Varga: A Kitelepített Svábok Magukkal Vitték Magyarságukat | Híradó, Ezt Fald Fel!: Egyszerű Frankfurti Leves Füstlivel

Német tannyelvű középiskola beindítását kezdeményezték a napokban Nagykárolyban a Szatmár megyei svábok, bár a legutóbbi népszámlálás szerint a magukat németnek valók száma nem érte el az ötezret a városban. Mint Leitner János, a Német Demokrata Fórum megyei elnöke a elmondta, a Szatmárnémetiben másfél évtizede létesített német középiskola messze nem elégíti ki az igényeket, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a sváb lakosság zöme Nagykárolyban és környékén él, ahonnan mégsem ingázhat több száz fiatal a megyeszékhelyre. A helyhatóságokkal és a szülőkkel eddig lefolytatott beszélgetéseik nyomán egyértelművé vált, hogy reális az igény, de meg van is mód is a megvalósításra. Most már jobbára rajtuk múlik, hogy az idei előkészületek után az új iskola, vagy egyelőre csak a német nyelvű IX. TEOL - Együtt fújták a svábok. osztály, amelyből aztán kinőne az önálló német középiskola, a jövő év őszén beinduljon Nagykárolyban. ű A befektetőket is vonzaná a nyelvtudás Kovács Jenő, a város polgármestere örül a kezdeményezésnek, amelyet szerinte akár előbb is meg lehetett volna tenni.

Teol - Együtt Fújták A Svábok

Végeredményben 1946 és 1948 között 220-230 000 embert, a hazai német lakosság felét telepítették ki a határozat értelmében. A kitelepítés hivatalosan azokra vonatkozott, akik a legutóbbi, 1941-es népszámláláson német anyanyelvűnek vallották magukat, avagy bizonyíthatóan azok voltak, illetve akik csatlakoztak az 1938-ban alapított Volksbundhoz, vagy a náci párthoz tartozó SS-hez, amely számos egységét a háború során a Németországon kívüli "népi németek" (Volksdeutsche) köréből toborozta. Ennek ellenére a kitelepítettek jelentős hányada egyik szempontnak sem felelt meg – sok esetben a város vagy a falu nem német közössége, illetve hivatalnokai összezártak az általuk nem kedvelt, német nemzetiségű vagy származású emberekkel szemben, akik így felkerültek a listára. 4.3. A betelepített németek családfái Tolna megyében (1762). A feltételrendszer így is szándékosan elnagyolt volt: a Volksbund, habár egyértelműen kötődött a náci államhoz, mindazonáltal a magyarországi németség hivatalosan bevett szerveződése volt, tagjainak túlnyomó többsége nem ideológiai megfontolásból, hanem a közösségi életben való részvétel érdekében lépett be.

4.3. A Betelepített Németek Családfái Tolna Megyében (1762)

"Nekik hazájuk volt Magyarország, a magyar nép része voltak". Kitelepülésükre a formális ok az volt, hogy az 1941-es országos népszámláláskor németnek, német ajkúnak vallották magukat. Összesen mintegy 16 millió ember volt kénytelen hazáját Keleten elhagyni, köztük mintegy 220 ezer Magyarországról kitelepített magyar-német volt. Megjegyezte: "fonák dolog", de a "német csodát" ezzel a 16 millió frissen betelepített németajkúval valósították meg Konrad Adenauer egykori kancellár Németországában. Ugyanakkor ezek az emberek "idehaza, Magyarországon nagyon hiányoztak". "Ráadásul az itthon maradók zöme félelemben, a háborús bűnösség vádja alatt élt: elhagyták nyelvüket, féltek attól, hogy őket is kitelepítik. Nem beszéltek sem a családban németül, sem a falujukban, közösségeikben" - mondta Varga Mihály. A miniszter felidézte: a török hódoltság idején elnéptelenedett Dunántúlra és a Duna mentére a 18. század elején a nagybirtokos főnemesek ezrével, tízezrével telepítettek be németeket. BAON - Varga Mihály: a kitelepített svábok magukkal vitték magyarságukat. Svábföldön, a Duna menti Ulmban gyűjtötték össze és tették hajóra elsősorban a fiatal, katolikus házaspárokat.

