Lengyel - Fehérorosz Menekültválság : Hungary: Régi Sárgabarack Fajták
Forrás: Tovább a cikkre »
- Lengyel fehérorosz hata bildir
- A kajszibarackfajták, amiket messzire kell kerülni
- Nem a sárgabarack a hosszú élet titka
- Budapest környéki kajszibarack
Lengyel Fehérorosz Hata Bildir
Megkezdődik kedden a 186 kilométer hosszú acélfal építése a lengyel-fehérorosz határon - jelentette be a lengyel határőrség szóvivője hétfőn. Az előkészítő munkálatok már hosszabb ideje tartanak, kedden átadják a terepet a kivitelezőknek - mondta el Anna Michalska szóvivő a PAP hírügynökségnek. A korábban ismertetett tervek szerint a mozgásérzékelőkkel és kamerákkal felszerelt, 5, 5 méter magas acélfal az év közepére készül majd el. A beruházás összértéke megközelítőleg 1, 35 milliárd zloty (mintegy 106, 7... Kedves Olvasónk! Továbbra is feszült a helyzet a lengyel-fehérorosz határon - Portfolio.hu. Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Aki kajszibarackfajták termesztésére adja a fejét, könnyen eltéved a fajták útvesztőjében. Számtalan fajta van köztermesztésben, de nem mindegyiket éri meg már termeszteni manapság. Jöjjön egy kis segítség, miben érdemes gondolkodni és melyik fajtákat célszerű jó messziről elkerülni. Sok régi fajta nem állja meg ma a helyét A Budapest-kajszit sokan ismerik a 'régi motorosok' közül. A kajszibarackfajták, amiket messzire kell kerülni. Gyümölcse nagyméretű, ezért régen kifejezetten sokan termeztették, de ma már nem olyan népszerű az új, jobb tulajdonságokkal rendelkező sárgabarackfajták miatt. Komoly hátránya ennek a fajtának, hogy gyenge növekedésű, ezért komolyabb termésmennyiség esetén hajlamos a hasadásra az ágazata. További negatívum, hogy könnyen rothad a termése, nem szép, maximum befőtt készítésére alkalmas. Több kajszifajtát már nem éri meg termeszteni manapság A Borsi-féle kései rózsa fajta sokoldalú, minden célra felhasználható. Kisméretű gyümölcsei kissé megnyúltak, oldalról lapítottak, kis áruértéket képviselnek. Régen közkedvelt fajta volt, mára azonban termesztése háttérbe szorult köszönhetően a modern fajták térhódításának.
A Kajszibarackfajták, Amiket Messzire Kell Kerülni
Mint minden sárgabarackszezonban, idén is terjed a hosszú életű hunzákról szóló köremail. Bár az emailben sok a csúsztatás, tény, hogy a sárgabarack, a magja, illetve a magjából préselt olaj jótékony hatású. A sárgabarack azonban nem a hosszú élet titka. "A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Nem sújtják őket az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek. Régi sargabarack fajták. Titkuk bizonyítottan a táplálkozási szokásaikban keresendő.... A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számán mérték le. A gyümölcsöt ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg.
Emberfeletti munkával teraszos földművelést alakítottak ki a völgyben, amelyben éltek, ám a megtermelt táplálék még így sem volt elegendő, a tavaszi hónapokban gyakran éheztek. A sok munka és az ezzel járó mozgás, illetve a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló élelem, a rendszeres tavaszi böjt megvédte őket az elhízástól. Nyáron, amikor termettek a zöldségek-gyümölcsök, jellemzően csak friss, nyers ételt fogyasztottak, szinte teljesen vegetáriánusok voltak, húst csak a téli hónapokban ettek. Elzártságuknak köszönhetően számos betegséggel csak a XX. század második felében találkoztak, csakúgy, mint a finomított vagy feldolgozott élelmiszeripari termékekkel. Az 1950-es évekig ismeretlen volt számukra a cukor, és mézet sem készítettek, aszalt sárgabarackkal édesítettek. Nem a sárgabarack a hosszú élet titka. A sárgabarackot egyébként is sokoldalúan felhasználták, és a gyümölcs feltehetőleg hozzájárult ahhoz, hogy a hunzákat a mai napig az egyik leghosszabb életű népcsoport közé sorolják. Nem minden sárgabarack kajszi "A köztudattal ellentétben a sárgabarack származási helye nem Örményország vagy Perzsia; még távolabbról: Kínából, Közép-Ázsiából érkezett.
