Dél Alföldi Oláhos Zend Framework | Posta Imre: A Dolgozó Népet Szolgálom! - Youtube

Középső vagy tiszai táncdialektus A középső vagy tiszai táncdialektus az Alföldön és a Felvidék keleti felén (kb. a Mátra vonalától keletre) élő népcsoportok tánckincsét foglalja magába.

  1. Dél alföldi oláhos zene sa
  2. Dél alföldi oláhos zene magyarul
  3. Posta imre youtube 2020

Dél Alföldi Oláhos Zene Sa

A fiú a kendőt kivetette, amelyik lány megfogta, azt bevitte, és a hozzá való társának odaadta. A régió táncrendjében a régi réteget az oláhos vagy ugrós elnevezésű tánc képviseli, amelynek népszerűsége a szomszédos Erdély hatásának köszönhető. A tánc elnevezése is innen ered, hiszen az alföldi ember számára az "oláh" név általában az "erdélyi" fogalmával volt azonos. Dél alföldi oláhos zene letoeltes. A név kialakulásában az "Az oláhok, az oláhok facipőben járnak" kezdetű közkedvelt kísérő dallam is szerepet játszhatott. Az oláhost a férfiak elsősorban szólótáncként, magányosan vagy csoportosan járták, ismert azonban a párosan, nővel táncolt formája is. Ez a páros táncok régies formáját képviseli, amikor a táncosok ritkán és legfeljebb nyílt fogásmóddal, kézfogással kapcsolódnak egymáshoz. Az Alsó-Tisza-vidék tánckincsének meghatározó része az új stílushoz tartozó lassú és friss csárdás, vagy ahogyan ott nevezik: a lassús és frisses. A lassú régies formája a röszketős, röszkettetős vagy remegős, amikor a táncosok a csárdáslépéseket bokarugózással járják.

Dél Alföldi Oláhos Zene Magyarul

A viszonylag egyszerű, 2-5 tagú motívumokból felépülő, szabályozatlan szerkezetű ugrós táncok műfaji-formai tekintetben sokfélék, s így kevert, többalakú kategóriát alkotnak. Férfi-, női és vegyes; szóló, páros, négyes, valamint csoportos lánctáncformákban is előfordulnak. Többnyire nyílt fogásmóddal (kézfogás) vagy összefogódzás nélkül táncolják. Az ugrós táncok zenei, formai és funkcionális szempontból szerteágazóak, és különböző fejlettségű típusokban, altípusokban élnek. Fejlettebb típusai (rábaközi dus, alföldi ugrós) az erdélyi legényes táncok egyszerűbb fajtáihoz közelítenek. Az ugrós táncok szorosan kapcsolódnak az eszközös pásztortáncokhoz, tulajdonképpen ezek eszköz nélküli formájaként is értelmezhetők. Rokonságban vannak a magyarországi cigánytáncokkal és a szlovák ún. Dél alföldi oláhos zone.com. valah táncréteggel is. Ugrós táncaink egy régi közös kelet-európai tánccsalád (nyugati és déli) magyar tagjai, melyeknek balkáni kapcsolatait a bolgár racsenica rokon vonásai sejtetik (Kacarova 1975). A Somogy, Zala, Baranya megyékben, Tolna és Fejér nyugati részén, valamint Szlavóniában kanásztánc, verbung és ugrós néven él a tánccsalád legrégiesebb típusa.

(A dél-dunántúli, Duna menti, bácskai, szlavóniai, rábaközi és délalföldi menettáncok még nem szigetelődtek el az ugrós többi, élő formáitól. ) A marsot javarészt már műzenei és idegen eredetű indulózenék (Rákóczi-induló; Fel, fel vitézek; Erkel Hunyadi László jának egyik dallama, Radetzki-mars stb. ) kísérik, bár néhol még régibb dallamokat is ("Zörög a kocsi"; Mikor a menyasszonyt fektetni viszik) alkalmaznak. A lakodalmi kiáltozásokat, táncszókat többnyire a menettáncoknál hallhatjuk. A legények a táncmulatság kezdetén marssal kísérték a zenészeket a tánchelyre, és a mulatságot is marssal fejezték be. Legfőbb alkalma azonban a lakodalom. Az esküvőre s a lakodalmas házak közti szertartásos vonulások alkalmával (olykor a hozománnyal is megrakodva) menet közben táncolnak, de a falu nevezetes pontjain meg-megállva, a templom előtt s a lakodalmas házhoz való megérkezéskor helyben is eljárják. Dél alföldi oláhos zene sa. A lakodalom végén a hérész, tyúkverőzés, a vendégküldés alkalmával táncolják (Lugossy 1956). A marsot a lakodalmi menet szokásrendje, valamint az ugrós helyi alakzatai szerint nemenként és korosztályonként elkülönült csoportokban járják.

Posta Imre: Aminek kezdete van, vége lesz! - YouTube

Posta Imre Youtube 2020

Posta Imre: Ésanapvégére - YouTube

Posta Imre: Amikor tényleg nincs kanál - YouTube