Szegedi Tudományegyetem | A Kar Története — Minden Lehetőség, Minden Lehetőség Adott | Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Honlapja
A Gyógyszerésztudományi Kar és a szegedi gyógyszerészképzés rövid története 1872. szeptember 17-én terjesztette Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári egyetem alapításával kapcsolatos törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. A Parlament által elfogadott 1872. XIX. törvényt az uralkodó, Ferenc József október 12-én szentesítette. A törvény 1. §-a szerint "Kolozsvárott a tanszabadság elvének alapján Magyar Királyi Tudományegyetem állíttatik fel. " Az egyetem négy karral rendelkezett: (i) jogi és államtudományi, (ii) orvosi, (iii) bölcsészeti, nyelvi és történettudományi, valamint (iv) matematika és természettudományi karokkal. " A gyógyszerészképzés a matematikai és természettudományi, valamint az orvosi kar feladatkörébe tartozott és már az első tanévben voltak az egyetemen gyógyszerészhallgatók. A képzés intézményi hátterét az Egyetemi Gyógyszertár biztosította, melyet dr. Ferenc József Tudományegyetem – TGYOblog. Issekutz Hugó gyógyszerész, egyetemi m. tanár 1902-ben állított fel, és az ország első egyetemi gyógyszertára volt.
- Szegedi egyetemi jegyzőkönyvek, 1909-1980 | Könyvtár | Hungaricana
- Ferenc József Tudományegyetem – TGYOblog
- I. Ferenc József (ma: Babeş-Bolyai) Tudományegyetem főépülete
- Fleurs de la Reine: "Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot!"
- Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot - isolde
- Tíz történelmi idézet, amit rosszul tudunk » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Szegedi Egyetemi Jegyzőkönyvek, 1909-1980 | Könyvtár | Hungaricana
Közismert, hogy 1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról Szegedre költözött, azonban közgazdászok szakképzése a szegedi egyetemen csak 73 év múlva, 1994-ben indult meg. A gazdaságtudományok egyetemi művelésének története tehát nagyrészt nem egy egyetemi szak, hanem inkább tanszékek, kurzusok, kutatási programok története. Szegedi egyetemi jegyzőkönyvek, 1909-1980 | Könyvtár | Hungaricana. 1921 és 1944 között ezen tanszékek és kurzusok a jogászképzés rendszerében helyezkedtek el. A statisztika és a közgazdaságtan az államtudományok kereteiben nyertek létjogosultságot, a pénzügytan és egyéb mikroökonómiai ismeretek a szűkebben értelmezett jogász szakma művelésének megalapozását szolgálták. A Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán Surányi-Unger Tivadar vezetésével Statisztikai Tanszék és Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék működött. 1939-ben a tanszékek önállóságának megtartásával a kar Közgazdasági és Statisztikai Intézetet hozott létre. A Statisztikai Tanszék első vezetője Laky Dezső professzor, a Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék első vezetője pedig Kováts Ferenc professzor volt.
Ferenc József Tudományegyetem – Tgyoblog
Jelenlegi vezetője Kevei Péter egyetemi docens. ( Honlap) Kattints a nyílra a lapozáshoz! Forrás: Aktuális-e a matematika? I. Ferenc József (ma: Babeş-Bolyai) Tudományegyetem főépülete. Nemrég Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa tartott előadást a szegedi Dugonics Társaság rendezvénysorozatán a COVID-19 világjárvány globális, országos és városi szintű helyzetéről. Ebből is kiderült, hogy a Szegedi Tudományegyetemen 2008-ban kezdtek járványmodellezéssel foglalkozni. Ebből a kezdeményezésből született meg a ma már 12 kutatót foglalkoztató Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoportot, melynek vezetője az említett matematikus. Tovább olvasom Az ebola több országban történő megjelenésekor kezdett el a kutatócsoport az utazási hálózatokkal foglalkozni. Ennek lényege, hogy az emberek utazási szokásainak megfigyelésével előre jelezhető, hogy adott megbetegedések, vírusok, hol és milyen arányban jelenhetnek meg vagy terjedhetnek el. Az utazási hálózatok módszerével kezdték el a SARS-COV2 vírus terjedését is vizsgálni.
