Néprajzi Múzeum - Liget Budapest Projekt

Egzotikus kultúrák és a magyar paraszti világ emblematikus emlékei együtt jelennek itt meg: bőrből, elefántcsontból készült afrikai tárgyak, tollkorona az Amazonas vidékéről, japán szamurájkard, vagy Amur-vidéki halbőr ruha. A nagy földrajzi távolságot és több évszázadot átfogó tárlat egyaránt érzékelteti az intézmény anyagának sokszínűségét, gazdagságát és a kollekció felépítését. Zoom tér Az új kiállítással egy időben nyílik meg az interaktív és látványos ZOOM tér, amely egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. Ez a gyűjtemény a Zoom térben külön értelmezés nélkül, csupaszon mutatja be a tárgycsoportokat és az egyes tárgyakat, játékos megközelítések segítségével. A Néprajzi Múzeum új épülete - képek. A nézőpont és a közelítés fizikai, vizuális élményt ígér. A kurátorok zoomolnak, azaz ráközelítenek, felnagyítanak, felborítanak, feldarabolnak, kifordítanak, összekevernek tárgyakat. Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét izgalmasan, újszerű formában bemutató tárgy mellett ebben a válogatásban kiemelt szerepet kap és új összefüggésbe kerül például a világon fellelhető legrégebbi, 1673-as székelykapu s a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgya, az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó.

Uj Neprajzi Muzeum 2

Megszólalhat-e egy modern épület? Az új Néprajzi Múzeum különleges épületdíszítő ornamentikája egy ilyen kreatív kísérletre ösztönözte az alkotókat, melyet a jövő évi Velencei Építészeti Biennále közönsége is láthat és hallhat majd. A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a velencei magyar pavilon kurátorát és kiállítását. A kiírásra hét érvényes pályázat érkezett be. A pályázók 2022. március 8-án a Ludwig Múzeumban prezentáción mutatták be a kiállítási tervüket a szakmai zsűri előtt. Index - Kultúr - Lebegő bödönhajóval, ősrobbanással és káosszal nyit tavasszal az új Néprajzi Múzeum. A zsűri a hét pályázat közül Kondor-Szilágyi Mária: REZIDUUM – The Frequency of Architecture című pályázatát nyilvánította nyertesnek. A kiállítási projekt résztvevői: Ferencz Marcel építész (az épületet tervező NAPUR Architect vezető tervezője), Z. Halmágyi Judit építész, Mátrai Péter építész-zeneszerző és Haász Ferenc világítástervező.

Uj Neprajzi Muzeum 2020

Fejléckép: Néprajzi Múzeum (fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum)

Uj Neprajzi Muzeum 2019

Az intézmény megnyitását követően két lépcsőben, külön-külön attrakcióként fog megnyílni az Ifjúsági kiállítás és a Gyűjteményi állandó tárlat is. Az idén ősszel megnyíló Gyűjteményi kiállítás az intézmény 150 éves gazdag, sokrétű gyűjteményére épülő, több mint háromezer műtárgyat, fotót, kéziratot, zenei anyagot felvonultatva a Néprajzi Múzeum izgalmas történetét mutatja be, történeteket mesél tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról. Uj neprajzi muzeum 3. Szintén ősszel nyílik meg az Ifjúsági kiállítás is, ahol emberek és tárgyak történetein keresztül a látogatók felfedezhetik, hogy az olyan alapszükségletekre, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés milyen különböző kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein élt vagy élő embertársaik. Borítókép: Az új Néprajzi Múzeum szabadon bejárható tetőkertje (Fotó: Városliget Zrt. )

Uj Neprajzi Muzeum Film

A rendszerváltás után sem történt érdemi változás, csupán annyi, hogy 2006-ban Ötvenhatosok terére keresztelték át. A Felvonulási tér parkolóként is szolgált (Forrás: Fortepan/Képszám: 50136) A Városliget megújításának részeként döntés született a tér észszerűbb hasznosításáról, melynek értelmében a Néprajzi Múzeum új épülete kapta meg a hatalmas területet. A Múzeum több mint 250 000 darabos gyűjteménye ugyanis 1973 óta a Kúria Kossuth téri épületében nyomorgott, múzeumi célokra teljesen alkalmatlan körülmények között. Pedig Európa egyik első etnográfiai kollekciójáról van szó, amely 1872-ben alakult, ráadásul célja nemcsak a magyar, hanem a távoli népek kultúráinak bemutatása is. 1896-ban éppen itt, a Városligetben megrendezett Ezredéves kiállításon láthatta először a nagyközönség a gyűjtemény legérdekesebb darabjait. Uj neprajzi muzeum 2. Rutén ház Bereg vármegyéből, az Ezredéves kiállításon (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Klösz György fényképei. Levéltári jelzet:) A Néprajzi Múzeum leendő épületén egyelőre még gőzerővel dolgoznak kívül és belül is.

Uj Neprajzi Muzeum 3

A lap úgy tudja, hogy egyetlen kiállítás készül csak el a tavaszra tervezett megnyitóra. A múzeum szerint több tárlat is elkészül addig. A kezdeti nettó 25, 970 milliárd forintról mostanra 32, 9 milliárd forintra emelkedett a Városligetben épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezésének költsége – írja a Népszava, amelynek információi szerint az elszálló árak ellenére az épület a jövő tavaszra ígért megnyitásakor csaknem üres lesz. A kivitelezést a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. végzi. A lap úgy tudja, hogy a nyitásra csak az úgynevezett interaktív kerámiagyűjtemény készül el, az állandó és ifjúsági kiállítás nem. Az utóbbi tervezési folyamatainak abbahagyására júniusban utasította a Városliget Zrt. Néprajzi Múzeum (Budapest) – Wikipédia. a feladattal megbízott Atelier Brücknek GmbH-t. Ennek ellenére a munka ellenértéke 76, 5 millió forinttal emelkedett, mivel a műszaki tartalom is változott. A Népszava szerint a kerámiatér összesen 161 négyzetméter, ami a teljes kiállítótérnek alig 3, 8, a teljes épület területének pedig alig fél százaléka.

A födémre 60 centiméter vastag földréteget hordtak fel, melyet befüvesítettek, és bokrok is színesítik a látványt. Bizonyos helyekre – például a liftaknák fölé, ahol a födém egyenes – ennél jóval több földet kellett felhordani, így a talaj mélysége itt már fák ültetését is lehetővé tette. Az épület tetején még a fák is nagyra tudnak nőni (Fotó: Bodó Péter/) A parkosított területet minden oldalról lépcsők fogják körül és vezetnek fel az épület felső éleire, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a városra. A lépcsőfokok a vízelvezetés érdekében valójában bordázott rácsok – rajtuk keresztül lelátni a földig –, és hogy kényelmesebb legyen a közlekedés, 15 fokos szögben emelkednek, összhangban a közrefogott parkkal. Uj neprajzi muzeum 2020. Az épületet körülfogó rácsos lépcső (Fotó: Bodó Péter/) Az épületet üvegfalú, ez azonban csak közelről látszik – távolról nézve az a szürke fémháló rács dominál, amelyen a funkcióra utalva 20 magyar és 20 külföldi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazása jelenik meg. Egészen közel kell menni ugyanakkor ahhoz is, hogy megfigyelhessük ezeknek az alakzatoknak az alkotóelemeit: néhány centiméteres fémkockák emelkednek ki – összesen közel félmillió – a rács felületéből, a képek analógiájára tulajdonképpen pixeleknek nevezhetők.