Dunaújvárosi Kohász Ka - Hírek, Cikkek Az Indexen – Erdély Első Fejedelme

Hivatalos elnevezés és levelezési cím: Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft. 2400 Dunaújváros, Eszperantó u. 2-4 Versenyzési név: Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Rövidítések: Dunaújvárosi Kohász KA, DKKA Irodánk címe, elérhetőségeink: Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1., 'B' épület, 220-as iroda Kapcsolat: Györgyné Oblisz Anita / DKKA technikai vezető Tel: +36 30 539 1147 Gurics Attila / DKKA menedzser Tel: +36 30 943 5614 Vertig Csaba / DKKA ügyvezető

1. Dunaújvárosi kohász ka 2021
2. Dunaújvárosi kohász ka 2020
3. Dunaújvárosi kohász ka mahatva
4. Évtizedeken át korona nélküli király, majd néhány napig Erdély első fejedelme volt János Zsigmond » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
5. János Zsigmond története - Cultura.hu

Dunaújvárosi Kohász Ka 2021

Dániában kapott ki a Dunaújváros kézicsapata A Dunaújvárosi Kohász KA 22-21-re kikapott a dán FC Köbenhavn vendégeként a női kézilabda EHF Kupa selejtezőjének harmadik fordulójában, a párharc szombati, első mérkőzésén Frederiksbergben. Női kézilabda EHF Kupa: a Dunaújváros nyert, a Vác és a DVSC kikapott A Dunaújváros hazai pályán nyert, a Vác viszont idegenben veszített a női kézilabda EHF Kupa selejtezőjében, a második forduló szombati, első mérkőzésein, míg az esti mérkőzésen a Debrecen két góllal kikapott a lengyel Metraco Zaglebie Lubin otthonában. A férfiaknál a Csurgói KK tíz góllal kikapott a horvát RK Dubrava otthonában a férfi kézilabda EHF Kupa-selejtező második fordulójának visszavágóján, így kiesett. A Fradi 15 góllal nyert a Dunaújváros ellen a női kézi NB I-ben. Hétgólos érdi előny az EHF-kupa magyar párharcában A címvédő Dunaújvárosi Kohász kikapott a házigazda Érdtől a női kézilabda EHF Kupa selejtezőjének harmadik fordulójában, a párharc szombati, első mérkőzésén, és hétgólos hátrányból várhatja a visszavágót. Gyönyörű újvárosi győzelem az EHF Kupában A Dunaújvárosi Kohász KA 29-21-re legyőzte a német Tus Metzingen csapatát a női kézilabda EHF Kupa döntőjének visszavágóján, így 55-49-es összesítéssel elhódította a trófeát.

Dunaújvárosi Kohász Ka 2020

RADULOVICS Bojana – szakmai vezető GYÖRGY László – vezetőedző HORVÁTH Tibor – edző VÁRTOK Ákos – kapusedző Frissítve: 2018. december 10. A klub honlapja EREDMÉNYEK: BL-győztes (1999) KEK-győztes (1995) EHF-kupa-győztes (1998, 2016) Szuperkupa-győztes (1999) EHF-kupa-döntős (2003) BL-elődöntős (2004, 2005) EHF-kupa-elődöntős (2008) Szuperkupa-elődöntős (1995, 1998) magyar bajnok (1998, 1999, 2001, 2003, 2004) Magyar Kupa-győztes (1998-2000, 2002, 2004) magyar bajnoki ezüstérmes (1997, 2002, 2005, 2008) Magyar Kupa-ezüstérmes (1994, 2003, 2005, 2008) magyar bajnoki bronzérmes (1996, 2000, 2006, 2007)

Dunaújvárosi Kohász Ka Mahatva

Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár

A játékhét további mérkőzései: 2022. február 15. (kedd) 18:00 Vasas SC – Győri Audi ETO KC 2022. február 16. (szerda) 18:00 ÉRD – Motherson Mosonmagyaróvári KC 2022. február 17. Dunaújvárosi kohász ka 2020. (csütörtök) 18:00 MTK Budapest – Váci NKSE 2022. február 18. (péntek) 18:00 DVSC Schaeffler – Hungast Szombathelyi KKA 2022. (szombat) 18:00 Siófok KC – Kisvárda Master Good SE K&H női kézilabda liga 2021/2022 TEMPÓ BUDAÖRS! (Fotó: Pozsonyi Roland archív)

