Szent István Kardja

Szent István I. törvényeinek különlegessége, hogy István e törvények megalkotása során a törvények és a keresztény tanok közötti igen szoros összhang megteremtésére törekedett, amelyekben úgy tűnik, a bűnelkövetők felé irányuló fokozottan emberséges, jóságos megközelítés érvényesült, amellett, hogy az ellenszegülőkkel szemben sok esetben – az átnevelést célzó – igen szigorú vallási jellegű büntetések (például vezeklés, böjtölés) alkalmazását is előírta. I. Szent István, születési nevén: Vajk; latinul: Sanctus Stephanus (975 körül – 1038. augusztus 15. ) az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király. Géza fejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent, a magyar történelem kiemelkedő alakja és Magyarország fővédőszentje. Szent István király a Székesegyház oldalhajóján - Tóth Tibor Endre, PDM Sok vallásban övez tisztelet olyan szentnek tartott embereket, akiknek közös jellemzője, hogy életüket vallási szempontból rendkívülinek tekintik.
  1. Szent István Kardja | Demokrata
  2. Szent István Intézet: Perintfalvi Rita egyházképe, a liberális kereszténység és az igazság kétélű kardja
  3. Puskás Balázs: Perintfalvi Rita egyházképe, a liberális kereszténység és az igazság kétélű kardja | Mandiner

Szent István Kardja | Demokrata

Ezért hát Zsoldos Attila történész professzorhoz, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének osztályvezetőjéhez fordultunk autentikus válaszért: valóban Szent István kardját láthatjuk-e Prágában, és ha igen, hogyan került a cseh királyi kincstárba? Harci kard Egyenes pengéje 75 centiméter hosszú és 6, 2 centiméter széles, a kézvédő és a markolatot lezáró gomb elefánt- vagy rozmáragyarból készült. Valódi mestermű, északi, minden bizonnyal normann mester alkotása a X. század végéről, a XI. század legelejéről: kiváló harci penge, nem dísznek szánták. A prágai Szent Vitus-székesegyház 1355. évi leltárában olvasható először, hogy Szent István magyar király elefántcsont markolatú kardját ott őrzik, és a tárgy vizsgálata is azt támasztja alá, tényleg Szent István személyes használatában álló kardjáról lehet szó – mondja a a történész. A Képes krónika szerint a Gizella királynéval érkező Hont és Pázmány lovag a Garam folyó mellett Istvánt német szokás szerint karddal övezte fel, ám az természetesen nem igazolható, hogy a krónikában a prágai kardról esik szó.

Mai legjobb tudásunk szerint valóban Szent Istváné lehetett a most Prágában őrzött kard, amit királyunk csatákban is használt. De hogyan került Csehországba? Feltehetően nem "hivatalos" úton. A történeti emlékezet a magyarság legősibb és legnagyobb becsben tartott ereklyéit szinte kivétel nélkül Szent Istvánhoz köti a koronázási jelvényektől a Szent Jobbig – még akkor is, ha utóbbi mellett csupán a koronázási palást kapcsolódik közvetlenül is első keresztény uralkodónkhoz. Kevésbé ismert viszont, hogy a prágai Szent Vitus-székesegyházban őriznek egy felbecsülhetetlen értékű magyar vonatkozású tárgyat, amit ugyancsak a legek közt említhetünk, és valóban első királyunkhoz köthetünk: Szent István király kardját. A cseh fővárosba látogató közjogi méltóságaink protokollprogramjának gyakran része a fegyver megtekintése, de a hazai közvélemény nemigen tartja számon. Ha pedig az internet végtelen lexikonát böngésszük, leginkább egymásnak ellentmondó állításokat, misztikus handabandát, hihetetlen történeteket találunk tényként tálalva.

