Január 6. – Vízkereszt Napja | Hevesi Hírportál

Vízkereszt, vagy másképpen a háromkirályok ünnepe, egy keresztény ünnep, amelyet általában január 6-án tartanak, amikor sor kerül a karácsonyfa leszedésére is. Ez a karácsonyi ünnep 12. hete, azaz a vége. Január 6. - Vízkereszt Január 6-án nemcsak a karácsony lezárása és a fa leszedése a fontos, hanem ekkor kezdődik a farsangi időszak is. A néphiedelem szerint, ha január 6-án esik, akkor hosszú lesz a tél, hideg idő esetén pedig a korai tavaszban bíznak. Az ünnep története Vízkereszt az egyik legrégebbi egyházi ünnep, egészen a 4. századra nyúlik vissza. Vízkereszt ünnepe - január 6 - Naptárak.com. A nyugati keresztények ezen a napon emlékeznek meg a napkeleti bölcsekről, név szerint: Gáspár, Menyhért és Boldizsár (ezeknek a neveknek január 6-án van a népnapjuk). A keleti keresztény egyház pedig Jézus megkeresztelkedését ünnepli ezen a napon, ami a Jordán folyóban történt, Keresztelő Szent János által. A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.

Vízkereszt Ünnepe - Január 6 - Naptárak.Com

Bálint Sándor arra utal, hogy egy egyházias gyakorlat elnépiesedéséről éppen úgy szó lehet, mint az egykori iskoladrámák hatásáról. A háromkirályjárás előbb a vízkereszti házszentelés része volt, majd önálló adománygyűjtő szokás lett (Bálint S. 1976: 147–150). Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. "Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd" – mondják Berettyóújfalun. "Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél" – hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek. Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: "Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron. Január 6., Vízkereszt napja | KÖRKÉP online. " A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan. A bukovinai Józseffalván azt tartották, hogy ilyenkor fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.

Január 6.: Vízkereszt Ünnepe | Miskolci Egyházmegye

Január 06. - Vízkereszt napja vagy háromkirályok napja. A farsang kezdetének napja Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört és megnyitja a farsang időszakát. A keresztény egyház ekkor emlékezik meg Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkereszteléséről, innen ered az ünnep elnevezése is. Január 6.: vízkereszt ünnepe | Miskolci Egyházmegye. Vízkereszt napján vízszentelést végeznek a templomban. A szentelt vízzel mindent meghintenek, ami kapcsolatban van az emberrel (házat, ólat, állatokat), egész évben használták pl. az újszülött fürdővizébe tették, az esküvőre induló párt hintették meg vele, fejfájást borogattak vele. A pap megszenteli a házakat, szentelt krétával felírják a háromkirályok nevének kezdőbetűjét (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) és az évszámot az ajtóra, úgy hiszik, a felirat megvédi a házat a rontás ellen. Vízkereszt napján látta mega három király a Jézus születését jelző fényes csillagot, melyet követve jutottak el Betlehembe és ajándékokat vittek a kisdednek. Ennek emlékére terjedt el a háromkirályjárás a bibliai napkeleti bölcseket megszemélyesítő alakoskodók köszöntő, adománykérő szokása.

Január 6., Vízkereszt Napja | Körkép Online

Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a farsang elnevezése középkori német eredetű lehet. A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése is. A farsang rítusai és hiedelmei főként a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra ("a farsang farkára") vonatkoznak. Ez a télbúcsúztató karneváli időszak, ilyenkor rendezik a híres riói és velencei karnevált, Magyarországon a mohácsi busójárást. A farsang a párválasztás és az esküvők időszaka is volt, mert a nagyböjt időszakában már nem lehetett esküvőket tartani. A bálokon és táncmulatságokon számos eljegyzésre is sor került. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A farsangvasárnap utáni hétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők korlátlanul ihattak, férfi módra mulathattak. Általános velejárója a farsang ünneplésének a rítusok bőség- és termékenységvarázsló jellege, például a kender, a szőlő megvarázslása a farsangi ételmaradékokkal.

A keresztények körében 312 és 325 között kezdett terjedni, mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés), nyugaton a háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. Jézus megkeresztelése Fotó: Wikipédia Az ünnep görög neve – epifánia, vagyis megjelenés – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget. Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk: A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra.

megitatták az állatokat, magukra locsolták, a bölcsőre hintették vagy a ház akár földjét is meglocsolták vele. Az ünnephez kötődő szokások közül ma már csak leginkább az él, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát.

July 7, 2024