A Három Tenger Kezdeményezés
Románia ugyanakkor jobban érdeklődik a fórum iránt. Amikor Klaus Johannis elnök június elején Varsóban Andrzej Dudával tárgyalt, azt közölte, hazája érdekelt a Három Tenger Kezdeményezésben való aktív részvételben. Varsó mindenesetre nem adja fel az esélyét annak, hogy mindebből egy megkerülhetetlen regionális fórum jöjjön létre. Amikor múlt héten Krzysztof Szczerski elnöki tanácsadó Lettországban járt, azt közölte, a kezdeményezés célja, hogy javítsa az együttműködést a Fekete-, a Balti-, valamint az Adriai-tenger országai között. Varsó számára részsiker, hogy a mai tanácskozáson Borut Pahor szlovén államfő is részt vesz.
Haon - Áder János A Döntések Átláthatóságának Fontosságára Hívta Fel A Figyelmet
Ennek köszönhetően a kezdeményezés jó eszköz lehet az Unión belüli konvergencia, kohézió, valamint összekapcsolódás erősítésére. A 2017-es varsói találkozó fontos politikai eredménye az volt, hogy Donald Trump amerikai elnök is részt vett rajta – ez a transzatlanti szál Andrzej Duda lengyel elnök washingtoni látogatását követően várhatóan a jövőben is megmarad. Bukarestben pedig már jelen voltak az EU-s pénzügyi intézetek vezetői, Heiko Maas német külügyminiszter, valamint az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is. A bukaresti csúcs jelentőségét vizsgálva érdemes szem előtt tartani, hogy a három tenger között elterülő terület (földrajzi és infrastrukturális értelemben véve) Európa egyik legjobban megosztott régiója. A legutóbbi találkozó kapcsán megrendezett üzleti fórum, valamint a kereskedelmi kamarák regionális hálózatának létrehozása segíthet áthidalni ezt a diverzitást és infrastrukturális lemaradást. A fejlesztési szükségletek kielégítése érdekében az állami tulajdonú lengyel fejlesztési bank ( Bank Gospodarstwa Krajowego, BGK) jelentős beruházásokat fog finanszírozni, és ehhez további pénzügyi partnerek csatlakozását is várja.
Megyei Lapok
A magyar álláspont részleteiről a sajtóban keveset tudni: Budapest 2020-ban csatlakozott az Alaphoz 20 milliárd EUR-s összeggel (ez nominálértékben nem lóg ki több másik régiós ország hozzájárulásához képest), a sajtóban megnevezett magyar projektek eddig a közlekedési és az energetikai infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódtak. Az észak-déli közlekedési folyosók fejlesztése mindenképpen Budapest érdekében áll, s ezek hazai kiépítésével az ország ütemesen halad. Amennyiben a HTK pénzügyi jövőjével kapcsolatosan nem sikerül egy-két fontos kérdést megoldani, Budapestnek arra is fel kell készülnie, hogy a Kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontok megváltozhatnak más fővárosokban, mely akár a V4 megerősödésével is járhat. A szerző Lengyelország-szakértő.