Az özvegy királyné az erőszaknak engedve 1551-ben aláírta lemondását és fiával Lengyelországba távozott. Ferdinánd erdélyi uralkodását azzal kezdte, hogy meggyilkoltatta a megbízhatatlannak minősített Fráter Györgyöt, s gyorsan kiderült, hogy Erdélyt megvédeni nem, csak kizsákmányolni képes. A kiábrándult erdélyi rendek visszahívták Izabellát és II. Jánost, akik a Porta jóváhagyásával 1556. október 22-én diadalmasan vonultak be Kolozsvárra. Erdélyt fia nagykorúságáig Izabella kormányozta, aki felállította a kancelláriát, magához vonta a pénzügyeket, visszafoglalta a még Habsburg kézen lévő várakat, az ellene szervezkedő főurakat kivégeztette. Évtizedeken át korona nélküli király, majd néhány napig Erdély első fejedelme volt János Zsigmond » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. János Zsigmond csak 1559-ben, anyja halála után vehette kézbe a hatalmat. A daliás megjelenésű fejedelem hányatott ifjúsága ellenére kiváló neveltetésben részesült, tucatnyi nyelven beszélt, de a katonai tehetség hiányzott belőle. Tizenegy éves uralkodása alatt megszilárdította az erdélyi fejedelemséget, amelyet a németekkel szemben fegyverrel védett meg, a törökkel pedig elismertette önállóságát.

Évtizedeken Át Korona Nélküli Király, Majd Néhány Napig Erdély Első Fejedelme Volt János Zsigmond » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre

János Zsigmond Története - Cultura.Hu

Ez a viszony azonban nem tartott sokáig, Miksa császár folyamatosan támogatott minden Báthory-ellenes szervezkedést, sőt a Királyi Magyarország területéről sereget toborzott, továbbá igyekezett fellázítani a fejedelem ellen az erdélyi székelyeket és szászokat is. Uralma idején volt az Erdélyi Fejedelemség első virágkora Báthory István végül 1575. július 9-én a kerelőszentpáli csatában végleg legyőzte ellenfeleit, ezzel megszilárdította hatalmát. Igaz, a győztes csata után nemsokára III. János Zsigmond története - Cultura.hu. Murád török szultán Erdély éves adóját 10 ezerről 15 ezer forintra felemelte, de ennek ellenére Báthorynak, egy stabil Erdéllyel a háta mögött, javult az esélye a lengyel trón megszerzésére is. Belpolitikájában a fejedelmi hatalom megerősítésére törekedett, felülvizsgálta a korábbi fejedelmi birtokadományokat, számba vette az állami jövedelmeket, fejlesztette a kereskedelmet és a bányászatot. Uralma idején volt az Erdélyi Fejedelemség első virágkora. Lengyelország királya lett A lengyelek a Jagelló-dinasztia kihalása után 1573-ban Valois Henriket, a francia király öccsét választották meg királyukká, az új uralkodó azonban bátyja halála után elhagyta Lengyelországot, hogy elfoglalhassa a francia trónt.

1566-ban a Magyarországra hatalmas sereggel érkező Szulejmán évi tízezer forint adó ellenében athnáméban (ünnepélyes okiratban) erősítette meg fejedelemségében, védelmet és támogatást ígérve neki. Erdély határait és szabad fejedelemválasztási jogát az 1568-ban a Habsburgok és a törökök közti drinápolyi béke is megerősítette. A Habsburgokkal váltakozó szerencsével folyó harcok, béketárgyalások 1570-ben zárultak le. A Speyerben megkötött egyezményben János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről, cserében I. Miksa elismerte uralmát Erdély és Partium felett, és engedélyezte neki a fejedelem (princeps) cím használatát, kijelölték a közös határt, és segítséget ígértek egymásnak török támadás ellen. Az egyezmény biztosította János Zsigmond fiúutódai számára Erdélyt, de előírta, hogy ezek kihalta után Erdély Miksára és utódaira száll. A fejedelem nem sokkal később, 1571. március 14-én gyermek nélkül halt meg. Anyja mellé, a gyulafehérvári székesegyházban temették el, de a hamvai a város többszöri feldúlása során szétszóródtak.