Szent István Intézet: Perintfalvi Rita Egyházképe, A Liberális Kereszténység És Az Igazság Kétélű Kardja

Megtudtuk még, hogy az új sólyi kard avatására szeptemberben kerül sor, addigra rendbe hozzák a Királyi Kard Emlékhelyet. Egy kéthektáros területről van szó, amelyet évekkel ezelőtt Vázsonyi László ajándékozott Bikádi Lászlónak. A református lelkész továbbajándékozta az alapítványnak, a civil szervezet pedig gondoskodik arról, hogy Szent István kardjának másolata sokkal több lehessen, mint helyi nevezetesség. forrás: VEOL

Az öreg király azonban sok területen és stabilan számíthatott Anna nevű lánya támogatására, aki hercegnőtől szokatlan módon itthon maradt – mivel Mihail Vszevolodovics kijevi nagyfejedelem fiához, Rosztyiszlavhoz adták férjhez, aki magyar segítséggel is hiába próbálkozott a halicsi fejedelemség megszerzésével. Mellékszál, de fiuk, Béla macsói herceg maradványait megtalálták, arcrekonstrukcióját nemrégiben mutatták be, és csontjai vizsgálata alapján brutális meggyilkolásáról is részletes képet kaptunk – itt írtunk erről részletesen. A kard Csehországban maradt A második honalapító 1270-es halálát követően Annának menekülnie kellett öccse haragja elől, és miután Kunigunda nevű lánya II. Ottokár feleségeként a cseh trónon ült, úti célja sem lehetett más, mint Prága. Nem távozott üres kézzel: Koronákat, kelyheket, kupákat, számos drágaságot vitt magával, mondjuk ki nyíltan: kirabolta a királyi kincstárat. A Prágába vitt értékek között lehetett nagy valószínűséggel Szent István kardja is – emeli ki Zsoldos Attila.

Puskás Balázs: Perintfalvi Rita Egyházképe, A Liberális Kereszténység És Az Igazság Kétélű Kardja | Mandiner

Szent István királyunk több ízben is járt a Balaton környékén. A valóságban is bizonyára, de a legendák szerint mindenképpen. Lássuk hát, hogy a nép emlékezete miként őrizte meg a Balatonnál államalapító királyunk emlékét! 1. A törökkoppányi békák A tábor elcsendesedett. A vitézek nyugovóra tértek, de így is érezni lehetett a láthatatlan vibrálást, a harci izgalom remegését a sátrak között. Tudták, akár másnap is megütközhetnek az ellenséggel. A fejedelem nem tudott aludni. Pár napon belül bevégződik minden. Eldől, hogy atyja végakarata győz-e, vagy unokabátyja, Koppány ereje. Annyi minden kavargott a fejében, hogy végül úgy döntött, sétál egyet. Hamar elért a tábor széléhez, ahol a végtelen somogyi nádas kezdődött. Ott egyik kedvenc katonája, Zete állt őrt. Az apró termetű fiú már több csatában megmutatta vitézségét és hűségét István felé. Bár keresztvíz alá állt már, a fejedelem nem volt benne biztos, hogy Krisztusnak is olyan hű katonája-e, mint neki, de tudta, őérte tűzbe menne. Látta, hogy a fiú feszült figyelemmel kémleli a sötétséget.

István személye már ekkor is kultikus lehetett, máskülönben kétes legitimizációjú utódja nem próbálta volna hatalmát tőle eredeztetni. Mai laikus gondolkodással ezek után még elképzelhetetlenebb, hogy a szent király egyik legnagyobb megbecsülés övezte tárgyát bárki, bármikor is kiadja a kezéből. A középkor felfogása ellenben más volt, szentek ereklyéi gyakran szerepeltek drága ajándékként uralkodók között. Ebbe belefér az elmélet, miszerint Nagy Lajos 1353 táján így "kedveskedett" IV. Károly cseh királynak (a későbbi német-római császárnak), ám jogos az ellenvetés is: első szent királyunk harci kardja azért már akkor is ennél magasabb kategóriát képviselhetett. A történészeink körében ma uralkodó felfogás szerint sem valószínű az "önkéntesség", az ereklye sokkal inkább lopás, rablás útján kerülhetett a prágai udvarba. Anna és az összekaszabolt herceg A történet fonalát IV. Béla uralkodása idején kell felvennünk, akinek fiával, a későbbi V. Istvánnal való kapcsolata a professzor szerint "messze állt a családi béke fogalmától" – a gyakorlatban ez az 1260-as évektől belháborúkat, szüntelen viszályt jelentett a hatalomért.

July 2, 2024