Pilisszentkereszt Dobogókő Túra
Ugyanitt találja a Jurtaszállásokat is. Szép kilátásos pilisi cukitúra Dobogókőre és vissza. Autóbusz menetrend HÉV (BKK) menetrend Vasút, Dömösi rév, Visegrádi komp A Pilist és a Visegrádi-hegységet körbeöleli a MÁV 2-es számú [Budapest - Esztergom] és 70-es számú [Budapest - Vác - Szob - Párkány] vasútvonala. Míg az előző vasútvonal megállóihoz közvetlen turistautakon is eljuthatunk, a szobi fővonal Dömösi átkelés, illetve Nagymaros-Visegrád megállója csak a Dunán való átkeléssel érhető el. Vasút menetrend (MÁV-START) Mahart Dömösi átkelőhajó járat Visegrádi komp menetrend Renderelési idő: 0. 012607097625732 másodperc.
Pilisszentkereszt Dobogókő Túra Na
8 km| 72 perc Tovább egyenesen nyugatra ezen gyalogút 52 Manréza Eddig: 4. 8 km| 73 perc Tovább enyhén jobbra északnyugatra ezen gyalogút 53 Eddig: 4. 9 km| 74 perc Tovább enyhén jobbra északra ezen gyalogút 54 Eddig: 5. 0 km| 75 perc Tovább egyenesen északkeletre ezen gyalogút 55 Eddig: 5. Pilisszentkereszt dobogókő túra útvonal. 1 km| 77 perc Tovább egyenesen északra ezen gyalogút 56 Tirts Rezső kilátó Eddig: 5. 2 km| 77 perc Tovább egyenesen északra ezen gyalogút 57 14 Tirts Rezső kilátó Megérkeztél Összesen: 5. 2 km| 78 perc
Ha az utat délkeleti irányban folytatjuk, többnyire felújított szakaszokkal találkozhatunk, amelyek a Mária-padtól már a Pilisre jellemző mészkővel, nem a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzetanyagával vannak feltöltve. Nagy valószínűséggel ezt az utat a középkorban is használták, hiszen ez volt a legrövidebb út Szentlélek és Szentkereszt között, ezért elképzelhető, hogy a folyamatos karbantartás már akkoriban megváltoztatta az eredeti út szerkezetét. Napjainkban a Pilis-oldal alatti útszakasz (a ráhordott zúzott kő miatt) inkább erdészeti, mintsem római útra emlékeztet. Római utakon túráztunk a Pilisben. A Visegrádi-hegység vulkanikus kőzete és a Pilis mészköve keveredik a Pilisszántóra vezető szakaszon Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter Majdnem kétezer éves mérföldkő A Római út a Pilis-oldal alatt feltehetően a sárga kereszt jelzésű turistaút nyomvonalán vagy azzal párhuzamosan ért be a mai Pilisszántóra, ahol hajdanán késő római település is állt, amelynek nyomait 1929-ben kezdték először feltárni. Akkor egy kősír került felszínre, és a benne lévő csontok mellett két bronz ruhakapocs, egy fibula és egy üvegtál is napvilágra került.