Spiró György Drámája

Örkény István szelleme nagyon is inspirálta a díjalapítást, a döntéshozatalt. Garaczi László Kurátortársaim – Csizmadia Tibor, Lőkös Ildikó, Nánay István, Németh Gábor – vetették föl, hogy az ő szellemiségének mégis valamilyen módon jelen kell lennie. A Tóték mondanivalójában pontosan azt képviseli, amit én rendkívül fontosnak tartok a színpadon látni: valamit elmondani erről az országról, a történelemről, a magyarok karakterológiájáról, amilyen például Tót Lajos is, aki sokáig tűri a hatalmi arroganciát, aztán hirtelen fellázad. " Závada Pál, aki laudációt mondott Először 2019-ben ítélték oda a Kortárs Magyar Dráma-díjat, akkor az Egy piaci nap színpadi szövegéért kapta Mohácsi János, Mohácsi István, Závada Pál, illetve a Megfigyelők című darabjáért Kelemen Kristóf. 2020-ban Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs egy-egy művét, idén pedig Spiró Györgynek és Garaczi László alkotásait ismerte el a szakmai kuratórium. Irodalom ∙ Spiró György: Csirkefej. A kurátorok, díjazottak és a laudációk szerzői: Márton László és Závada Pál Garaczi László, Veszteg című műve, az Első Magyar Karantén-Színház és a Litera karanténdráma pályázatára készült, ahol titkos szavazással választották a legjobb alkotásnak.

Irodalom ∙ Spiró György: Csirkefej

A kutatás során ő maga is rácsodálkozott a különböző eseményekre és rádöbbent, hogy voltaképpen az Akárki című moralitásjáték modern változatán dolgozik. Spiró György (Fotó/Forrás: Margó Fesztivál / Valuska Gábor) A Rózsavölgyi Szalonban megtartott díjátadón laudációjában Závada Pál is ezt emelte ki: a Kádár-rendszer gyermekeinek eszmélését, a titokban elpusmogott pletykákat, amik memoárokról és jegyzőkönyvekről szóltak. "Na, ez micsoda dráma! – ámuldoztunk, mialatt lassan, évtizedeken át jutva az igazság újabb morzsáihoz, többé-kevésbé megvilágosodtunk. Spiró György „sötét kalandregénye” és Garaczi László karanténdrámája nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat - Fidelio.hu. Ha ezt az egészet történelmünk színpadáról a valódi, a színházi színpadra írná meg valaki! – erre áhítoztunk" – mondta Závada, párhuzamot vonva Spiró György és kortársai – Kornis Mihály, Térey János és Örkény István – drámaírói munkásságával, majd tovább szőve a gondolatmenetet, a régiekhez kapcsolta a díjazottat. "De persze az a kérdés is fölmerült most bennem, vajon hogy írta volna meg ezt Örkény akkor, ha megéri a rendszerváltást, illetve ha kezébe jutnak mindazok a dokumentumok, amelyekhez Spiró már hozzájutott.

Spiró György „Sötét Kalandregénye” És Garaczi László Karanténdrámája Nyerte A Kortárs Magyar Dráma-Díjat - Fidelio.Hu

A csirkefejekkel szatyrában hazaérkező özvegyben az állat pusztulása belső krízishez vezet; ennek hatására megpróbál vezeklésképpen valami jót cselekedni, ezért végrendeletében vagyonát a kamaszfiúra hagyja. Az emberi szándékot azonban visszájára fordítja a történések alakulása, a nagyvonalú elhatározás végül az asszony megölésének közvetlen kiváltó oka lesz. Az események abszurd jellegét erősíti, hogy a két fiú a rendőrök jelenlétében, mintegy azok felszólításának engedelmeskedve hajtja végre a kegyetlen gyilkosságot. A darab művészi értékének egyik lényegi elemét a megújított drámanyelv képezi. Az egyes szereplői karakterek megformálásában alapvető funkcióval bír az alkatokhoz illő társadalmi rétegnyelv szociolektus kidolgozása. A sérelmekkel terhelt szociokulturális viszonyok közt elsősorban az Apa, a Srác és a Haver beszédmódját jellemzi trágár, obszcén szóhasználat. A nyelvi deviancia színpadi megszólaltatása a társadalmi érintkezés elfogadott normáit sértő jellegénél fogva úgy kelt ambivalens érzéseket, hogy eközben a korabeli színházi nyelv konvencióinak az áthágását is sikeresen megvalósítja.
Gyermeki gonoszságunk és beleélő képességünk százezer évek alatt semmit sem változott, a mesére minden kisgyerek fogékony, a megjelenített mesét mindenki élvezi, a színház az emberiséggel együtt jár. Ki lehet persze verni a kamaszodó gyerekekből rémes iskolákkal és embertelen, humortalan intézményekkel a részvétre és a megvetésre való képességet, de a következő nemzedékek ismét ezzel a hajlammal születnek, és ha csak egy parányit is kedvezőbb a társadalmi hangulat, ha csak egy kicsit is enyhül a cenzúra, az újabb remek színészek és írók, a mindenkori jokulátorok szinte a semmiből is megteremnek újra. A színház legfontosabb tényezőjének, a közönségnek – hiszen közönségként kezdi a későbbi színész, rendező és író is – nincs szüksége műveltségre vagy tájékozottságra. A jó darabot a legrosszabb rendező a leggyöngébb színészekkel a legbutább közönség számára is élvezhetővé teszi. Nincs felmentés a drámaíró számára, nem hivatkozhat a körülményekre, a pénzhiányra, a rossz színészekre, a magamutogató rendezőre, a tompa nézőkre: írjon olyan darabot, amely minden akadály ellenére átmegy.
July 7, 2024