Valóban Létezhettek Róma Mítikus Alapítói » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
2007. június 14. 16:00 Romulus és Remus története egyidős Róma városával, és bár a történészek igen szkeptikusak annak hitelességével kapcsolatban, az új régészeti leletek a mítosz hívőit igazolhatják. A közismert mítosz szerint az ikreket előbb egy nőstényfarkas szoptatta a Tiberis partján, majd egy pásztor nevelte fel őket. 16 alig ismert régészeti felfedezés Magyarországon második oldal. Róma városát i. e. 753-ban alapították meg, majd fivére meggyilkolása után Romulus lett annak első királya. A történészek elég régóta csak egy aranyos mítosznak tartják a történetet, és az ezzel kapcsolatos vitát a legújabb régészeti felfedezések élesztették fel. Az év elején olasz kutatók a Palatinus alatt ugyanis megtalálták azt a rég elveszettnek hitt barlangot, amelyet az ókorban az ikreket nevelő nőstényfarkas szent helyeként tiszteltek. A Palatinus ókori romjai A barlang nem okozott különösebb meglepetést Andrea Caradininek, a Római Egyetem történészének és régészének, aki szerint "Róma születésének meséje részben mítosz, részben történeti igazság". Elmondása szerint korábban folytatott ásatásain egy ókori falrészlet, egy árok és egy i.
16 Alig Ismert Régészeti Felfedezés Magyarországon Második Oldal
Az 1950-es években egy rozsdás, sérült középkori sisakot fedeztek fel a kelet-angliai Yarmnál, Stockton-on-Tees közelében egy építkezésen. Szakértők egy csoportja a közelmúltban elemzés alá vetette a leletet, és kiderült, hogy kivételes felfedezésről van szó – számol be a helyi önkormányzat oldala. A sisakot a városi önkormányzat évtizedekkel ezetlőtt kölcsön adta a Preston Park-i Múzeumnak. Egészen mostanáig nem vizsgálták átfogóan a leletet, a koráról pedig komoly szakmai vita alakult ki. Dr. Chris Caple, a Durhami Egyetem munkatársa csapatával a legújabb régészeti felfedezések adatait felhasználva, illetve a fém állapotát analizálva arra jutott, hogy a sisak 10. századi, brit területen élt vikingé volt, és az ország északi részén készült. Jim Beall, a Stockton-on-Tees-i önkormányzat tagja szerint a vizsgálat igazolta, hogy a yarmi lelet igen nagy ritkaság, a friss eredmények alapján megállapítható, hogy ez az első teljes viking sisak, amelyet Nagy-Britanniában találtak. Az ilyen leletek nagyon ritkán maradnak fenn, mivel a korszakban már nem volt jellemző a sírmellékekben gazdag temetkezés.
Tutanhamon sírjával kapcsolatban számos furcsaságra mutattak már rá a kutatók. A temetkezési hely szokatlanul kicsi a Királyok Völgyében található többi sírhoz képest, az ott elhelyezett tárgyak szanaszét hevertek, a fiatalon elhunyt uralkodó híres halotti maszkján a fülrészek pedig át vannak szúrva, ami felettébb különös egy férfi fáraó esetében. Emellett a sír elhelyezkedése is arra utal, mintha egy királynőt, és nem egy férfi uralkodót temettek volna itt el. Figyelembe véve ezenkívül azt a tényt, hogy a sírhely megépítése és díszítése több fázison át tartott, Reeves arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb folyosó egy királynő, esetleg hercegnők sírkamrájába vezethetett át. Az egyiptomi 18. dinasztia uralkodóinak sírjai közül a régészek ez idáig csak Tutanhamon apja, Ehnaton feleségének, Nofertitinek a sírját nem találták meg. A szépségéről híres királynő társuralkodóként egykor Egyiptom egyik vezetője volt, de Ehnaton halála után egy ideig feltételezhetően egymaga is vezette a birodalmat.