Ferenc József Tudományegyetem

1920 őszén két város, Debrecen és Szeged merült fel az egyetem új otthonaként. Az 1921. évi XXV. Törvénycikk értelmében Szeged ideiglenesen befogadhatta a Ferenc József Tudományegyetemet, de ehhez szükség volt a város támogatására is. Az új székhelyen az oktatás 1921 októberében indulhatott meg, az egyetemi élet szíve pedig a Dugonics téri épület lett. Jakab Ferenc: Ukrajnát a háború borzalmain túl egy elhúzódó járvány is sújthatja - Infostart.hu. Ebben az épületben volt megtalálható az adminisztráció, a könyvtár, a jogi kar, a bölcsészkar és a matematikai intézet is. Az 1921–22-es első szegedi tanévben 1977 hallgató kezdte meg tanulmányait, melynek száma az évek során fokozatosan emelkedett. A folyamatos anyagi támogatások és beruházások eredménye lett többek között 1926–1930 közötti Dóm téri építkezések, kollégiumok és új egyetemi épületek átadása. Szent-Györgyi Albert (középen) első munkatársaival a Kálvária téri intézet udvarán. Klebelsberg Kuno 1928-ban hívta Magyarországra, azon belülre is a Ferenc József Tudományegyetemre, az akkor Cambridge-ben dolgozó Szent-Györgyi Albertet.

Szegedi Tudományegyetem | Karunk Története

Az emeleti nagy előadó óriás méretű ablakai fölötti, ma is látható allegórikus szobrok - balról jobbra - a természettudományt, a bölcsészetet és a mennyiségtant-jogot szimbolizálják. Az új egyetemi épület felavatására a Mátyás-szoborral egy időben került sor. Tanári karába az I. világháború előtt az erdélyi magyar és román tudós társadalom legkiemelkedőbb tagjai szerepeltek. 1919-ben az impériumváltáskor a magyar oktatók döntő többségét elküldték, az egyetemet pedig Ferdinánd román királyról nevezték el. (Sok oktató a Szegedre menekült egyetemen folytatta munkáját 1920-tól. ) Észak-Erdély 1940-es visszatértekor újjáalakul a magyar egyetem, a II. világháború után 1945-től pedig Bolyai Egyetemként folytatták a magyar oktatást - \"társbérletben\" a román Babeş Egyetemmel. Szegedi Tudományegyetem | Karunk története. A magyarellenes nacionál-kommunista diktatúra aztán az 1950-es években először \"egyesítette\" a két egyetemet, majd a magyar nyelvű oktatást az 1980-as évekre fokozatosan fel is számolta. Az 1989-es fordulat után újjá alakulhatott néhány magyar kar, a \"multikulturális\" intézmény neve pedig ismét Babeş-Bolyai lett, de a magyar nyelvű, állami felsőoktatás helyzetét sokan még mindig elégtelennek érzik Kolozsváron.

Jakab Ferenc: Ukrajnát A Háború Borzalmain Túl Egy Elhúzódó Járvány Is Sújthatja - Infostart.Hu

Nekünk most mindent felül kell írnunk és mindent meg kell tennünk ezeknek az embereknek a biztonsága érdekében. Az, hogy a menekültek érkezése milyen hatással lesz a jelenlegi járványhelyzetre az jelen pillanatban nem elsődleges kérdés, ezt majd megoldja a magyar járványügy és az egészségügy. Ez nem befolyásolhatja, hogy hány embert fogadunk be, hány embernek segítünk, akik otthonukat hátrahagyva menekülni kényszerülnek a háború borzalmai elől" – hangsúlyozta a virológus szakember. Nyitókép: Gűth Ervin

Issekutz adta elő a gyógyszerészi műtant, mely a mai gyógyszertechnológia elődje. A kémiai képzés bázisa a Vegytani Intézet volt, itt Fabinyi Rudolf, majd Széki Tibor foglalkozott a gyógyszerészhallgatókkal. A gyógynövények ismeretét a Gyógyszerismeret tárgy keretében oktatta Lőte József, később Jakabházi Zsigmond. Az I. világháború után a kolozsvári egyetem rövid budapesti átmeneti működés után Szegeden nyert elhelyezést. Ekkor Dávid Lajosra várt a nagy feladat: megszervezni az egyetemi gyógyszertárat, biztosítani a klinikák gyógyszerellátását és folytatni az egyetemmel Szegedre települt hallgatók képzését. Ebben az időben az ún. régi rendszerű képzés volt érvényben: két év gyakornoki idő után a gyógyszerész gyakornokok ún. tirocinális vizsgát tettek. Ennek birtokában beiratkozhattak az egyetemre, ahol a matematikai és természettudományi karon, ill. az orvosi karon folyt a képzés. A vizsgák letétele után a hallgatók oklevelet kaptak. Két év gyakorlati idő után lehetett ún. approbációs vizsgát tenni, amely gyógyszertárvezetésre jogosított.