23 Zsoltár Elemzése

Foglalkozzunk inkább a megértést elősegítő ismeretek átadásával! Ha visszaemlékszünk a filiszteus Góliát és a fiatal (zsoltáros) Dávid harcára, abban éppen Góliát az, aki sérelmezi, hogy Dávid bottal jön ellene. Hát tán kutyának nézel te engem – kérdezte Góliát, – hogy bottal jössz ellenem? (1 Sám 17, 43) Mert bizony Dávid kezében, mielőtt előhúzta volna a parittyáját, csupán egy bot volt, mégpedig egy méretes pásztorbot, furkósbot. Egy juhpásztornak annakidején ez volt a fegyvere. És miután Dávid pásztor volt, juhpásztor, így neki is volt saját furkósbotja. Mint pásztor, ezzel védelmezte a reá bízott juhokat a kutyák, farkasok, kígyók, de esetenként a medvék és oroszlánok támadásakor is. Amikor Saul király tudtára hozta mindezeket (1 Sám 17, 34-36), Saul megengedte neki, hogy szinte még gyermek létére – ha elég ügyes és elég bátor, hát furkósbotjával – megküzdjön a filiszteusok hatalmas harcosával. Zsoltárok | 23. fejezet - A jó pásztor. Nem véletlen ezekután, hogy amikor a 23. Zsoltárban Dávid a jó pásztorról írt, felemlítette ezt a botot.

Zsoltárok | 23. Fejezet - A Jó Pásztor

A legtöbb Zsoltár a Bibliában a nehézségek, testi-lelki megpróbáltatások helyes hozzáállására tanít. Így van ez a 23. Zsoltár esetében is. Hogyan segíthet ez a Zsoltár is egy tömeges emberéleteket követelő vírusjárvány idején is? Milyen élethelyzetben születhetett a 23. Zsoltár? Miben mutathat hasonlóságot a jelen helyzettel is? Miután Sámuel próféta titokban királlyá kente a fiatal Dávidot, Saul - a még hivatalában lévő uralkodó – féltékenységből meg akarta ölni őt. Hogy életét mentse, Dávid az erdőkbe, pusztákban kényszerült bujdosni. Dávid halálos fenyegetettsége közben írta legtöbb Zsoltárát, így nagy valószínűséggel a 23. -at is Dávid kiszolgáltatottságát, félelmét fokozhatta, hogy nem tudhatta, mikor, milyen irányból támadnak rá Saul katonái teljesen kilátástalannak érezhette jövőjét, mivel azt sem tudhatta mennyi ideig tart ez a kiszolgáltatottsága, magánya A 23. Zsoltár mindössze hat vers, de szinte minden benne van, ami most ebben a járványhelyzetben is megnyugvást, reménységet nyújthat számunkra.

"Vajjon érted-é, a mit olvasol? " – kérdezhetnénk. Mit jelent ez a két sor? Az első sor úgy tűnik semmi talányt nem rejt, mondhatnánk: érthető. Azért "nem félek a gonosztól, mert te velem vagy" – fogalmazta meg gondolatait Dávid, természetesen az Úrra gondolva. Még akkor sem, ha tudom, hogy "… a halál árnyékának völgyében járok is…" Belátható, hogy a válasz második fele legalább ennyire fontos, és ez pedig így szól: "a te veszsződ és botod, azok vigasztalnak ( megvigasztalnak) engem. " Dávid tehát nem félt még a halál árnyékának völgyében sem, mivel tudta, hogy Istene soha nem hagyja el, mindig vele van, és annak botja és vesszeje mindenkor vigasztalást nyújt számára. A kérdés ezekután csak az lehet, hogy Isten hogyan tud biztonságot, vagy vigasztalást adni egy (furkós) bottal, és egy vékonyabb, vesszőnek mondott bottal – mint jó pásztor? Gyakran halljuk, hogy a zsoltárban írt bot, – állítják alapos ismeretek híján a tévesen tanítók – szimbolikusan nem egyéb, mint Istennek az a botja, amivel kordában tart, nevel, fenyít bennünket, nehogy fattyak legyünk.

July 4, 2024