Baon - Varga Mihály: A Kitelepített Svábok Magukkal Vitték Magyarságukat

Meglátása szerint nem csak azért volna hasznos, mert a környéken több ezer sváb származású ember él, de a helyi lakosság megtartása miatt is. "Ha még több fiatal beszélne németül, akkor nem hagynák el olyan sokan szülőhelyüket, mint jelenleg, hisz a németországi cégek előszeretettel telepednek oda, ahol a nyelvet is beszélik" – magyarázata a polgármester, aki úgy véli: a német nyelvtudás még több német befektetőt hozhat a vidékre, mert garantálva látják, hogy az itteni alkalmazottak minden gond nélkül a németországi anyaüzemben fejleszthetik szakképzettségüket. Szatmár megyében alig 1200 fiatal tanul az iskolákban németül, ebből 800-an a szatmárnémeti német líceumban (ahol egyébként a diákok nagyobb része németföldön dolgozó vagy a származás révén sváb kötődésü román és magyar), s az egyetlen nagykárolyi általános iskolai, vagyis I-VIII osztályos német tagozaton kívül mindössze öt-hat községben működik német nyelvű óvodai csoport vagy négyosztályos német tagozat.

4. 3. A betelepített németek családfái Tolna megyében (1762) 4. A betelepített németek családfái Tolna megyében (1762) A 18. század elején Német Birodalom különböző tartományaiból betelepített németség fő célja az volt, hogy a törököktől visszafoglalt teljesen elnéptelenedett területeken, ahol a magyar népesség majdnem teljesen elpusztult, újra meginduljon az élet, a mezőgazdasági termelés. Az embert próbáló nehéz munka mellett kezdetektől fontos volt számukra a családi gyökerek ismerete, a tradíciók ápolása, identitásuk megőrzése. Ehhez nagy segítséget kaptak a plébánosoktól, lelkészektől, tanítóktól. Winkler Mihály (1729-1810), a templomépítő tudós szakadáti plébános a településen élő német családok gyökereit kutatva, a falu időseit meghallgatva, már 1762-ben családfákat rajzolt (Kurucz Rózsa, 2012). A tudós pap nevét az irodalmi lexikonokban is megtaláljuk. A pécsi püspöki levéltárban folytatott kutatásai során rátalált egy 16. századi ferenc-rendi öröknaptárra, amely imákat, evangéliumi szakaszokat, elmélkedéseket és énekeket tartalmaz.

Aki idegenkedik az erőleves kockáktól, az természetesen pótolhatja annál jóval természetesebb összetevőkkel. Jelen poszt alanyát képező frankfurti levesünk most kockával készült, de mi sem mindig használjuk. ;-)

Egyszerű Frankfurti Leves

Sajnos, nem található a keresési feltételnek megfelelő tartalom. Próbáljuk meg újra, más kifejezésekkel. Keresés:

Elkészítés: A megmosott kelkáposztát ujjnyi darabokra csíkozzuk, a torzsát kivágjuk. A szalonnát vékonyra felcsíkozzuk, a leveses lábosban megpirítjuk. Meghámozzuk, felaprítjuk a hagymát. A szalonnával együtt megpirítjuk. Megszórjuk pirospaprikával. Egyszerű frankfurti level 2. Lehúzzuk a tűzről, és hozzáadjuk a kelkáposztacsíkokat. Összekeverjük, megszórjuk zúzott fokhagymával, és felengedjük vízzel. Fűszerezzük és puhára főzzük. Mikor már majdnem kész behabarjuk a tejfölben elkevert liszttel, és hozzáadjuk a virslikarikákat. Pár perc alatt felforr, utána lehúzzuk a tűzről, és forrón tálaljuk.
July 16, 2024