I. Ferenc József (Ma: Babeş-Bolyai) Tudományegyetem Főépülete
A hátoldalon az egyetem Dugonics téri főépülete, a "Rektori Hivatal" és a szökőkút került ábrázolásra. A Szegedi Tudományegyetem legismertebb épületét és alakját Kereszthury Gábor éremművész tervezőmunkáját dicséri. Mi sem bizonyítja jobban az érmén megjelenített elemek fontosságát a Szegedi Tudományegyetem történetében, hogy az egyetem központi épülete előtt Szent-Györgyi Albert szobra található meg. Az emlékérmék a weboldalán rendelhetőek meg. Dávid Benjámin Források: Gorcsa Oszkár: Kolozsvár kincse. 100 éve lett Szegednek egyeteme. In. Múlt-kor, 2020. Tél. 104–106. Ezt olvastad? Országépítő királyok Árpád dinasztiájából címmel idén új emlékérem-sorozatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A honlapján megjelent közlemény szerint a
Diákjóléti intézmények felállítása, a jogikar visszaállításának szorgalmazása és tudományos kapcsolatok fenntartása: a Horthy Miklós-tudományegyetem új rektorának legfontosabb teendői: nyilatkozik Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem első rektora. pp. 3-4. (1940) "Szent-Györgyi Albert dr. a Horthy Miklós-tudományegyetem első rektora nyilatkozattételre kérette magához a szegedi sajtó képviselőit, akik már több ízben keresték őt az elmúlt napokban, hogy a szegedi egyetemmel kapcsolatos tervei felől érdeklődjenek. " A rektor szavaival "változás csak két irányban lesz ízig-vérig saját egyeteme Szegednek, ill. a jogi kar szüneteltetéséből adódó változás. " "Mikor és hogyan remélhetjük, hogy a jogikar is működni fog? "- hangzott el az újságírói kérdés, "Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a jogikart minél előbb felállíthassuk. A jogi karról mi egy percre sem mondtunk le s ennek jelképeként az egyetem ünnepi ülésein a jogi kari dékán székét üresen hagyjuk. Benyomásom az, hogy a kormánynak is az a szándéka, hogy a jogi kart - amint a viszonyok megengedik – Szegeden felállítsa. "
"Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot" Valaki nevetségesnek tartja ezt a kifejezést, pedig nem is olyan földtől elrugaszkodott, ugyanis Marie Antoinette uralkodása idején ugyanis olyan törvény volt érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a finomabb péktermékeket, mint a kalács is volt, olcsóbban kellett adniuk. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott, a szavak Jean-Jacques Rousseau Vallomások c. művéből származnak, a filozófus csupán egy hercegné szájába adta e szavakat, azonban a forradalom utáni propaganda remekül kihasználta ezt. "Houston, baj van! " Ez egyik leghíresebb szállóigével kapcsolatban is sajnos mondanunk kell egy-két dolgot, leginkább az igazat. A mondat 1970. április 13-án hangzott el, amikor is az Apollo 13 parancsnoka, James Lovell jelezte a floridai űrközpontnak, hogy a Földtől 320 ezer kilométer távolságban lévő űrhajóban felrobbant egy oxigéntartály, valamint az energiaellátó rendszer is teljesen működésképtelenné vált, az Apollo-13 pedig magatehetetlenül sodródott az űrben.
Fleurs De La Reine: "Ha Nincs Kenyér, Egyenek Kalácsot!"
Minden nap fogyasztjuk őket, mégsem gondolunk bele, hogy milyen áron jutottunk hozzájuk. A Mirror történelmi összeállítása alapján a kigyűjtötte azon alapvető élelmiszerek listáját, amelyek nélkül nem ott tartana az étkezési kultúránk, ahol most. Kenyér A francia királyi család bőségesen vacsorázott, miközben a parasztok éhen haltak. Mindez 1789-ben, egy októberi reggelen megváltozott, amikor Párizsban zavargások törtek ki a kenyér árának felháborító emelkedése miatt. A nők Versailles-ban vonultak fel, egyre több tüntetőt gyűjtve az úton. Bevették a palotát és kényszerítették a királyt, hogy jöjjön vissza Párizsba, amely kulcsfontosságú eseménye volt a francia forradalomnak. A legendás történetre egyébként nincsen bizonyíték, miszerint Marie Antoinette királyné közölte az éhezőkkel, hogy ha nincsen kenyér, akkor egyenek kalácsot. Tea 1773-ban néhány bostoni telepes sérelmezte a teára kivetett adókat, főleg, hogy közben nem volt képviseletük a brit parlamentben. Tiltakozásuk jeleként több rakomány angol teát borítottak vízbe a bostoni kikötőben.
Ha Nincs Kenyér, Egyenek Kalácsot - Isolde
MEGJELENT: 2017. december 22., péntek | SZERZŐ: Szappanos Csenge Van egy könyv. Vastag. Hatalmas. Nehéz. És drága. Hogy mennyire? Nagyon. 24 900 forint. Ki ad ki ennyit egy könyvért? Biztosan akad néhány őrült, akinek karácsony tájékán könnyebben nyílik a pénztárcája. Vajon ízléses dolog arra buzdítani az embereket, hogy a szeretet ünnepén belehajszolják magukat egy ekkora volumenű vásárlásba? Hiszen ez csak egy könyv! És különben is, a karácsony nem a drága ajándékokról szól (Szentcsalád, istálló, Kisded, jászol, Betlehem)! De hát decemberben nem csak a Jézuska érkezik a földre, hogy betöltse szeretettel az emberek szívét, hanem ilyenkor jön Prémium és Jutalom, hogy betöltsék az emberek vágyait. Ám akinek még karácsonykor is ökölbe szorul a keze egy ekkora összeg hallatán, az válogasson a Libri 3+1 ponyvaregény akciójából. "Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot" – tartja a híres mondás… Ugyebár. Kép forrása Világos iránymutatás Na, de akkor lássuk, hogy mi is kerül ennyibe. A, IA, MIA, ÓMIA, NÓMIA, ONÓMIA, RONÓMIA, TRONÓMIA, SZTRONÓMIA, ASZTRONÓMIA (maximum a Michelin-csillag), GASZTRONÓMIA!
