Digitális Érvelés Is Volt A Tételek Között

Zappi után 185 A viola 187 Szerelmes kivánság 188 Az elválás reggelén 192 Egy eltörött vasmacskára 192 A hajókázó Ámor 193 Az én czímerem 193 Esdeklés 194 Bucsúzás egy lyánykától 196 Himfyhez 197 Philosophiai költemények. (1793-1799. Az eleven rózsához verselemzés. ) A hír 201 A szinesség 203 A szerencse 205 A kevély 208 A tengeri háború 210 Az estve 217 Az álom 222 XVI. Lajos elvesztésére 226 Konstanczinápoly 227 Marosvásárhelyi gondolatok 231 A földindúlás 239 Becsület és természet 242 A hizelkedő 244 Zsugori uram 244

  1. Valaki, aki kedveli az irodalmat?

Valaki, Aki Kedveli Az Irodalmat?

Ady életének egyik legfőbb morális parancsa volt a sohasem hazudni, "vallani mindent" elve. Ez az őszinteségmorál az, ami a Léda-versek erotikus nyíltságát is megmagyarázza. A költő nem takargatta az érzékek mámorát (sem), egyfajta dacos szenvedély munkált benne, amely verseinek erotikáját táplálta. Nőideálja is modern volt abban az értelemben, hogy bár az elférfiasodott, feminista nőket nem kedvelte, nagyon szerette a magukra talált, független, öntudatos, gondolkodó nőket, akik úgy helytállnak az életben, ahogy a férfiak. Valaki, aki kedveli az irodalmat?. A szerelmet is két egyenrangú, egymáshoz méltó, független, öntudatos, gondolkodó ember önkéntes viszonyának akarta látni. Tehát végeredményben támogatta a női emancipációt, mondván, hogy a " szabad férfi mellé a szabad nő " való, aki felszabadultan, " eszének és vérének áldott kompromisszumából ajándékozza csókjait ". Ilyen asszony volt Léda. Feltűnő jelenség, művelt, szabad gondolkodású. Csakhogy a korabeli Magyarország előítéletei szívósak voltak és mélyre ivódtak, és Adynak még saját családjával is szembe kellett fordulnia a kapcsolat kedvéért.

A Meg akarlak tartani című vers 1904-ben íródott és 1906-ban jelent meg az Új versek kötetben, a Léda asszony zsoltárai című ciklusba sorolva. Típusa szerint tehát Léda-vers, azaz Ady első nagy szerelméhez és múzsájához, Diósyné Brüll Adélhoz íródott. Ady költészetének újdonságai közé tartozik a korban szokatlanul merész érzékiség és a testiség nyílt ábrázolása. Az Új versek miatt támadások özöne zúdult a költőre, és részben az háborította föl a korabeli közvéleményt, hogy Adynál minden eddiginél merészebben jelenik meg az érzéki, testi szerelem. Szerelmi költeményei miatt erkölcstelenséggel vádolták. Ady a világ véleményét semmibe véve nyíltan beszélt a kéjről, nyíltan vállalta önmagát, nem képmutatóskodott. Nem szégyellt arról vallani, hogy szerelméhez a testiség is hozzátartozik, ezzel ugyanis a feudális morál ellen tiltakozott. Adynál tehát az erotikának is lázadó jellege volt: a közerkölcsöt akarta megváltoztatni. Így fonódott össze nála a magánélet és a közéleti szándék. Kevély öntudattal vallotta, hogy " nem lesz addig semmi jó, amíg a szerelem dolgáról bátran, komolyan nem lehet beszélni ", mert " nincs rejtegetni való abban, amit valaha egyszer is éreztetett asszonnyal a férfi s férfival az asszony, ha az igazán igaz betűje az örök emberélet írásának. "