1996 Évi Lvii Törvény

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről 2008. évi XLVII. Jogszabályok | Publimont Kft.. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2013. évi V. Polgári Törvénykönyv (PTK) 2014. évi XXII. törvény a reklámadóról

Gazdasági Erőfölénnyel Való Visszaélés Tilalma – Wikipédia

[2] " A magyar szabályozás [ szerkesztés] A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. törvény V. Fejezete [3] 21. §-a rendelkezik erről.

Jogszabályok | Publimont Kft.

1. 1996. évi LVII. törvény 2. §-a, 3. §-a, 4. §-ának (1) bekezdése, 5., 6. §-ai 2. törvény 4. §-ának (2)—(3) bekezdése 3. törvény 8—10. §-ai 4. törvény 11. §-ának (1) bekezdése 5. §-ának (2) bekezdése 6. törvény 13. §-a 7. törvény 17. §-a 8. törvény 16., 16/A. §-ai 9. törvény 21. §-a 10. törvény 22. §-a 11. törvény 23. §-ának (1) bekezdése 12. §-ának (2) bekezdése 13. §-ának (3) bekezdése 14. törvény 24. §-ának (1)—(2) bekezdése 15. törvény 43/G. §-a, 43/H. §-a 16. törvény 43/I. §-a 17. törvény 45., 46. §-ai, XIV. fejezete 18. törvény 47. §-ának (1) bekezdése 19. törvény 75. §-a 20. törvény 77. §-a 21. Kommentár a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényhez | Szerkesztők: Juhász Miklós, Ruszthiné Juhász Dorina, Tóth András | ORAC Kiadó. törvény 78. §-ának (1)—(2) bekezdése, 79. §-a 22. §-ának (3) bekezdése 23. §-ának (8) bekezdése 24. törvény 80. §-a 25. törvény 81. §-a 26. törvény 85. §-a 27. törvény 86., 87. §-ai 28. törvény 76. §-a Témakör: Versenyfelügyeleti elmarasztalás tartalmi kérdései Tárgyszavak: versenyfelügyeleti elmarasztalás, törvény

Kommentár A Tisztességtelen Piaci Magatartás És Versenykorlátozás Tilalmáról Szóló 1996. Évi Lvii. Törvényhez | Szerkesztők: Juhász Miklós, Ruszthiné Juhász Dorina, Tóth András | Orac Kiadó

[4] A gazdasági erőfölény fogalma [ szerkesztés] A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli; b) a vállalkozás, illetve vállalkozás-csoport [15. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma – Wikipédia. § (2) bekezdés] vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; c az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozás-csoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását. [5] Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozás-csoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozás-csoport közösen. [6] "A kereskedelemről szóló 2005-ös törvény 2015-ben hatályba lépett új 7/A§-a szerint a versenytörvény alkalmazása során megdönthetetlen vélelem áll fenn amellett, hogy az élelmiszer kiskereskedelem piacán gazdasági erőfölényben van az a vállalkozás(csoport), amelynek az élelmiszer kiskereskedelmi értékesítésből származó előző évi nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.

A tisztességtelen verseny elleni jogszabályok általában megfogalmazzák a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát. Magyarország tekintetében az 1996. évi LVII. törvény és az Európai Unió versenyjogának szabályai egyaránt alkalmazandók. Az Európai Unió szabályozása [ szerkesztés] Az erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról az európai uniós jogban az Európai Unióról szóló szerződés 102. cikke [1] rendelkezik. "A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.