Magyar Impresszionista Festők
Egy véletlennek köszönhető a máramarosi kisváros kiválasztása. Máramaros megye megbízásából Hollósy vállalta a kisváros közelében lévő huszti vár megfestését. Egész Európában divat volt a művészek körében a kivonulás a nyüzsgő nagyvárosokból a vidékre, az olajszagú műtermekből a természetbe. Az 1835-ben alakult barbizoni iskola volt az első fecske, bár itt még nem az impresszionista, hanem a realista tájképfestők alkottak. Hasonló művésztelep nyílt az oroszországi Abramcevóban és a dániai Skagenban. Az új festészeti irányzatok mögött a perifériák lázadása visszhangzott, különösen a kelta régióé, de a katalánoké és dánoké is. A francia művészek fölfedezték az érintetlen, vadromantikus, tenger ostromolta Bretagne-t, amely kelta kultúrájával és royalista miliőjével minden volt, csak nem tipikusan francia. Magyar impresszionista festők. A katalán művészeti reneszánsz, éppúgy, mint a skót szecesszió, rebellis kihívást intézett Madrid és London ellen, ahogyan München szelleme Poroszország ellen. És az Osztrák-Magyar Monarchiában?
Impresszionista – Wikiszótár
Tizenkét éves voltam, mikor először hallottam Ferenczy Károly nevét. Valaki, talán rokonom, Nagybányán járt, megismerte a művészt és előadást tartott róla: - A képeit nem értem - mondta őszintén, - egészen új, egészen különös dolgok... De ő maga végtelen kedves úr, a nemes férfi megtestesítője. Csak azt sajnálom, hogy nem tudtam a képeit élvezni... minek is csinál revolúciót az ilyen finom ember. A véletlen úgy akarta, hogy az első Ferenczy-kép, amellyel szemtől-szembe kerültem, a művész önarcképe legyen. Impresszionista – Wikiszótár. Amint őszinte melegséggel vizsgálgattam a büszke fejtartású férfit, eszembe jutottak a nem is olyan régen elhangzott szavak: «végtelenül kedves úr, nemes, finom... ». Úgy véltem, hogy ezek az egyszerű megállapítások találnak, de a forradalmárt sehogy sem tudtam fölfedezni a nyugodt, kissé zárkózott vonásokban. Utóbb aztán, mikor megismertem a művész életét, képei sorát, minden alkotását, beillesztettem a külföldi és magyar festők glédájába, arra a gondolatra jutottam, hogy sohasem volt a szó közönséges értelmében revolucionista, a forradalmat csak hordozta, magyarországi apostola lett a nemes és egészen új, csak nálunk merőben ismeretlen irányzatnak.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Csók István 1936 nyarán Csók István Csók István (Sáregres, 1865. február 13. – Budapest, 1961. február 1. ) kétszeres Kossuth-díjas magyar festő, kiváló művész. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta. Csók István a századelő kolorit-gazdag, ösztönös érzékkel impresszionista, elismert festője. A benyomás eleven rögzítése, tájat, tárgyakat egybefoglaló látása egyéni módon és magas színvonalon jelenik meg. 1935-ben kiállításon mutatta be félévszázados munkásságának legjavát. Évről évre részt vett a képzőművészek szövetségének kiállításain, ahol 1951-ben búcsúzott utolsó jelentős alkotásával, a Háború és Béke című, hármas tagozatú festményével. Főiskolai tanárként a nagybányai művésztelep festői tanulságainak következetes oktatásával fontos szerepet töltött be. Maga is több nyarat a nagybányaiakkal töltött még fiatal művészként (1897–1901 között).