Asztal 4 Székkel

Kiejtése tiszaháti, az é-ket egy kissé í-kké nyújtja. Anekdotáinak sohasincsen előre kihegyezett csattanója. Ha valamit elbeszél, az mindig úgy hat, mint valami kiszakított regényrészlet, se eleje, se vége, de minden szava pontosan élethű. Vitákban aperszükkel, fölvillanó elmésségekkel csatázni nem szokott. Véleményei sokkal mélyebben gyökeredzők, semhogy könnyelmű szócsatákra bízná azokat. Szeret munkájukon bíbelődő szegényemberekkel elbeszélgetni, ilyenkor úgy beszél, mintha egy szinten állna velük. Beszélgetéseit fel szokta jegyezni, legjobban szereti a szürke mondatokat, egy-egy szürke szó finom árnyalatát gourmet módra élvezi. Móricz Zsigmond arcképe – Wikiforrás. Hangja mindig vontatott, egyforma. Indulatai nem ütnek át rajta. Mérges talán sosem volt még. A feleségét úgy szólítja: "kedves". Ha véleményét kérdezed, sohase válaszol azonnal, előbb nagyot hallgat, aztán ő vallat ki téged. De egyszer kimondott véleményében hajthatatlan. Vendégszerető, de nem tüntetően. Ha beállítasz hozzá, ehetsz-ihatsz asztalánál, elszállásolhatod magad házában.

Asztal 4 Székkel 18

Volt egy tanulótársam, az mindig olvasott. - Mit olvasol? - Olvasok - hadarta, és két mutatóujját bedugta fülébe, jó mélyen, hogy semmit se halljon. Így szokott ülni az iskolapadban ráncos homlokkal, görbén, mint egy gorilla, púposan, mint egy teve. Pedig majdnem szép fiú volt. Egészséges, tagbaszakadt parasztfiú. A tízperces szünetek alatt a tanteremben olvasott. Hazamenet az utcán olvasott. Künn a kertben a meggyfa ágai közt, a padlásföljárón, az ágyban, mindig-mindig olvasott. - Miért olvasol? - Mert érdekel. - Mégis, mi van a könyvben? - Szép - mondta -, sok szép dolog. De nem tudott számot adni, mi az a sok szép dolog. Csak tovább olvasott. Mindent, összevissza, válogatás nélkül. Mindegy, ponyva-e vagy remekmű, magyar regény-e vagy valami gyanús fordítmány, történelmi mű, szótár, számtani példatár vagy csillagászati értekezés. Egyszer rajtakaptam, hogy japán nyelvtant olvas. Asztal 4 székkel 2017. - Japánul tanulsz? - Nem, csak olvasom. Körülbelül úgy olvasott, mint ahogy mások imádkoznak. Ájtatosan, kissé mozgó szájjal.

Asztal 4 Székkel Film

Nagyon sietett. Arra gondolt, ami még hátravan, az öt kötetre s a többi-többi könyvre, mely a könyvtárban szundít és várja őt. Künn láttam az apját, ingben-gatyában. Gyönyörű szál, délceg aggastyán. Sovány és galambősz. Arca vörhenyes. A török-magyar típusból való. Sokszázados jobbágyságon, roboton is átütött valami úri és keleti. - István bácsi - szóltam -, nagy tudós lesz a fiából. - Az - mondta közönyösen, és rám se nézett. Kaszát élesített a fenőkővel. De anyja - halvány asszonyka - utánam jött: - Nagy átka van szegénynek - suttogta titokzatosan, valami nagy átka. Azért olvas mindig. 3 Sohasem tudtam meg, mi az. A kis babonás nénike bizonyára csak képzelődött. Asztal 4 székkel 18. István - a fiút is Istvánnak hívták - olyan volt, mint a többi diák. Jól evett, jól aludt, értelmesnek, szorgalmasnak mutatkozott. Esze gyors, de azért nem villám. Becsülettel állta meg a helyét, anélkül hogy különösebb rátermettséget árulna el. Egymás után rakta le vizsgáit. Az érettségin se vallott szégyent. - Belőled még nagy tudós lesz - tréfáztam tovább.

Asztal 4 Székkel 4

Míg bírta, állta, uralkodott. Akkor azonban egy könyv nem is nagy - kibillentette egyensúlyából, a létráról letántorodott, hanyatt vágódott a földön. Egy darabig még záporoztak a könyvek, zúgtak, mint az őserdő lombjai, viharos leveleikkel, puffant egy-egy testes kötet, halkan potyogott egy-egy gyémánt kiadás. Aztán csönd lett. Asztal 4 székkel 4. István ott hevert a padlón. Koponyájából szivárgott a vér. Egy enciklopédia az acélsarkával megölte. Az erősebb volt, mint ő.

Nem kínál, de nem is kérdezi, hogyan kerültél ide. Ruhájának a kelméje mindig finom, nehéz szövet, maga szokta kiválasztani, kialkudni. De a szabásán meglátszik, hogy kis szabó munkája. Ékszert, cifra nyakkendőt sohase hord, de mindig kifogástalanul tiszta. A felesége szeme ragyog rajta mindig. Nyaranta Leányfalun kihajtott gallérú inget visel borjúszájú ujjal, ezt a felesége maga varrja neki. Ha dolgozik, szemérmesen elzárkózik. Emberfia még rajta nem kapta a munkáján. Masszában is rengeteget dolgozik, de akármikor állítasz be hozzá, mindig egy lézengő kisbirtokost találsz, aki az utat araszolja, valami kibicsaklott padot kalapál helyre vagy más ilyen semmi-munkán piszmog, hogy az idejét agyonverje. Laptop asztal székkel - VII. kerület, Budapest. Amikor "A fáklya" című hatalmas regéjét írta, párhuzamosan szobányi területen a japán módszerű kapás-búzával kísérletezett. Mikorra a búza kalásza megérett, a regény is elkészült. Dohánnyal, szesszel nem él, tehát jó étvágyú. De egyáltalán nem ínyenc. A cifra francia étel-költemények iránt nincs érzéke.

July 2, 2024