A Dualizmus Korában
A dualizmus kora és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte - YouTube
A Dualizmus Kora Magyarországon
A kiegyezéshez vezető időszak szatirikus periodikáinak történetét Tamás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Történeti Tanszékének tudományos munkatársa mutatta be, hangsúlyozva, hogy Az Üstökös, a Ludas Matyi és a Borsszem Jankó című élclapok a politikai irányultságuknak megfelelő módon ábrázolták karikatúráikban és ironikus írásaikban a politikai folyamatokat, nem kímélve a közéleti szereplőket sem. A konferenciát záró előadásában a magyar gazdaság lehetőségeit vázolta az Osztrák-Magyar Monarchia kereteiben Klement Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének adjunktusa. A kiegyezést követően ötven évre előre rögzített módon a monarchia közös ügyként gyakorolta a kül-, a had- és a pénzügyek irányítását, míg tízévente újratárgyalva a közös érdekű ügyeket, így az államadósság megosztását, a fogyasztási adókat, a jegybank, a pénzrendszer és a vámszövetség kérdéseit. A dualizmus korszakának megítélését vizsgálva szerzett tapasztalatairól az előadó elmondta: az 1950-es években gyarmati, félgyarmati rendszerként értékelték a hazai gazdaságtörténeti munkákban a monarchia gazdaságának működését, később az ortodox marxista megítélést felváltotta az álláspont, amely szerint a magyar kapitalizálódás 1840-es években megindult folyamata ekkor teljesedhetett ki és az egykori agrár-országból agrár-ipari országgá vált Magyarország.
A Dualizmus Kori Magyar Társadalom
Bár 1848. április 11-én eltörölték a kiváltságokat, mégis megmaradt az elit befolyása sok területen, pl. : a politikában. Ezek hierarchikus berendezkedéshez vezettek. A társadalom kevesebb, mint 1%-át tették ki a nagybirtokosok (herceg, gróf, báró) (Esterházy, Festetics). Ez a kb. 2000 család rendelkezett Magyarország földterületeinek 1/3-ával. A megtermelt javakat feldolgozták, illetve beforgatták. Jelentős tőkékkel vettek részt a kereskedelemben és ipari beruházásokban. Összeköttetéseik révén tőkét jelentettek, amit jól fizető igazgatótanácsi állásokkal honoráltak a pénzemberek (nagypolgárok). Közülük kerültek ki a miniszterek, felsőházi képviselők, akadémiai elnökök. Palotákban, kastélyokban éltek (Festetics-kastély). A birtokaprózódás ellen hitbizománnyal védekeztek, miszerint az elsőszülött fiú örökli a birtokot, s ebből a rokonságnak a rangjukhoz méltó életkörülményeket kell biztosítani. Zárt, elkülönülő világot alkottak. A befolyás, a jólét a műveltség, mely meghatározta életformájukat mintául szolgált.
A Lónyay-kormány 111 8. Pártbomlás és fúzió 126 9. Gazdasági kiegyezés és újabb pártbomlás 145 10. Andrássy külpolitikája és Bosznia okkupációja 166 11. Nemzetiségek és horvátok 185 12. Szabadelvű párt és ellenzék 204 13. Tisza Kálmán korszaka 219 14. Magyarország gazdasági fejlődése Andrássytól Tiszáig 253 15. A Szapáry-kormány kora 270 16. Az egyházpolitikai kérdések 290 17. Magyarország helyzete az egyházpolitikai reformok után 313 18. A Bánffy-kormány 336 19. Az osztrák-magyar vámszövetség nehézségei és Bánffy bukása 355 20. Nagymagyarország álma és a nemzetiségek együttműködése 370 21. Széll Kálmán korszaka 394 II. kötet 22. Obstrukció az ujoncjavaslatok ellen 5 23. A Tisza-kormány és a parlamenti fegyverszünet 27 24. "Küzdelem a parlamentarizmusért" 46 25. Király, trónörökös és nemzet 64 26. A Fejérváry-kormány és az általános választójog 86 27. Nemzeti ellenállás és paktum a királlyal 103 28. A koalíciós kormány 121 29. A nemzetiségek aktivitása és a horvát obstrukció 147 30. Bosznia annexiója 171 31.