Horváth István Belügyminiszter

A Medgyessy-bizottság kedden meghallgatta Kuncze Gábor, valamint Horváth István volt belügyminisztereket. Horváth elismerte, hogy tudott Medgyessy szt-tiszti múltjáról, mivel ő írta alá felfüggesztését.
  1. ORIGO CÍMKÉK - Horváth István
  2. Az egykori kommunista Stefka István lapja szerint nem szabad megbocsátani Nagy Imrének, mert kommunista volt | 24.hu
  3. Szabó János, dr. SZT-tiszt adatai

Origo CÍMkÉK - HorvÁTh IstvÁN

A vette észre, hogy a PestiSrácok nevű kormányközeli portálon a következő felütéssel jelent meg egy írás: Nagy Imre bűneit semmiféle gesztus, semmiféle hőstett nem teheti jóvá, nem teheti meg nem történtté. Óriási hibát követtünk el, amikor megbocsájtottunk neki. Ezzel a megbocsájtással azt mondtuk, hogy voltak rendes kommunisták is. Hogy a kommunisták meg tudnak változni, hogy van megbocsájtás a kommunistáknak. A emlékeztet: a PestiSrácokban az a Stefka István a lapigazgató, aki a rendszerváltás előtt az államszocialista belügyminisztérium közelében dolgozó újságíró volt, és az áldozatos munkájáért 1982-ben ki is tüntette Horváth István belügyminiszter. Nem lehet nyugodt a Pesti Srácok főszerkesztőjével, Huth Gergellyel közös műsort vivő Bencsik András sem, aki az 1980-as évek végén a Népszabadság pártrovatába írt. A PestiSrácok a következő fideszes, egykori MSZMP-tagoknak sem bocsátanak meg: Boros Imre, MSZMP-titkár; Fónagy János, MSZMP-tag; Hoffmann Rózsa, MSZMP-tag; Martonyi János, MSZMP-tag; Matolcsy György, MSZMP-tag; Pintér Sándor, MSZMP-titkár; Stumpf István, MSZMP-tag; Szűrös Mátyás, MSZMP KB-titkár; Tállai András, MSZMP-tag; Turi-Kovács Béla, MSZMP-tag.

Az Egykori Kommunista Stefka István Lapja Szerint Nem Szabad Megbocsátani Nagy Imrének, Mert Kommunista Volt | 24.Hu

A 2000-es évek elején átesett a C típusú átvilágításon, ahol bizonyítottan nem hozták összefüggésbe az MSZMP-vel és a belügyminisztériummal. Hangsúlyozta, nem engedi, hogy mindezek ellenére megbélyegezzék. A kommunizmus idején, családi háttere miatt nem készíthetett jelentős politikusokkal interjút. Országjáró riporter volt, tényfeltáró dokumentum műsorokat készített, amelyek közkedveltségük okán könyv formájában is megjelentek. A Hol a haza? című könyvében az eredetileg rádiós riportok a magyarországi nemzetiségek életéről szóltak, de foglalkozott alkoholistákkal (Mámor) az út szélére vetett emberekkel (Az élet alulról), de készített interjúkat bűnözőkkel, maffiózókkal, prostituáltakkal is. Az egyéni sorsok megértése volt az, ami értelmet adott ennek a tevékenységnek. Nagy vétke most az a liberálisaink szemében, hogy díjat kapott "Horváth István belügyminiszter elvtárstól" ezekért a munkáiért. Hiszen ki is feltételezhetne olyat, hogy a három évtizedes sikeres politikai újságírói tevékenysége miatt haragszanak rá.

Szabó János, Dr. Szt-Tiszt Adatai

A másolathoz fűzött kommentár megemlékezik arról, hogy ötvenkét napja jelent meg a lap címoldalán az a dokumentum, amelyből kiderült, hogy Medgyessy Péter a kádári Belügyminisztérium III/II-es ügyosztályának szigorúan titkos tiszti állományába tartozott. A másolatban látható belügyminiszteri parancsot Horváth István, egykori belügyminiszter, Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminiszterének apósa írta alá. A parancs elrendeli a D-209-es 1982. december 31-ével tartalékállományba helyezését. A tartalékállományba helyezéssel tízezer forint értékű tárgyjutalom is járt, ami a lap megjegyzése szerint akkoriban egy pedagógus négyhavi fizetésének felelt meg.

Budapest, 1989. március 15. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára (b), Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter (b3), Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka (b5), Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter (b6), Horváth István belügyminiszter (j5), Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese (j3), Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke (j2) és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke (j) a Kossuth-szobornál rendezett március 15-i koszorúzási ünnepségen. MTI Fotó: Cser István Medgyessy Péter (Budapest, 1942. október 19. –) közgazdász, pénzügyminiszter (1986. december 30. – 1987. december 16., 1996. március 1. – 1998. július 7. ), miniszterelnök (2002. május 27. - 2004. szeptember 29. ), üzletember. Németh Miklós (Monok, 1948. január 24. ) közgazdász, politikus, a rendszerváltás előtti utolsó magyar kormány miniszterelnöke, és az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság első kormányfője (1988. november 24. - 1990. május 23.

). A Németh-kormány idején fogadta el az országgyűlés a rendszerváltáshoz elengedhetetlenül szükséges törvényeket, melyek biztosították a békés és lehetőség szerint zökkenőmentes átmenetet. 1990-91-ben független képviselő, 1991-2000 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank egyik alelnöke. Sarlós István (1921-2006): a Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke (1963-70), a Népszabadság főszerkesztője (1970-74), a Hazafias Népfront főtitkára (1974-82), a Minisztertanács elnökhelyettese (1982-84), az Országgyűlés elnöke (1984-88), az Elnöki Tanács helyettes elnöke (1988-89), az MSZMP KB (1966-89) és PB tagja (1975-87). Maróthy László (Szeghalom, 1942. december 25. ) az MSZMP Központi Bizottságának (1973-89) és Politikai Bizottságának (1975-88) tagja, budapesti bizottságának első titkára (1980-84), a Minisztertanács elnökhelyettese (1984-87), környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter (1987-89). Borbély Sándor (1931-1998): a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Központi Bizottságának titkára, a Budapesti Bizottság első titkára (1957-59), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja (1970-89), a Munkásőrség országos parancsnoka (1980-89).