Használatbavételi Engedély Minta: Keresettel Szembeni Írásbeli Ellenkérelem
Példa okán említendő, hogy a keresetlevélben az érvényesíteni kívánt jog és az azt megalapozó tények mellett az ezek közötti összefügés levezetésére vonatkozó jogi érvelés és a tényállást alátámasztó bizonyítékok kifejtése is kötelezővé vált. Így tehát a felperes kötelezettsége a jogi minősítés megalkotása, melyhez a bíróság kötve van, és tekintettel arra, hogy az "érdemi döntés nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél a perben nem állított" így ez a szabály jelentős mértékben növeli a felek – különösen a jogi képviselők – felelősségét, ugyanis a jövőben nem lesz mód arra, hogy a bíróság egy kereseti kérelemnek a jogalap téves megjelölése ellenére helyt adjon. A perfelvétel megkezdésének definiálásaképpen új fogalomként került bevezetésre a keresetlevél "perfelvételre alkalmassága" másnéven a keresetlevél alperessel történő közlése, melyre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a bíróság keresetlevelet nem utasítja vissza – a korábbi terminológia szóhasználatával élve nem kerül sor a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására -, hiánypótlásra történő felhívásnak nincsen helye, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett és nincs helye áttételnek sem.
Írásbeli Ellenkérelemre Válasz - Jogikerdesek.Hu
"Jelen oldalon megjelölt írások nem tekinthetők jogi tanácsadásnak, illetve nem tükrözik az Iroda hivatalos véleményét. Jogilag érvényesíthető állásfoglalást az Iroda kizárólag megbízási szerződés alapján, írásban, cégszerűen aláírt formában bocsát ki. Az oldalon található írások a közzétételük időpontjában hatályos jogszabályok alapján íródtak, elképzelhető azonban, hogy a jogszabályok változása miatt az írások nem feltétlenül alkalmazhatók a jelen helyzetben, illetve az is, hogy meghatározott tényállás mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy bíróságok eltérő jogi álláspontra jutnak. A jelen oldalon található írásokat a szerzői jog védi, azok jogosulatlan felhasználása tilos. " Felhasznált irodalom: 1. ) A polgári perrendtartásról szóló 2016. törvény magyarázata 2. törvény indoklása
a kereseti kérelem kötelező elemévé teszi annak pontos megjelölését, hogy a felperes milyen jogalapon, milyen jogot kíván érvényesíteni az alperessel szemben, amely összhangban van a jogcímhez kötöttség elvével. Az érdemi részben kell előadni az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, továbbá a jogi érvelést is, azaz a tényállítás és a jogállítás közötti összefüggést. A bizonyítékokat és a bizonyítási indítványokat ugyancsak az érdemi részben kell megjelölni. A záró rész alapvetően minden egyéb olyan adat feltüntetésére szolgál, amelyet a bíróságnak az eljárás megindításakor hivatalból vizsgálnia kell. A felperes köteles megjelölni a per tárgyának az értékét, az annak meghatározásakor figyelembe vett tényeket és jogszabályhelyet, a bíróság hatáskörét és illetékességét – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is – megalapozó tényeket és jogszabályhelyet. Fel kell tüntetni a megfizetett illeték összegét, a megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén ennek alapjául szolgáló tényeket és jogszabályhelyet.