Elg Az Hozzá

Amit más talán büdösnek mondana, nekem ez is hozzátartozik a gyerekkorhoz. Ugyanúgy, mint a könyvben Esztinek, Hanninak, Julcsinak és a többieknek. Bankó-Erdősi Viktória Elég az hozzá című könyvét a Tarandus Kiadó adta ki. Mintha én írtam volna. Ajánlom mindenkinek, aki ugyanígy érez. Szerző: Dr. Simonfalvi Ildikó radiológus szakorvos, orvosi szakfordító, egészségügyi szakújságíró Ne feledd, hogy az oldalon olvasható tartalmak nem helyettesítik az orvosi szakvéleményt! Néhány további könyvajánló: A lányomért bármit – könyvajánló A visszakapott élet – könyvajánló a mellrákról Mániás depresszió, avagy bipoláris... – könyvajánló Az asszony verve jó? – könyvajánló Aki a legfontosabbat utoljára hagyta – könyvajánló Apaként feminista vagyok, mert bízom a lányomban Apám eladott bennünket rabszolgának Egyasszony – mert bajban nem gyenge a nő Kismama sárga csillaggal - könyvajánló Tetszett? Kövess és lájkolj a Facebookon!

A Világjárvány Sem Elég Hozzá, Hogy Megbecsüljük Az Egészségügyi Dolgozókat? - Női Váltó

2 548 Ft-tól 11 ajánlat Az Ön által beírt címet nem sikerült beazonosítani. Kérjük, pontosítsa a kiindulási címet! Hogy választjuk ki az ajánlatokat? Az Árukereső célja megkönnyíteni a vásárlást és tanácsot adni a megfelelő bolt kiválasztásában. Nem mindig a legolcsóbb ajánlat a legjobb, az ár mellett kiemelten fontosnak tartjuk a minőségi szempontokat is, a vásárlók elégedettségét, ezért előre soroltunk Önnek 3 ajánlatot az alábbi szempontok szerint: konkrét vásárlások és látogatói vélemények alapján a termék forgalmazója rendelkezik-e a Megbízható Bolt emblémák valamelyikével a forgalmazó átlagos értékelése a forgalmazott ajánlat árának viszonya a többi ajánlat árához A fenti szempontok és a forgalmazók által opcionálisan megadható kiemelési ár figyelembe vételével alakul ki a boltok megjelenési sorrendje. BANKÓ-ERDÕSI VIKTÓRIA - ELÉG AZ HOZZÁ Bankó-Erdősi Viktória - Elég az hozzá Elég az hozzá Elég az hozzá 2 932 Ft + 1 315 Ft szállítási díj Szállítás: max 3 nap Bankó-Erdősi Viktória: Elég az hozzá /KÖNYV/ Termékleírás Szokatlan szerkezetű, filmszerű családregény, egy képalkotásban erős múltidézés.

Elég Az Hozzá - Publioboox Könyváruház

A mami meg a papi tanítottak egész életükkel, a mami meg a papi csodálatos emberek voltak és kész, és kész. " Elmerülök az emlékekben, és előttem is megjelenik a nagyikám tésztát dagasztó keze, ahogy a fényes tésztából mindig kicsíp egy-egy darabot az összes unokájának, hogy aztán a sparhelt platniján sülő esetlen perecet formáljanak belőle a gyerekkezek. Vagy amikor borsót fejtünk neki a leveshez, és percenként ránk szól, hogy ha olyan tempóban esszük a friss édes borsószemeket, ahogy fejtjük, akkor mi marad a levesbe? Olvasom a könyvet, a nagypapával közös fűkaszálást, a csirkekopasztást és a többit, és minduntalan azon kapom magam, hogy de hiszen ezek az én békési nyaraim! "Majd én csinálom, te csak nézd, éles a kasza, mint a borotva", persze, hogy megpróbáltam, amint egy pillanatra félrenézett, egy perc múlva már bánta is a nagylábujjam. "Csinálok egy jó forró koppóvizet" (igen, így mondta mindig a nagyikám, két pével, néha hárommal is), és már repkednek is az átvágott nyakú csirke vizes tollai, azt az utánozhatatlan szagot árasztva.

