Déli Sarkvidék Éghajlata
A kontinens partjait meleg légáramlatok sem fűtik úgy, mint az Arktiszt. A tengerparti kisebb albedó miatt ezeken a területeken oázisok jöttek létre, ahol jégmentes tavak, zöld növényzet, és antarktiszi viszonylatban gazdag állatvilág található. Ezek az oázisok főleg a déli sarkkör tájékán fekszenek, területük a néhány száz négyzetkilométert is elérheti, egyenként. Ilyen oázis a Getty-, Vestfold- és a Bunger-oázis Kelet-Antarktiszon, az Enderby-föld szegélyén fekvő Mologyozsnij-oázis, és az Új-Svábföldön kialakult Schirmacher-oázis. Kelet-Antarktikán összesen 16 jelentősebb oázis ismert, amik nagy része a part közelében, néhány pedig a magasabb hegységekben (pl. a Wohlthat-hegységben lévő Unter-See-oázis) található. Az oázisok többsége fiatal képződmény. Deli sarkvideki éghajlata . Kialakulásuk előfeltétele volt a partvidéki jégtakaró jelentős mértékű visszahúzódása. Ez kb. 20. 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak csúcspontja után történt meg. A jégtakaró visszahúzódása után a part közeli szárazföldi övezet elkezdett emelkedni, így a ma kb.
- Sarkvidéki éghajlat in English - Hungarian-English Dictionary | Glosbe
- 20 millió évvel ezelõtti globális felmelegedést bizonyít egy antarktiszi bogárlelet
- Egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványaira bukkantak az Antarktiszon - Ecolounge
Sarkvidéki Éghajlat In English - Hungarian-English Dictionary | Glosbe
1937-ben az északi-sarki járatokat Baidukov és Chkalov legénysége viselte. Ma ezen a téren több vanúszó úszómedencékre telepített sodródó állomás. A komplexek közé tartoznak a kis házak a sarki felfedezők és a speciális kutatási berendezések.
20 Millió Évvel Ezelõtti Globális Felmelegedést Bizonyít Egy Antarktiszi Bogárlelet
A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-s értéket is. A globális felmelegedés hatásai az Antarktiszra Napjainkban a globális felmelegedés miatt a jégtömb fölött nagy magasságban mért levegőhőmérsékletek gyorsabban emelkednek, mint bárhol máshol a Földön. Ennek eredménye, hogy Kelet-Antarktisz teljes mennyisége csökken, gleccsereinek 85%-a gyorsabban folyik a tenger felé. Élővilága Állatvilág A Déli-sarkvidék állatai a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák. A bálnák száma szintén említésre méltó. A 7 antarktiszi pingvinfaj közül 6 csak a költés idején tartózkodik itt, a többi időt máshol töltik. Sarkvidéki éghajlat in English - Hungarian-English Dictionary | Glosbe. A császárpingvin (Aptenodytes forsteri), a Föld legnagyobb pingvinfaja azonban mindig itt marad. A tojó által lerakott egyetlen tojást a hím költi ki a tél folyamán, eközben egyáltalán nem táplálkozik.
Egy Eddig Ismeretlen Bogárfaj Megkövesedett Maradványaira Bukkantak Az Antarktiszon - Ecolounge
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az újonnan felfedezett faj, amelyről a Zookeys című tudományos folyóiratban számoltak be, a Ball antarktiszi tundra bogara nevet kapta, a futrinkaszakértő George E. Ball után. Az állat 14-20 millió évvel ezelőtt élt, amikor a Déli-sarkvidék éghajlata melegebb volt a mostaninál. A jelenleg jég borította déli kontinensen soha ezelőtt nem találtak még futrinkafélék előfordulására utaló bizonyítékot. Az antarktiszi rovarvilágot jelenleg mindössze három szárnynélküli rovarfaj alkotja. Az Észak-Dakotai Állami Egyetemen dolgozó Allan Ashworth és a Smithsonian Intézet munkatársa, Terry Erwin szerint a bogár hajdanán egy olvadt jég táplálta folyam gyér növényzetű, homokos és kavicsos partján élhetett, a Transzantarktiszi-hegység egyik fjordjánál. A kihalt bogárfajt a tundrákra jellemző növényvilággal hozták összefüggésbe a kutatók. Egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványaira bukkantak az Antarktiszon - Ecolounge. Egyelőre nem tudni, hogy a faj képes volt-e repülni. Ma csak az a PC, hogy az ember okozza a globális felmelegedést Az antarktiszi bogárleletnek különleges jelentőséget ad az, hogy a felmelegedés esetleges természetes okainak vizsgálatára is felhívhatja a közvélemény figyelmét.
Bárhogy is van, a mostani jégminták mégis azt bizonyítják, hogy a légköri változékonyságnál sokkal nagyobb időskálán történnek - bizonyos időcsúszással - ellentétes változások a két sarkvidék hőmérsékletében, így a változások közötti kapcsolat magyarázatát a légkörnél jóval nagyobb tehetetlenséggel bíró közegben kell keresni. A jégmintát elemző kutatócsoport meggyőződése, hogy igenis a mélytengeri hőáramlások jelentik a felfedezett kapcsolatot Grönland és az Antarktisz klímája között. A fáziseltolódásra pedig egyszerű magyarázatot javasolnak. Alaposan tanulmányozva az idősort megfigyelték, hogy határozott lineáris összefüggés áll fenn az egyes hirtelen grönlandi változások és az antarktiszi melegedések mértéke és időtartama között. Ezek alapján a jelenséget úgy képzelik el, hogy a grönlandi melegedések időtartama alatt fokozatosan gyengül az áramlások észak felé történő hőszállítása, ami végső soron növeli a déli féltekén maradó hőmennyiséget. 20 millió évvel ezelõtti globális felmelegedést bizonyít egy antarktiszi bogárlelet. A kutatók remélik, hogy új tényadataik a klímamodellek fejlesztéséhez nagy segítséget nyújtanak.