Rutherford-Kísérlet – Wikipédia
Thomson felfedezése nagyjából olyan hatású volt, mint az, ami Ózról, a nagy varázslóról kiderül a mese végén. Thomson 1906-ban kapta meg a Nobel-díjat és apaként sem volt utolsó, mivel a fia is bezsebelt egyet 31 év múlva. Nem volt mese tehát, ki kellett találni, hogy az immár nem oszthatatlan atomokban miként élik hétköznapjaikat az izgága, negatív töltésű elektronok. Thomson elképzelése (atommodellje) az volt, hogy az elektronok egy, az atom belsejét kitöltő masszában vannak. Mivel az elektronok negatívak, az atom pedig semleges, a masszának pozitívnak kellett lennie. Ezt a modellt szokás mazsolás pudingnak vagy más, hasonló édesség nek nevezni. A fotón fél évszázados modellek láthatók, melyek a londoni Science Museum ban mutatják be Thomson modelljének lényegét. Aki szereti az édességet, bizonyára sok hasonlattal állhat elő. A vaníliás-mazsolás krémtúró sem rossz, de van aki áfonyás muffinnak nevezi a modellt. Mazsolas pudding modell en. Nem érdemes vacakolni ezzel két ok miatt. Thomson elképzelésében szerepelt valami, ami ezekben a finomságokban nincs.
Mazsolas Pudding Modell De
Az atomfizika megszületésének főbb állomásai A Thomson-féle atommodell A katódsugarakkal végzett kísérletek valószínűsítették, hogy az elektron főszerepet játszik az atom felépítésében. Puding elmélet = Thomson féle atommodell/mazsolás puding modell?. Thomson úgy képzelte el az atomot, hogy az egy folytonos eloszlású, az atom egész térfogatát kitöltő pozitív töltésű anyagból és az ebbe beágyazott igen kis méretű (pontszerűnek tekintett) elektronokból áll. Erről kapta a Thomson-féle atommodell a "mazsolás puding" elnevezést. A Thomson-féle atommodell
Mazsolás Puding Modelle
Okostankönyv
A Thomson atommodell korlátai és hibái Elemezzük, melyek azok a kérdések, amelyekben ez a modell nem járt sikerrel, és miért nem folytatódhatott tovább. Az első dolog az, hogy nem tudta megmagyarázni, hogyan tartják a töltéseket az atom belsejében lévő elektronokon. Ezt nem tudta megmagyarázni, és az atom stabilitásával kapcsolatban sem tudott megoldani semmit. Elméletében nem említett semmit arról, hogy az atomnak van egy magja. Ha ma már tudjuk, hogy az atom az protonokból, neutronokból és elektronokból álló mag körül forog különböző energiaszinteken. Mazsolas pudding modell mix. Protonokat és neutronokat még nem fedeznének fel. Thompson megpróbálta modelljét egy magyarázatra alapozni az akkor tudományosan bizonyított elemekkel. Amikor az aranyfóliás kísérletet igazolták, gyorsan elvetették. Ebben a kísérletben megmutatták, hogy az atom belsejében kell lennie valaminek, ami pozitív töltéssel és nagyobb tömeggel bírna. Ez már ismert, hogy ez az atom magja. Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet tudhat meg Thomson atommodelljéről.