Bankó-Erdősi Viktória: Elég Az Hozzá | Bookline

Aztán ott vannak a ki nem mondott szavak, az el nem mesélt történeket. És az elmondottak is. Például hogy a gazdasági világválság hogy vitte el a szó szerint téglánként összerakott szerény, de biztos egzisztenciát, amit a nagypapám – ma már úgy mondanánk, építési vállalkozóként – felépített, kezdhetett elölről mindent, mindig az újat keresve és mindent kipróbálva, legyen szó a kemény mindennapi munkát könnyítő szerkentyűk kitalálásáról, amihez soha nem használt papírt és ceruzát, minden a fejében született meg és formálódott, mígnem testet öltött, vagy postagalambok tenyésztéséről, amivel egészen a díjakig vitte. Tőle azt tanultam meg, hogy bármibe is kezdünk, igyekezzünk jól csinálni. A nagymamámtól pedig azt, hogy egy család összetartásához nem kell sok iskola és komoly tudományok, "csak" szív, lélek és két dolgos kéz. "A mami meg a papi dolgoztak reggel és délben és este, és a mami meg a papi szerették egymást, a gyerekeiket, az unokáikat, a földet, az állatokat, azt a tyúkot is, amit levágtak, azt a nyulat is, amit leadtak.

Szokatlan szerkezetű, filmszerű családregény, egy képalkotásban erős múltidézés. Kísérlet arra, hogy elvesztett szeretteink történeteit, mindazt, ami után csak látszólag értéktelen és semmitmondó tárgyak maradnak fenn, elmeséljük, és újra átélhetővé tegyük. Sokat bántják a nosztalgiát, kinevetik, megcsúfolják. Pedig nosztalgiázni, egymásra bólintani, összekacsintani, hogy "te is, igen én is", éppen olyan baráti és nyílt érzés, mint amikor összekoccan két boros pohár. "A te is? Én is! " - sorsközössége erősebb gyökeret ver számunkra a jelenbe, pedig a múltról szól. A könyv a jelenből indul, de elrepít az ötvenes évekbe a nagyszülők emlékein keresztül, s átkalauzol a 80-as évekbe is, az unoka közvetítésével. A "Bezzeg a mi időnkben! " felkiáltás itt új értelmet nyer, mert egyszerűen csak kézzelfoghatóvá, szagolhatóvá, ízlelhetővé akar tenni olyan munkákat, szokásokat, szóhasználatot, használati tárgyakat, amelyek lassan már csak a múzeumok vitrinjei mögül köszönnek ránk.

Úton-útfélen hálálkodtunk a "frontvonalban" harcoló egészségügyi dolgozóknak, akik azóta is ugyanúgy végzik a dolgukat. Értünk. Töretlenül. Hatalmas veszteségekkel számolva. Azon túl, hogy egyébként sem értem, miért nem becsüljük meg jobban ezeket az embereket, mondja meg valaki, hogy történhet meg, hogy korunk egyik legnagyobb egészségügyi válságának közepén azokkal szúrunk ki, akiktől konkrétan az életünk megmentését várjuk? Tényleg csak akkor értékeljük, amit értünk tesznek, amikor megijedünk? Most miért egyedül kell küzdeniük a vállalhatatlan feltételek ellen? Az egészségügy nem a közös ügyünk kéne, hogy legyen? Szerencsére ritkán járok kórházban. Idén ősszel sajnos mégis volt néhány köröm a gyermeksebészeten. A lányomat érte egy kisebb baleset, aminek következtében hetekig visszajáró vendégei voltunk az osztálynak. Leírhatatlan szakértelemmel, törődéssel és alázattal találkoztunk. Akkoriban már nem lehetett szabadon járni-kelni az intézményben, elkezdődött a második hullám, és néha nagyon sokat kellett várni az osztályok leterheltsége miatt, de mindig mindenkinek volt egy-egy kedves szava hozzánk.

July 5, 2024