Tíz Történelmi Idézet, Amit Rosszul Tudunk » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Figyelt kérdés "S'ils n'ont pas de pain, qu'ils mangent de la brioche. " Azaz ha nincs kenyér, egyenek kalácsot. Ezt Mária Ántoanett mondta, amikor a szegények éhezése felől kérdezték, hogy tudna-e segíteni az éhező francia polgárokon. Annak idején gimnáziumban még a szocialista évek alatt ezt ugyanígy tanultunk ahogy évszázadokon keresztül. Az uralkodónő megvetéssel és közönnyel viseltetett a szegény néprétegekkel, amiért azok fellázadtak és ledöntötték a Bastillét. Ahogyan az logikus is. Valamikor a rendszerváltás után, amikor már eltünt a szocializmus mindenhol és előretört a régi arisztokrácia iránti vágy, akkor feltűntek újabb értelmezések is. Azt lehetett hallani történészektől, hogy nem is mondott soha ilyet Ántoanett. Semmilyen újrégészeti lelet nem kerül feltárásra, az ég világon semmi sem változott csak a trend. Egy letűnt korszakot kezdtek ismét imádni. Mária Antoanett olyan uralkodónő volt, akire a mai középrétegek felnéznek. Nem szólt bele férje uralkodásába, ugyanakkor ugyanazokkal a fényűző megnyilvánulásokkal rendelkezik, mint a mai emberek.
Itt egyszerűen az a szimpla arisztokrata gúny világlik ki, amit korábban elfogadtak a történészek. Ha nem tudnak enni (azaz venni) kenyeret, egyenek hát kalácsot (vagy amit akarnak). 1/14 anonim válasza: 100% Mária Antónia, ha már magyarosan akarod leírni. A másik: ha a kifejezést pontosan akarjuk lefordítani, akkor állítólag brióst ajánlott. Egyébként a kijelentést már a 19. századi francia történészek sem vették komolyan. Könnyelmű volt és felületes, de nem hülye, tisztában volt azzal, a kalács és a briós drágább, mint a kenyér. 2020. jan. 23. 11:39 Hasznos számodra ez a válasz? 2/14 A kérdező kommentje: Igazad van és köszönöm a tartalmas választ kedves *1! 3/14 anonim válasza: 83% "Volt bőven kenyér, csaupán nem tudták megvenni. " ez így nem igaz. ha volt kenyér, akkor azt meg is tudták venni, a kényér ugyanis kötött áras volt, pontosan a jelentősége miatt, nem a pék döntötte el, hogy mennyiért adja. ráadásul volt egy olyan törvény is, hogy ha a péknek nincs kenyere (mert pl. úgy döntött, hogy a sokkal jövedelmezőbb kalácsot süti a lisztből), akkor a kalácsot (vagy valami hasonlót) kellett kenyér áron adnia.
Szerette a partikat, szőke volt, szórta a pénzt, fényűző életet élt, sok kastélyt látogatott. Egyszóval a mai középréteg azonosulni tud vele. Érdekelt, hát az ELIT-nek hogy pozitív színben tüntesse fel őt, hogy jó véleményen legyenek a mai emberek a gazdagokról, mert így jobban elfogadják a mai gazdagokat és így a minden napi élet megszorításait, nélkülözéseit, éhínségét, ostobaságait pl migráció. Hiszen azt mondják az emberek, hogy jajj ők milyen jók voltak régen is. Semmi rosszat sem akartak a szegényeknek, most is ilyenek bizonyára. - - - Manapság, amikor már történelmi tényekkel alátámasztva nem lehet azt mondani, hogy ilyet nem mondott Antoanett, úgy értelmezik a mai történészek, hogy ráhúzzák egy korabeli rendeletre. Amikor ugyanis háborúk miatt nem volt kenyér, akkor sokkal rosszabb minőségű korabeli kalácsot kellett sütni az éhező parasztságnak. Viszont Antoanett idejében nem volt erről szó. Volt bőven kenyér, csaupán nem tudták megvenni. Ezt jól tudta Antoanett is. Nem is lett volna releváns, ha arra gondolt volna, hogy ingyen adjanak kalácsot a népnek.