Tiszaszolg 2004 Kft

Ifjú Tisza, vad vággyal törtető, Te fiatalság, szépség és erő, Elnézem elmélázva a habot Mely tiszta zöld, acélos és ragyog. S a másik Tisza jut eszembe már, Mely Szeged táján oly merengve jár, Iszapos, álmos, csöndes ott szegény, És rozsdás emlékek a fenekén. És ahogy állok e zöld víz felett, Valami nagy nyugalmat érzek: Tisza! Vár ránk a tenger, a halál, De ifjúságunk itten újra vár! Reményik Sándor: Két fény között Szemközt a fiúmei kikötő, Elől a nagy világítótorony. Lobban, forog, forgó fénykévéit Futtatja végig a hullámokon. Hátam mögött a sziklarepedésben Parányi fényű szentjánosbogár. Kis hangya, kóbor pille, valaki Az ő fényénél is hazatalál. Hát én, hát én világítok vajjon? – Csobban a tenger csorba sziklaélen. Se fárosz nem lettem, se fénybogár. Tisza szögén – 101 éve ! -. A parton állok két fény közt, sötéten. Jékely Zoltán: A Balaton villámai Ne rémüldözz, ne reszkess, csak ámuló szemet meresztgess: e parazsat fúvó lovak, fűrészes krokodil-fogak, e tarajos-sárkány-gerincek, torkuk tüze, mely meglegyintget, a láng-létrák, melyek fölötted víztükröt éggel összekötnek, a sistergések, csattanások, dördülések és mordulások, melyek rángatják a világot, s a szived morzsolják e kései vad alkonyatban – egy őrjöngő titán megfoghatatlan, félpercnyi rögtönzései.