Mi A Népmese
A Hagyományok Háza Találkozás a néphagyománnyal című programján Fábián Éva megmutatja sokoldalúságát: népmesét mond stílusosan, hagyományhűen, bukovinai székely tájszólását is használva, de énekeket is sző a mesébe vagy a gyerekekkel való foglalkozásba - hiszen mint jó pedagógus, a szórakoztatás közben tanít is: szokásokat, mesei, tájnyelvi kifejezéseket, népszokásokat, mesterségeket, vagy egyszerűen csak a régiek észjárását, viselkedését magyarázza a programon résztvevő mai gyerekeknek. Mi a népmese? A népmese a szóbeli epikus népköltészet egy műfajcsoportja, melynek általános jellemzője formailag a kerek, egész, logikus történetszövés, tartalmilag a jellegzetes mesei világ, a hétköznapi és a csodás elemek keveredésével, esztétikailag a művészi nyelvhasználat, meghatározott nyelvi-stilisztikai hatáskeltő eszközök, pl. mesei szövegformulák szerepeltetése. Előadói a mesemondók; sajátos előadói stílusa, a magyar néphagyományban nyomokban még máig fellelhető népmesemondás nem azonos a prózamondással.
Mi Történt A Magyar Népmese Napján? / Mesék Mátyás Királyról / Prae.Hu - A Művészeti Portál
Így a többek között izlandi, kínai, burmai, mongol, francia, talmudi és magyar meséket egyaránt élvezik, hiszen az alapvető emberi érzéseket, mint a szeretet, a harag, a düh, az öröm ugyanúgy megtalálják bennük. Személyes kedvenc: Észak hét csillaga (koreai népmese) 32. oldal Amikor a hét jószívű fiú meghalt, felkerültek az égbe. Észak Hét Csillagává váltak, úgy, ahogy anyjuk kérte. Ők alkotják azt a csillagképet, amit a Nyugati Világban Nagy Medvének neveznek. 5. Mintát ad A népmese az élőbeszéd műfaja, éppen ezért javasolja a mesepedagógus szerző a szülőknek, hogy miután megismerték a történeteket, tegyék félre a könyvet. Majd saját szavaikkal, fejből meséljék újra és újra. Ha pedig már teljesen felszabadultak a rituáléban, és vissza tudnak nyúlni a gyermeki állapothoz, találjanak ki maguk új történeteket. Hiszen, ahogy Bajzáth Mária tapasztalja szülőként és mesepedagógiai munkája során egyaránt: a könyv csodálatos dolog, de még nagyobb a varázslat, ha a mesélő és hallgató között semmilyen más eszköz nincs jelen, csak és kizárólag a képzelet dolgozik.
Ezt a munkát pedig nagyban támogatja a népmesék már említett szimbolikája, amely megalapozza a mese, mint nyelv minél mélyebb ismeretét. Ahogy Bajzáth Mária felhívja a figyelmet: a történetek végén nem kell a szülőnek levonni a tanulságot, megmagyarázni a jelentést, az üzenetet. Lehet beszélgetni a hallottakról – ami egyébként már a bal agyféltekét dolgoztatja, és segíti a két agyfélteke összehangolását – de semmiképpen nem direkt, irányított módon, hiszen az eltávolíthatja a kicsit a saját belső világától. Személyes kedvenc: A holdvadászok (izlandi népmese) 79. oldal Hold, szép holdacska, /szállj a tenyerembe/Vajas kenyér vár terád, /itt van a zsebembe. 4. Mert távoli kultúrákba repít A könyv egyik legérdekesebb vonása, hogy számos nemzet meséjét hívja közös lapokra, amit felnőttként is izgalmas megtapasztalni. Egyrészt, mert meglepő látni más kultúrák szimbólumait, másrészt, mert az eltérés ellenére is érezhető, hogy ugyanaz a belső dinamika mozgat minden mesét. Ahogy Bajzáth Mária mondja: a gyerekek körülbelül hétéves korukig ösztönösen a hasonlóságokra figyelnek minden történetben, ezért könnyen azonosulnak más népek meséivel, akkor is, ha az életük nem azokból a hagyományokból táplálkozik.