Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói Árindex - Fogyasztói Árindex – Wikipédia
Másképp értelmezi a nyugdíjtörvényt a KSH, mint a nyugdíjasszervezetek, már 2012 óta. A kormány a KSH száma alapján szabja meg, mennyivel kell novemberben visszamenőleg emelni a nyugdíjakat, ha az infláció a tervezettnél magasabb. A nyugdíjasszervezetek szerint azonban a törvény alapján nem azt az adatot kellene használni, amit a KSH megad. A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjakat januárban annyival kell emelni, amennyi az adott évre a költségvetésben tervezett fogyasztói árnövekedés. Központi statisztikai hivatal fogyasztói árindex - Fogyasztói árindex – Wikipédia. Ez az idei évre 2, 8 százalék volt. Ha viszont az infláció várhatóan ennél több lesz, a nyugdíjasoknak kiegészítő nyugdíjemelés jár novemberben. Idén ezért jár kiegészítés. A nyugdíjtörvény szerint ennél a nyugdíjemelésnél "a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét". Legalább 1 százalékos eltérés esetén novemberben januárig visszamenően kiegészítő nyugdíjemelést kell adni, és decemberben már az emelt nyugdíjat kell folyósítani.
Ksh Fogyasztói Árindex 2021
Másképp értelmezi a törvényt a KSH és a nyugdíjasszervezetek A KSH megkeresésünkre azt írta, hogy a nyugdíjtörvényben megfogalmazottak szerint a tárgyév első nyolc hónapjára alapozott nyugdíjas infláció várható mértéke a nyugdíjas fogyasztói árindex 2020. január-augusztusi előző év azonos időszakához viszonyított változására utal. Ez a mutató a nyugdíjas fogyasztói árindex előző év azonos időszakához viszonyított változásainak átlaga a 2020. január és augusztus közötti időszakra vonatkozóan – magyarázták. Közölték továbbá, hogy 2020. január-augusztusban a nyugdíjas fogyasztói árindex 4, 0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, azaz ez az érték vehető figyelembe a novemberi visszamenőleges nyugdíjemelésnél. Ksh fogyasztói árindex 2021. Csakhogy a törvény nem azt írja, amit a KSH a válaszában, vagyis hogy a "tárgyév első nyolc hónapjára alapozott nyugdíjas infláció várható mértéke" alapján kell meghatározni a visszamenőleges nyugdíjkorrekciót. Hanem azt, hogy "a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét. "
Magyarország on a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi gyakorisággal számol fogyasztói árindex et ( angolul consumer price index, CPI), amely az infláció alakulását méri. Az előző hónap árváltozásait figyelembe vevő fogyasztói árindexet minden hónap 11. napján teszi közzé. Januárban a szokásos havi fogyasztói árindex mellett éves fogyasztói árindex is kiadásra kerül. Módszertan [ szerkesztés] A fogyasztói árindex minden hónapban három megelőző bázishoz – az előző év decembere, a közvetlenül megelőző hónap és az előző év azonos hónapja – viszonyítva készül ( Laspeyres-féle árindex). Az árindex számításához minőségi jellemzőkkel jól meghatározható, és viszonylag nagy mennyiségben fogyasztott termék- szolgáltatásféleségeket vesznek figyelembe. [1] Ezeket nevezi a szaknyelv reprezentánsoknak. [2] A reprezentánsok árait a KSH munkatársai rögzítik megfelelő statisztikai módszerek szerint kiválasztott felíróhelyeken (üzletek, piacok, szolgáltatóhelyek stb. ). Már a hivatalos KSH-adatok szerint is robbant az infláció - Qubit. Követelmény, hogy a választékban ténylegesen kapható termék, ténylegesen elérhető szolgáltatás kerülhet csak be.