Ady Háborús Költészete

"Él 134 az Élet s az Élet nem beteg" – dalolta Ady. Megszólal azonban itt is háborús gondja: Én tömeg-Mának nem adtam magam, Nekem az Ember egy folytonos ember S nekem semmi ma sem vigasztalan. … S most hiszem el, hogy elhinni szabad, Hogy milliókért élhet egy-nehány. Im, tábor vagyok gőgben, egyedül. A halottak élén ben nagy versek folytatják ezt a sort: A rabbiság sorsa, Mégsem, mégsem, mégsem, Az akarat cselédjei. Az őrjöngő népektől, a szent, gyötrött sokaságtól határolta el magát Ady. Ebből fakadtak átkai az ember ellen s kínzó kérdései egyszerre: "Már csúfja minden állatoknak | Isten híres sarja, az Ember" (Mai próféta átka). "Zászlózott, híres, nagy céljait | Az Ember gúnynyal megtagadta? " – kérdi A mosti márciusban. Frazeológiájukban rokonok ezek a versek az Én mindenekfeletti jogait hirdető kortárs filozófusok, esztéták gondolataival: Nietzschéével, Barr è séval. Ady háborús költészete - Test. A hasonlóság azonban csak felületi. Ezen a különbségen át érthetjük meg teljességükben Ady háborús gondolatait: forradalmi, tegnapi Én-je élt tovább ebben az attitűdben.

1. Dr. Nagy Sándor: Ady Endre költészete (Szerzői kiadás, 1927) - antikvarium.hu
2. ADY ENDRE HÁBORÚS KÖLTÉSZETE – Vass Judit oldala
3. Ady háborús költészete - Test

Dr. Nagy Sándor: Ady Endre Költészete (Szerzői Kiadás, 1927) - Antikvarium.Hu

Az öntudatos, néha gőgös elkülönülés helyett Ady sokszor szólalt meg az együttérzés hangján. Ugyanakkor felerősödött a reménytelenség és az ember fölötti elborzadás hangja is: "Már csúfja minden állatoknak Isten híres sarja, az Ember S a próféták is csak makognak. " A tébolyult világban Ady számára a prófétaszerep is megkérdőjeleződött. Talán nincs is már kihez szólni: Isten az emberi gonoszság láttán elfordította az arcát a világtól. A Halottak élén című kötet első versciklusa (versciklus: valamilyen szempont szerint tudatosan sorba rendezett versek csoportja) a háborús verseket tartalmazó Ember az embertelenségben címet viseli. E versciklus első verse az Emlékezés egy nyár-éjszakára. ADY ENDRE HÁBORÚS KÖLTÉSZETE – Vass Judit oldala. A vershelyzetet már a cím rögzíti: a lírai én emlékező magatartása tanúskodik a háború kitörésének borzalmairól. A téma a kizökkent idő: "Fordulása élt s volt világnak". Ady egyetlen éjszakába sűríti a régi világ széthullását és az ember lealacsonyodását: "Sohse volt még kisebb az ember, Mint azon az éjszaka volt: Különös, Különös nyár-éjszaka volt. "

Költészete a világháború alatt Az Élet szörnyűséges, gazdag S az én kicsufolt, szent sebeim, Mint rózsák piros májuson Egy világ testén fölszakadnak. Most, íme, itt az életemnek Átkos és bús magyarázata, Sejtő kínja, szédülete, Dölyfe, – íme, honnan erednek. A megnőtt élet egyike azoknak a verseknek, amelyekben Ady legmélyebben vall önmagáról. Kedves szimbólumát, a fát rejtette belé: "sudaras multjának" ágaiként látjuk az elmúlt évet, s ezek lombosodtak ki a világháború alatt. A magyar Ugar szörnyűségeit s a magyar Messiások tragikumát Európa csataterei s a legyilkolt, üldözött antimilitaristák bizonyították. Ady világháborús költészete a régi motívumok tudatos összefoglalása s egyben az egész világba való kivetítése. Dr. Nagy Sándor: Ady Endre költészete (Szerzői kiadás, 1927) - antikvarium.hu. A magunk szerelme táján mintha nemcsak a Vér és arany korának csillogásából vesztett volna, de lírájának gondolati monumentalitása és sokrétűsége is kissé halványabb színben tündökölt volna. Ám A halottak élén ismét költői ereje teljében mutatja, és új hang, új gondolatok jelennek meg lírájában.

