Klasszikus Zenemesék – A Négy Évszak Egy Nap Alatt - Foxbooks

Az újonnan szerződtetett zenészek között pedig ott volt Giovanni Battista Vivaldi is. A zenész 1677. augusztus 6-án vette feleségül Camilla Calicchiót, egy velencei szabó lányát. Első gyermekük, az 1678. március 4-én született Antonio volt. A gyermek koraszülött, beteges és törékeny volt, ezért a szülők igyekeztek mindentől megóvni: még a közeli templomba sem merték elvinni megkeresztelni. Attól féltek, hogy bármelyik pillanatban meghalhat, ezért gyorsan a bábaasszonnyal kereszteltették meg. A templomi keresztelője csak három hónappal később, május 6-án, a San Giovanni in Bragora-templomban volt. Vivaldi négy évszak tél. A későbbiek során Vivaldinak három lánytestvére (Margherita Gabriela, Cecilia Maria, Zanetta Anna) és két fiútestvére (Bonaventura Tomaso, Francesco Gaetano) született. Közülük egyik sem lépett zenei pályára. Vivaldi művészetének középpontjában a concerto műfaja állt, zenetörténeti jelentőségét is elsősorban a versenymű forma tökéletesítésének köszönheti. Az ő versenyműveiben a szólóhangszer már végig vezető szerepet játszva emelkedik ki a zenekarból: a bevezető tételekben a zene gyors sodrását követve, a lassú tételekben a főmotívumok kiemelésével, a záró tételekben pedig általában a zenei alapszövet tánclejtését hangsúlyozva.

Vivaldi Négy Évszak Ősz

ŐSZ Az Ősz F-dúr hegedűversenyt ki is hagyhatnám a sorból, minthogy középpontjában az ember áll és a természet csak közvetetten szerepel, de annyi izgalmas zenei megoldást tartogat ez a rész, hogy nem teszem. Az első tétel "A parasztok tánca és dala" feliratot viseli, karakterisztikus témája szüreti mulatságba visz minket. Formai érdekessége, hogy az ún. Vivaldi négy évszak ősz. ritornell – a szólóhangszerrel együtt játszó zenekar által előadott zenei közjáték – tartalmazza a fő zenei motívumot, amit később bont ki játékában a szólista. Ezzel egy új műfaj, a klasszikus szonáta előképét teremti meg Vivaldi. "Kora hajnalban kivonulnak a vadászok, kürtökkel, puskákkal és kutyákkal"- lovagló ritmusú áradó ritornellből válik ki a hegedűszóló ismét, hogy megjelenítse az üldözött vad hajszáját és haláltusáját. TÉL "Fagyos hóban meggémberedve reszketünk a szörnyű szél kegyetlen fúvásától, topogó lábakkal futunk és az irtózatos hidegtől vacognak fogaink. " Az Tél című F-moll hegedűverseny zárja az évszakok sorát. A Largo tétel érzékletes hegedűpengetéssel ábrázolja az esőcseppek kopogását, majd felhangzik a concerto legcsodálatosabb hegedűszólója.

Vivaldi: Négy évszak, Tél (Op. VIII. No. 4. ) A tulajdonképpeni programzene területére Vivaldi csak a Négy Évszak koncert-sorozattal merészkedett. A szerző e művét Václáv Morzin grófnak ajánlotta. A művet először 1725 decemberében adták ki nyomtatásban, de maga a szerző - ajánló soraiban - utal arra, hogy jóval előbb keletkezhetett. A versenyművek előtti szonettek szerzőjét nem ismerjük, sőt az sem tisztázott, hogy időben megelőzték-e a hegedűversenyeket. Egyes források szerint maga Vivaldi a költő. A Tél előtti - a versenymű hangulatát tükröző - szonett szövege: A tél [I. Vivaldi négy évszak tavasz tételei. tétel] Küszködni, fázva csikorgó havakkal, csikaró, fájó rettenetes szélben, topogni sűrűn, meg ne fagyj a télben, jeges világban, vicsorgó fogakkal. [II. tétel] Húzódni tűzhöz, terített, víg asztal mellé, míg ott künn csak úgy szakad, délben - majd síkos úton, jaj elesőfélben továbbhaladni, mindig egy arasszal: [III. tétel] vigyázz, megcsúszol! Lábad nem szaladhat: No, kelj fel, indulj - hanem aztán jó kis roppanás: jég volt, beszakadt alattad!