Nem A Sárgabarack A Hosszú Élet Titka
Az új fajták mellett természetesen a régi 'nagy öregek' is megtalálhatóak a Nemzeti Fajtajegyzékben, amit viszont évről-évre figyelni kell, mert mindig kerülnek bele is, és kerülnek ki is újabb és újabb fajták.
Részben ez az oka, hogy sem az USA-ban, sem az Európai Unióban (így Magyarországon) nem engedélyezik az amigdalinnak is nevezett vegyület forgalmazását például táplálék-kiegészítőkben. A cián-glikozidok egyébként szinte minden csonthéjas magjában megtalálhatók, legnagyobb mennyiségben a keserű mandulában. "De nem ez az egyetlen fontos vegyület a magban, ugyanis igen magas a magbél B17 vitamin tartalma is, amelynek pedig a rák megelőzésében lehet jelentősége. Ha valaki magot akar enni, annak azt javaslom, hogy a valódi, édesmagvú Magyar kajszi, Bíborkajszi és Ceglédi óriás magját fogyasszák, azokban a fajtákban a cián-glikozid minimális, de a B17 vitamin magas" - mondja Surányi. (A B17 vitamin elnevezés a laetrile elnevezésű vegyület fantázianeve. Budapest környéki kajszibarack. ) A kereskedelemben kapható sárgabarackmag-olaj könnyen emészthető, telítetlen zsírsavakban és tápanyagban gazdag, ezért fogyasztás mellett bőrápolásra, a ráncok kisimítására is alkalmazható. "Főleg a tibeti barackfajták ( Armeniaca holosericea, A. mandshurica) magja gazdag olajban, de már Európában, a Conti-Alpokban is van olyan sárgabarackfaj ( Armeniaca brigantiaca), melyet kisebb ültetvényekben, kifejezetten az olajáért ültettek" - mondja Surányi.
Budapest Környéki Kajszibarack
Az sem segít a termesztésben, hogy a köztermesztésből már évekkel ezelőtt kivonták, így faiskolákban már nem kapható ez a fajtájú kajszi. A Harmat kajszibarackot is számtalan gazdálkodó termesztette ültetvényében, mára azonban megoszlanak róla a vélemények. Egyesek szerint – viccesen fogalmazva – harmatgyenge a mai fajtákkal szemben, mások viszont koraiságának köszönhetően előszeretettel termesztik még ma is. Tény azonban, hogy az egyik legkorábban termő fajta, már június közepén szüretelhetőek az érett gyümölcsök, de egy hidegebb szezonban sem kell június végénél tovább várni a gyümölcsök érésére. Erős növekedésű fája közepes méretű gyümölcsöket nevel. A fajta hátrányának mondható, hogy a gnomóniával és a moníliával szemben is fogékony. Az új kajszibarackfajták jelentik a jövőt?! Ma már számtalan, külföldi fajta is bekerül a hazai köztermesztésbe. Ennek oka, hogy olyan jó termelési értékekkel rendelkeznek, hogy vétek lenne nem termeszteni őket nagyüzemi körülmények között. Ilyen elismert, külföldi fajták például a Priboto (USA), a Mino (Németország), a Harcot (Kanada), a Clarina (Németország), a Toyuda (USA), a Toyaco (Kanada), vagy éppen a Toyesi (USA).
Ebből préselnek olajat, amellyel sütnek-főznek, s még kozmetikumként is használják" - áll a minden sárgabarackszezonban felbukkanó emailben. Bár a fenti szövegnek van valóságtartalma, erősen misztifikálja a Himalája pakisztáni részén, 2500 méteres magasságban a mai napig meglehetősen elzártan élő népcsoportot. A hunzák fantasztikus egészségi állapotáról szóló híradások elsősorban annak a kevés nyugati utazónak a beszámolóin alapulnak, akik a XIX. század végén, XX. század első felében eljutottak a Hunza-völgybe, és akik az objektivitás helyett inkább egy rózsaszín szemüvegen keresztül tekintettek az egzotikus népcsoportra. Például a daganatos betegségekről nem létezhettek ekkor még statisztikák, így az az állítás, hogy a hunzák nem ismerik a rákot, mindenképpen fenntartással kezelendő. Nem beszélve arról az állításról, hogy a nőknél ismeretlen a klimax, ami természetesen csak akkor lehetne igaz, ha minden egyes nő meghalna még a változó kor előtt. Tény, hogy a hunzáknál sokáig nem voltak jellemzőek a civilizációs betegségek, ám ennek ára volt.