Ida Gárdonyi Géza Hősnője

- Nem, ma este nem - mentegetődzött -, a feleségem fáradt. Csak gondoljátok meg: reggel óta utazunk. Atársaság egy része hazakísérte őket a kapuig. Mikor Csaba elment, Ida letette a kalapját a konzultükör előtt, s megnyitotta ott is a villamoslángot. Ahaján nem volt semmi rendetlenség. Az arca azonban szebbnek látszott, mint akármikor is. Hosszasan bámulta a szemét. Hát csakugyan olyan szép az ő szeme? A klastromban gyakorta hallotta. De más, ha nők mondanak effélét, s más, ha férfiak. S minden másnak magasan fölötte más, ha festők e's szobrászok mondjak. Festők igen értik az ilyet. Még akkor is a szemét csodálta, mikor a haja lebontásába fogott. Ida regénye (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Akkor azonban már a kezét is csodálgatta, ahogy le és föl járt a keze a haja lefe'süle'sében- kefélésében. Aztán a nyakát is nézte. Ve'kony leány-nyak még. Soha a nyakáról nem szólt senki a klastrom ban. Ö maga se nézegette soha örvendő szemmel. Hát a nyaka is szép, most már tudja. Aballon-keblűnek egyáltalán nincs nyaka. A szobrászné nyaka inas: valahányszor fordítja a fejét, ujjnyi vastag ín vetődik fel a nyakán.

  1. Ida ​regénye / Szerelmi történetek (könyv) - Gárdonyi Géza | Rukkola.hu
  2. Ida regénye (egyértelműsítő lap) – Wikipédia

Ida ​Regénye / Szerelmi Történetek (Könyv) - Gárdonyi Géza | Rukkola.Hu

2013-ban Gárdonyi-évfordulót ünneplünk, aug. 3-án 150 éve született az Egri csillagok szerzője. Máig az egyik legnépszerűbb, legtöbbet olvasott íróink közé tartozik, bár az utókor leginkább történelmi regényei révén ismeri. Ziegler Géza néven született Fejér megyében, Gárdonyban anyakönyvezték, innen a később felvett Gárdonyi vezetéknév. Néptanítóként indult, majd újságírással foglalkozott. Élete során sokfelé megfordult, Vas megyében is. 1884 januárjától a tanév végéig Sárváron tanított, előzőleg devecseri segédtanítósága idején a Vasmegyei Lapok munkatársa volt. Gyermekeink alsó tagozatos olvasókönyvében megtalálhatók azok az írásai, melyek alapélményét tanítóként eltöltött évei adták. Ida ​regénye / Szerelmi történetek (könyv) - Gárdonyi Géza | Rukkola.hu. Nemcsak regényeket és novellákat írt, hanem verseket, drámákat, humoros elbeszéléseket. Korának sajátos figurája volt, egyik irodalmi körhöz sem tartozott. Ismertségét az 1890-es években Göre Gábor leveleivel alapozta meg. Kevesen tudják, hogy foglalkozott szótárszerkesztéssel, a nyelvtudománnyal is. Értett a zenéhez, játszott hegedűn, orgonán.

Ida Regénye (Egyértelműsítő Lap) – Wikipédia

Gárdonyi ​szerelem-felfogását kívánja bemutatni a kötet. Tudtuk, hogy a fiatal, a pozitivizmushoz, a naturalizmushoz is vonzódó Gárdonyi valamiféle biológiai végzetnek tekintette a szerelmet, irracionális, megmagyarázhatatlan vágyódásnak, amelyet éppen ezen természete miatt nem lehet véteknek föltüntetni, a bűntudat forrásának és okozójának szuggerálni. Az Ida regénye bevezetése elég egyértelműen eligazít ebben a kérdésben. "Sötétben állunk néha", "Csak tapogatózunk", vakságról és dermedtségről esik szó, szakadékról, kígyóról. "Szívünk remeg, mint a nyárfalevél". A regény a zárdában nevelkedő Ida és a művészetéért, szeretett húgáért érdekházasságra is képes Balogh Csaba összetalálkozását, szerelmük kibontakozását meséli el. E szerelem ábrázolását nem érezzük már igazán időszerűnek, maga Gárdonyi vagy szereplői, hősei is emlegetik a "devalválódás" kifejezést. Rövidmondatos leírásokból, kevés szavú párbeszédekből áll a szöveg. A regény egyik legpontosabban megfogalmazott helyén Ida szavaival Gárdonyi így jellemzi az ambivalenciát, a többértelmű lelki viszonyt (ezúttal Csabáét és Idáét): "Ha nem a férje volna az a Csaba…, senki máshoz nem menne feleségül. "
2019, október 10 – 13:23 | Laki Rita Gárdonyi Géza – Ida regénye A félárva, zárdában nevelkedett Idának apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják. Az "álházaspár" Münchenbe megy, ahol az ifjú férj, bohém barátai körében, végre a művészetnek élhet. Közben Balogh Csaba és Ó Ida kényszerfrigye lassan, de biztosan szerelemmé érik. S mikor mindketten megszabadulnak büszkeségük béklyóitól, s az utolsó félreértés is tisztázódik, rádöbbennek: nem tudnak egymás nélkül élni. Gárdonyi Géza utolsó befejezett műve a Pesti Hírlap 1920-21-es évfolyamában jelent meg folytatásokban, majd könyv alakban is napvilágot látott, s azóta az olvasók nemzedékeinek elévülhetetlen kedvence.