Itt Fekszünk Vendor Evaluation
480 -ban a spártai ephoroszok Leónidaszt küldték a thermopülai szoroshoz, hogy 300 spártaival, akiknek már voltak fiaik és 6700 szövetségessel feltartsa a Perzsa Birodalom hadseregét a Thermopülai-szorosnál. Xerxész perzsa uralkodó serege, amely északi irányból tervezte lerohanni a hellén városállamokat, az ókori források szerint több százezer főt számlált. Itt fekszünk vendor master. A források szerint a király azért ilyen kis csapattal indult el, mert a spártai vallásos szokások az évnek ebben a szakában nem engedték meg a hadba indulást. Leónidasz a halálba indult, nemcsak az óriási túlerő miatt, hanem mert egy jós azt jövendölte: Spárta csak egy Héraklész véréből származó király halála árán menekülhet meg. Az ephoroszok valószínűleg csak félszívvel támogatták az akciót a Karneia ünnep miatt és mert ők inkább a Korinthoszi-földszorosnál szerették volna összevonni a védekező görög erőket (sorsukra hagyva a Peloponnészosztól északra élő görögöket). Számos történet szól Leónidasz és csapata bátorságáról, ami tovább öregbítette a spártaiak katonai hírnevét az ókori világban.
Itt Fekszünk Vandoren
"A politika titka? Tegyen jó szerződést Oroszországgal. " Otto von Bismarck Szolón – a legnagyobb görög bölcs – egy napon ellátogatott Lüdiába, ahol fogadta maga Kroiszosz is, a lídek (lüdiaiak) királya. Megmutatta a palotája kincseit és megkérdezte: "Vajon ki a legboldogabb ember a földön? " Szolón azt válaszolta, hogy senki nem lehet boldog, amíg még él. Itt fekszünk vandoren. Úgy esett, hogy a király, Kroiszosz – Hérakleitosz szerint – hadat üzent a perzsáknak. Ám nem sikerült a dolog és rövid ostrom után Szardeiszt bevették a perzsák. Állítólag egy mardus származású, Hüroiádész nevezetű vitéz volt az, aki elgurult sisakja után mászott, így fedezte fel a bejáratot a várba, majd több perzsa is követte és a vár végül elesett. Állítólag volt Kroiszosznak egy néma fia, aki megszólalt apja védelmében: "Ember, ne öld meg Kroiszoszt! " Utána már egész életében beszélt. Már készítették a máglyát, hogy Kroiszoszt megégessék rajta, amikor vihar kerekedett és elfojtotta a tüzet. Ekkor Kroiszosz elmesélte, amit Szolón hozott fel neki, hogy élő ember nem lehet boldog, mert még bármi történhet vele, amint történt is, hiszen elveszítette a háborút.
2009. július 30., csütörtök, Nemzet-nemzetiség,,... A kászoni medencébe érkezésünk előtt a Nyergestetőn vessünk egy pillantást az 1849-es honvédemlékműre. 1849. augusztus 1-jén Tuzson János őrnagy itt vívta székely honvédeivel a szabadságharc egyik utolsó ütközetét. Mintegy kétszáz székely megpróbálta feltartóztatni a túlerőben levő orosz cári csapatokat. Az őrnagy két ágyúját a meredeken emelkedő útra irányította, és onnan ontotta kartácstüzét a rohamozó oroszokra. A maroknyi honvéd jó ideig tartotta magát, végül nem tudott megbirkózni az árulás következtében az Ügrös pataka felől is bekerítő, immár kétoldalról támadó ellenséggel, és néhány szerencsés kivételével szinte az utolsó emberig ott vesztek... Itt fekszünk vendor. " (Fujer Tibor: Székelyföld üzenetei) Szebb tájat festeni sem lehetne, szebb júliusi hétköznapot rendelni sem. Ihletődve állok a soha meg nem tervezett emlékműparkban, amelyről oly sokan írtak s mutattak többször képernyőn emlékezések idején. Nem mindennapi eseményre hívtak, kopjafaállításra.