Szent Margit Legendája Tartalom Roviden
Ráskay Lea: Szent Margit legendája Erős fogadással megfogadta IV. Béla király, hogy ha Isten még egyszer országába visszavezeti, és népét ismét felemeli, egyetlen lányát neki ajánlja, apácának nevelteti. Fogadásáról nem is feledkezett meg, és amikor egyetlen leánya, a kicsi Margit a tizedik évét betöltötte, bizony kolostorba küldte. Ott nevelkedett a király egyetlen leánya, távol az édesanyja jó szavától, távol a díszes és kényelmes palotától. Ahogy nőtt, növekedett, egyre inkább távolodott a világi hiúságtól, és közeledett az egyházi tanításokhoz. Az apácák klastromában élt a Nyulak szigetén, amelyet később róla Margitszigetnek neveztek el.... Híre járt a közeli országokban, de még a távoli tartományokban is, hogy van Béla királynak egy szépséges szép lánya, s egymás után érkeztek a kérők Magyarországra. Megkérte Margitot a cseh király őfelsége, s megkérték sokan mások is, de ő annyira utálta a világi hiúságokat és gyönyörűségeket, hogy hallani sem akart házasságról. Messze földről jöttek szerzetesek és apácák, de jöttek nagy nemes özvegyasszonyok, nagy uraknak és fejedelmeknek feleségei is, hogy a királykisasszony szent életében gyönyörködjenek.
- Puskely Mária: Árpád-házi Szent Margit és ifjabb Szent Erzsébet tössi legendája (*18)
- Ady Endre: Szent Margit legendája - Neked ajánljuk!
- MARGIT LEGENDA | Magyar Nyelvemlékek
Puskely Mária: Árpád-Házi Szent Margit És Ifjabb Szent Erzsébet Tössi Legendája (*18)
Ady Endre SZENT MARGIT LEGENDÁJA Vallott nekem a Nyulak-szigete 1 Regék 2 halk éjén. Ime, a titok: Királyi atyja klastromba 3 veté Legendák szűzét, fehér Margitot. Álom-leány volt: egy fojtott sikoly. Ájulva hullt egy durva szó miatt. S robogtak a királyi udvaron Hajrázó, vad, bozontos férfiak. Nyugatról várt sokáig valakit. Nem vadbajszu, lármás mokány 4 nagy úr, Dalos, törékeny, halk fiú legyen, Asszonyos, kósza, könnyes trubadur. 5 Már régen várt s megbénult a szive. Zúgott a vár, prüszkölő kún 6 lovak Hátán érkeztek hetyke magyarok. Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag. Ő nem járt a Duna táján soha, Egy halk dalú és halk csókú legény. És Jézusnak áldozák Margitot, Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén. Jegyzetek: 1 Nyulak szigete: a budapesti Margitsziget régi neve 2 rege: monda; népi eredetű, szájhagyományban élő történet, mely személyhez, néphez, helyhez kapcsolódik 3 klastrom: kolostor; szerzetesek (itt: apácák) lakóhelye 4 mokány: tömzsi, sűrű vérű, erős 5 trubadúr: középkori költő, aki lantjával kíséri énekelt szerelmes verseit 6 kún (kun): a 13. században Magyarországra települt keleti lovasnép Ady Endre (1877—1919) a 20. század első felének költője.
Ady Endre: Szent Margit Legendája - Neked Ajánljuk!
Margit betartotta a rend szigorú szabályait, leszoktatta nővértársait arról, hogy királylányként kezeljék. Társai is szinte megbotránkozva figyelték, mennyire keményen sanyargatta magát, a legalantasabb munkákat is örömmel végezte, önfeláldozóan ápolta a betegeket. Vezekelt az apja és testvére, a későbbi V. István közti viszály megszűnéséért is, nem hiába: ők ketten éppen a Nyulak szigetén kötöttek békét. Életének alapszabályai a következők voltak: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. Már életében csodatévő hírében állt, gyógyulásokkal, csodás megmenekülésekkel, a szigeti árvíz visszavonulásával kapcsolatban hozták szóba. A legenda szerint birtokában volt a jövendőmondás tudományának is, apja gyakran kérte segítségét diplomáciai kérdésekben. "Mit mondjak Szent Margitrúl, országunk királyának szerelmes leányárul? Minden éjjel kétszer verte testét; és néha tövises vesszővel. Ezek tudták, mint kell a szüzességet őrizni: mint kell a testet engedelem alatt viselni, mint kell Istennek kedveskedni.
Margit Legenda | Magyar Nyelvemlékek
A főbb alakok elhelyezése színpadszerű, részleteiben mégis megjelenik a mozgás. Az egész ábrázolás nem más, mint játék a múlt és jelen szimbolikájával – úgy a történetiség, mint a megidézett korok technikai eszközeivel alátámasztva. Az alkotás elé (végül) kihelyezett tábla szerint, a tábla a "Szent Margit legendáját" alkotója életműve "legnagyobb vallási témájú" művének jelzi. Lehet, legenda a legendában: a művész saját magát is megjelenítette az alkotáson. Pontosabb infó nincs, így lehet találgatni. Meglehet a fent, középen tépelődő szárnyas angyal, vagy a szerelmesek oldalán repkedő párja (Kupidó álcájában), vagy éppen az ellenkező oldalon, nagy-nehezen a függöny takarásából feltárt, velocipédon a kép középpontja felé igyekvő, hegyes szakállú sötét figura, aki vöröslő szemével Rád néz! (? ) Források: Műelemzés (Szőnyeg-Szegvári Eszter művészettörténész)
Tiszteletét 1789-ben engedélyezték hivatalosan, s 1943. november 19-én avatta szentté XII. Pius pápa, ünnepe január 18-án van. Jobbjában a szüzességet jelző liliommal, baljában imakönyvvel szokás ábrázolni, a Domonkos-apácák egyenruhájában. Életének történetét először az 1300-as években vetették latinul papírra, a Margit-legenda magyar nyelvű fordítása Ráskay Lea Domonkos-rendi apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben. Nevét több templom viseli, alakja számos irodalmi műben feltűnik, ezek közül talán a legismertebb Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye.