A legkisebb boszorkány című mesejátékáért 1991-ben megkapta az Új Magyar Hangjáték – 1990 pályázat szerzői díját. Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre – amelyet az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács) Magyar Bizottsága adományoz – meséit három alkalommal találták érdemesnek: az 1989-es év díjazottja a Bab Berci kalandjai lett; az 1990-esé a Lovak, kutyák, madarak; az 1993-asé pedig A manógyár.
5 író (magyar animációs film, 9 perc, 2014) 2013 2007 2004 A Porcelánbaba (magyar filmdráma, 74 perc, 2004) 2000 Rögtön jövök! 8. 5 színész (magyar szórakoztató műsor, 52 perc, 2000) 1996 Angyal utca 13. 6. 0 (magyar rövid játékfilm, 26 perc, 1996) A bűvész 1995 1989 A Franka cirkusz forgatókönyvíró (magyar krimi, 1989) 1983 1982 1979 Miért pont nyúl? (magyar versösszeállítás, 29 perc) Bogármese 9. 0 (magyar mesejáték, 85 perc) 2020 2019 2018 2017 2012 2011 2010 2009 2008 2006 2005 2003 2002 2001 2000