A Honfoglalás Ideje
"A honfoglalás valamely nép vándorlásának legtermészetesebb célja, a kiválasztott terület fegyveres meghódítása v. birtokbavétele oly célból, hogy annak a népnek állandó hazája legyen. " (Révai Nagylexikon) A honfoglaláson a magyar népnek Árpád fejedelem vezetésével a Kárpát-medencébe való költözését értjük, 895–905 között. Népünk története az őshazától a honfoglalásig Hetumoger
A Honfoglalás Ideje 2018
Kristó Gyula: Kik éltek a honfoglalás előtt a Kárpát-medencében? In: Romániai Magyar Szó: országos demokratikus napilap, (8) 1956. p. 1. (1996) Other title: A magyarság 1100 éve Item Type: Article Journal or Publication Title: Romániai Magyar Szó: országos demokratikus napilap Volume: 8 Number: 1956 ISSN: 1221-2423 Language: magyar Publisher: Transil Rt. Place of Publication: Bucureşti Date: 1996. March 19. Page Range: p. 1 Collection: Tudós gyűjtemények, hagyatékok > Kristó Gyula hagyaték > Újságkivágatok Uncontrolled Keywords: Magyarország története - 9. sz., Honfoglalás Date Deposited: 2020. Apr. 21. 14:15 Last Modified: 2021. Oct. 25. 16:10 URI: Actions (login required) View Item
A Honfoglalás Ideje 6
: vérszerződés). Gazdasági tényezők: A környezeti viszonyok változása okozta vándorlás és a gazdasági formák technikai fejlődése nagy szerepet játszottak a nép fennmaradásában. Ezen események által okozott nehézségek átvészelését is egyrészt a szerencsének, másrészt ismét a "sokszínűségnek" köszönhették. Ezen állításommal egy az előadásban elhangzott példára utalok: "... A honfoglalás előtti századokban a magyarság társadalmi-gazdasági szerkezete érdekes kettősséget mutatott. Egy népen belül élt egy szorgalmas, földművelő, a ligetes, erdős vidéken gazdálkodó és egy sztyeppén nomadizáló, vitézül hadakozó csoport.... " Politikai tényezők: Ezekből is vonhatunk le következtetéseket a nép sokszínűségével kapcsolatban: befogadó, segítő és természetesen tudatos politikára utal. Minden szempontból hasznot jelent (hisz munkaerőt, új kereskedelmi távlatokat eredményez más népek befogadása), emellett szükséges nem csupán katonai, hanem biológiai védelem szempontjából is (a faj életképesebbé válik, ellenállóbbá a betegségekkel szemben akkor, ha nem populáción belül történik az utódot nemzése).
Megközelítési módszerem alapján négy főbb csoportra osztanám ezen okokat: társadalmi, politikai, gazdasági és hadászati tényezők. Kezdjük a társadalmi tényezőkkel: A nyelvi, kulturális sokszínűség mindig is jellemezte az ősmagyar népet, ezzel kapcsolatban az első kérdésem, hogy és miért maradt fenn a magyar "kulturális jelrendszer"? Erre a lehetséges válaszom egyrészt az, hogy a ősmagyarok etnikai többsége valószínűleg megmaradt, másrészt pedig az "idegenség" (nyelvi és kulturális egyediség) egy környezetben növeli a túlélési esélyeit. A Kazár Birodalomban tartózkodás előtti időkből csupán feltételezések vannak a magyar nép irányítási (közigazgatási) formájára vonatkozóan, viszont feltételezhető a törzsszövetség intézménye, ami társadalmi szempontból számomra egy erősebb, nemzetségi köteléket is feltételez. Miért? Hiszen a nemzettségeken belül családi, biológiai kapcsolat volt. A vérszerinti viszony pedig általában nagyon fontos volt ilyesfajta nomadizáló népek, törzsszövetségek között (pl.