Ady Endre Háborús Költészete – Vass Judit Oldala

Ady politikai gondolkodása is itt, Nagyváradon alakul ki, melynek lényege a polgári radikalizmus. Ennek célja a feudális maradványok felszámolása, egy demokratikusabb, polgáribb, igazságosabb társdalom létrehozása és a Nyugathoz való közeledés. A polgári radikálisok megalapítják a Társadalomtudományi Társaságot és folyóiratát, a Huszadik Századot, melyek az akkori haladó gondolkodókat tömörítik. Ady először kormánypárti, majd az új elvek hatására ez megváltozik és egy nívós ellenzéki újsághoz, a Nagyváradi Naplóhoz kerül. 1904-ben Lédával Párizsba utazik, ahol tanulja a francia nyelvet és megismerkedik a francia szimbolistákkal. Ennek hatására költészete megújul, és Budapestre hazatérve kiadja az Új versek című kötetet (1906). Ekkor a darabont kormány van hatalmon, mely egy radikálisabb párt s ez feszült politikai légkört teremt. Ady is darabonttá válik, mert a Budapesti Napló, melynek ekkor ír, a kormány hivatalos lapja lesz. A kormány bukása után sok támadás éri mind közéleti szerepe mind újszerű költészete miatt.

Az első világháborús embernek nemcsak magyar, de talán világviszonylatban sincs nagyobb megörökítője Ady Endrénél. ( Emlékezés egy nyár-éjszakára, 1917). A háború kitörése hírének hatását a kozmikus s a földi látomásoknak tudatos művésziességgel való keverése adja meg. A kezdő sorok – "Az Égből dühödt angyal dobolt | Riadót a szomorú földre" – János jelenéseit visszhangozzák: az Apokalipszis idejét látta Ady eljönni a háborúval. Kozmikus és földi jelenségek művészi összefogásával a pillanat rendkívüliségét akarta érzékeltetni. Már a vers harmadik részében kiemelkedik az emberi társadalom látványából merített fő gondolat: "Csörtettek bátran a senkik | És meglapult az igaz ember". Még háromszor ismétli meg rettenetes élménye kifejezését, az emberben való mélységes csalódását. Ady a háború első hónapjainak tömeglelkesedésére emlékezhetett, amikor nacionalista-soviniszta jelszavakkal még meg lehetett téveszteni a népet. De benne van ebben a versben, amely mintegy sűríti háborús lírája motívumait, A halottak élén Adyjának másik nagy mondanivalója is: "Véres, szörnyű lakodalomba | Részegen indult a Gondolat, | Az Ember büszke 133 legénye, | Ki, íme, senki béna volt. "

Ady HáBorúS KöLtéSzete - Test

Költeményeiben a korábbi nemzetostorozó hangot (lsd. Magyarság-versek) a szánalom és a részvét váltja fel, siratja népét, amelyet idegen hatalmak félrevezettek és értelmetlen öldöklésbe kényszerítettek. Emlékezés egy nyár-éjszakára (1917): 1907 februárjában íródott a költemény, mikor megindul a német tengeralattjárók korlátlan támadása és átrendeződnek az erőviszonyok. Ady versében visszatekint a háború kirobbanásának éjszakájára, erre utal a cím is. A mű kulcsszavai a volt és a különös szavak, ezek ismétlődnek legtöbbször benne. A volt szó befejezettséget sugall, ám a következmények még a jelenben is tartanak, a borzalmak még most sem fejeződtek be. A különös szó a rácsodálkozást, a megszokottól való eltérést, a hirtelen változást sugallja. A vers a tetőponton, a bibliai Apokalipszis képével indul. A Jelenések könyvében az angyalok harsonaszava idézte elő a szörnyű katasztrófákat, erre utal a "dühödt angyal" képe. Ettől kezdve túlzásokkal van tele a vers, melyek a világvégi hangulatot erősítik.

Hogyan írjunk műelemzést? Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!