Nagy Foldi Légkörzés
A nagy földi légkörzés A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja. Címkék légkörzés, nagy földi légkörzés, passzátszél, sarki szél, nyugatias szelek, légkör, Coriolis-erő, forró övezet, mérsékelt öv, hideg övezet, Egyenlítő, egyenlítő, levegő, futóáramlás, ciklon, anticiklon, légköri cella, napsugárzás, felmelegedés, Föld, troposzféra, légnyomás, szél, szélcsend, forgatás, forgómozgás, légköri, atmoszféra, levegőburok, áramlás, éghajlat, éghajlati övezetek, éghajlati öv, légköri nyomás, nevezetes szélességi körök, időjárás, levegő áramlása, vizek, természet, Ráktérítő, északi sarkkör, Nyugat, hideg, Baktérítő, nyugati szelek, felszín, felület, földrajz
- Légkörzés - Havassy
- A nagy földi légkörzés - Érettségid.hu
- A tengervíz mozgásai, okai, következményei - Földrajz érettségi - Érettségi tételek
- A nagy földi légkörzés rendszere - Földrajz érettségi - Érettségi tételek
Légkörzés - Havassy
E légáramlatok tulajdonképpeni körforgását nevezik áramlás cellának. Az általános légkörzési rendszerben két zárt cella alakul ki: a sarki cella, és a trópusi cella. egyenlítői cella A nagy földi légkörzés része, az egyenlítő és a térítők között kialakuló áramlási cella. passzát szélrendszer A nagy földi légkörzéshez tartozó, a térítőktől az egyenlítő felé fújó szelek. Az északi félgömbön északkeleti a déli félgömbön délkeleti irányúak. A nagy felfedezések időszakéban az utazók a passzát szeleket használták ki nyugat felé irányuló hajóútjaik alkalmával. További fogalmak... 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. Légkörzés - Havassy. 1-08/1-2008-0002)
A Nagy Földi Légkörzés - Érettségid.Hu
A nagy földi légkörzés
A Tengervíz Mozgásai, Okai, Következményei - Földrajz Érettségi - Érettségi Tételek
Ezért elméletben a földfelszín felett a sarkvidékektől az Egyenlítő felé, a magasban pedig fordítva kellene áramlania a levegőnek. A valós helyzet Az erős egyenlítői felmelegedés miatt a levegő felszáll és a magasban észak ill. dél felé mozog. A magasban a sarkok felé induló levegő a Föld alakja miatt egyre szűkebb térfogatú területekre érve összeszorul, így még nagyobb nyomásúvá válik. Egy idő után nehézsége miatt leereszkedik a földfelszínre és ott magas nyomású területet hoz létre. E magasnyomású terület a térítők környékén található. Innét a szél az Egyenlítő alacsony nyomású területei felé áramlik. Ez a passzátnak nevezett szél többé–kevésbé állandóan fúj, ezért a hajósok már régóta kihasználják. A passzát keleties irányú szél, aminek az eltérítő erő az oka. (A magasban ezzel ellentétesen fújó szelet antipasszátként emlegetik. ) Az Egyenlítő környékén felszálló légmozgást a passzát felszálló ágának, a térítők környékén leszálló légmozgást pedig a passzát leszálló ágának nevezzük. A nagy földi légkörzés rendszere - Földrajz érettségi - Érettségi tételek. A felszálló ág környezetében bőséges csapadék hull, hiszen a felemelkedő levegő lehűl és felhők képződnek.
A Nagy Földi Légkörzés Rendszere - Földrajz Érettségi - Érettségi Tételek
A levegő áramlása alacsony nyomású terület körül az északi féltekén. A nyomás gradiensét a kék nyilak mutatják, a kialakuló Coriolis-erőt, ami mindig merőleges a sebességre, a piros nyilak jelzik A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő. Gaspard-Gustave Coriolis (ejtsd: gászpár güsztáv koriolisz) [1] [2] francia matematikusról és mérnökről nevezték el, aki 1835 -ben először írta le a jelenséget. Az erő nagysága arányos a forgó rendszer szögsebességével, a forgó rendszerben mozgó test sebességével valamint a mozgó test sebességvektora és a forgástengely által bezárt szög szinuszával. Mint minden tehetetlenségi erő, a Coriolis-erő is arányos a test tömegével. A nagy földi légkörzés - Érettségid.hu. Iránya a test sebességvektorára merőleges, munkát tehát nem végez. Vektoralakban a következőképpen írható fel: ahol jelöli a szögsebesség-vektort (iránya azonos a forgástengelyével), pedig a mozgó tömegpont sebességvektora a forgó vonatkoztatási rendszerben.
Ez az oka annak, hogy az Egyenlítő vidékét buja trópusi esőerdők szegélyezik. A leszálló ág mentén jöttek létre a Föld legnagyobb sivatagai, a felszínhez közeledő levegő ugyanis felmelegszik és magába szívja a nedvességet. A sarkvidékek felől az Egyenlítő felé induló levegő egyre alacsonyabb földrajzi szélességű területek fölé érkezik, így egyre nagyobb térfogat áll rendelkezésére. Közben hőmérséklete is emelkedik, hiszen egyre alacsonyabb szélességek fölé nyomul. Mindezek következtében kitágul, sűrűsége csökken, könnyebb lesz. Ebből következően a sarkkörök környékén felemelkedik. A felemelkedés helyén egy alacsony nyomású terület jön létre. A felemelkedett levegő a magasban magas légnyomású területet alakít ki, ahonnét a levegő a sarkvidékek feletti alacsony légnyomású terület felé áramlik. Ezekkel a folyamatokkal két zárt áramlási cella, az egyenlítői és a sarki cella alakul ki. A sarki cella sarkoktól a sarkkörökig fújó szele a sarki szél, amely az eltérítő erő miatt a passzáthoz hasonlóan keleties irányú.