Görög Mitologia Történetek

18 GÖRÖG MITOLÓGIAI TÖRTÉNETEK FELDOLGOZÁSA 1962 Phaedra – Jules Dassin. Melina Mercouri (Phaedra), Anthony Perkins (Alexis), Raf Vallone (Thanos). 1974 Szerelmem, Elektra – Jancsó Miklós. Törőcsik Mari (Élektra), Cserhalmi György (Oresztész), Madaras József (Aigisztosz). 1978 Médeia (A Dream of Passion) – Jules Dassin. Melina Mercouri (Maya/Medeia), Ellen Burstyn (Brenda). A cikk közvetlen elérhetőségei: offline: N. N. Antik mozi. In: Filmvilág. 2007. 5. sz. p. 34. ISSN 0428-3872 online: N. Filmvilág [on-line]. 2007, 5. Elérhető: 3. Közös látogatás a Szépművészeti Múzeumba (vagy a helyi múzeumba), ahol előzetesen egyeztetett, előkészített múzeumpedagógiai foglalkozás keretében olyan festményeket, szobrokat nézünk meg, melyeknek ihletője a görög-római mitológia. Mitológiai történetek. 4. Ha nem lehetséges múzeumi látogatás, akkor görög mitológiai témájú képzőművészeti alkotások keresése a könyvtárban található művészeti albumokban, szakkönyvekben, internetes adatbázisokban, képkeresőkben (lásd bibliográfia).

  1. A görög mitológia istenei | Rottex
  2. Görög Mitológia Történetek és Tevékenységek | Oktatási Források
  3. 18 GÖRÖG MITOLÓGIAI T
  4. Mitológiai történetek

A Görög Mitológia Istenei | Rottex

1. Philemon és Baucis, szobor: KOVÁCS Margit. Philemon és Baucis. In: Brestyánszky Ilona, P. Kovács Margit. Budapest: Corvina, 1977. 59. kép 2. Arakhné, a Szorgalom alakja: VERONESE, Paolo. Arakhné. In: Az érett reneszánsz: Itália, Spanyolország. Budapest: Magyar Könyvklub, 2000. 140. ISBN 963-547-126-2 (A művészet története) 3. Trója pusztulása ábrázolás: BANDINELLI, Baccio. Laokoón-csoport. 75. ISBN 963-547-126-2 (A művészet története) 4. Adonisz ábrázolás: TIZIANO, Vecellio. Vénusz és Adonisz. In: Aradi Nóra (főszerk. ). Az érett reneszánsz. Budapest: Corvina, 1986. 153. ISBN 963-13-2250-5 (A művészet története, 6) 5. Párisz ítélete ábrázolás: RUBENS, Peter Paul. Párisz ítélete. In: Borras, Lluisa – Serrano, Dolores. A művészet története: A barokk. 2. kiad. Görög Mitológia Történetek és Tevékenységek | Oktatási Források. Budapest: Corvina, cop. 1994. 209. ISBN 963-13-3865-7 (A művészet története, 7) GÖRÖG MITOLÓGIAI TÖRTÉNETEK FELDOLGOZÁSA 6. Europé, Európa elrablása ábrázolás: RUBENS, Peter Paul. Európa elrablása. In: Néret, Gilles. Peter Paul Rubens, 1577- 1640: a festészet Homérosza.

GöRöG MitolóGia TöRtéNetek éS TevéKenyséGek | OktatáSi ForráSok

előadás, magyar, 2002. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Amazonok "A görög harcosok, miután legyőzték az amazonokat a Ferdomenta folyónál, foglyaikkal együtt három hajón elindultak hazájukba, de az amazonok a tengeren lemészárolták legyőzőiket, s mivel a harcos asszonyok nem ismerték a tengrhajózás művészetét, ezért a hajókat nem kormányozta senki, s a szelek és az áramlatok pedig kivetették a Meotisz-tenger partjaira... " (az Ukrán Tudományos Akadémia kutatásai alapján) Danaidák - "Minden vétekért bűnhődünk" Táncdráma az ősi görög mitológiából, amely két királyfivér hatalomért folytatott tragikus csatáját mutatja be. Danaosznak 50 lánya, Aigisztosznak 50 fia van. 18 GÖRÖG MITOLÓGIAI T. Aigisztosz a fiatalok kényszereházassága révén kívánja egyesíteni a királyságot, Danaosz azonban lányaival a nászéjszakáján megöleti a fiúkat.

18 Görög Mitológiai T

Bűntetésként a túlvilágon korsóikkal egy lyukas hordót kell a Danaidáknak örökkön-örökké töltögetniük. Főbűnösként az apák a hordó-kútba kerülnek, az egyetlen tisztán maradó párt, diadalív örökíti meg Argosz városában. A(z) Duna Művészegyüttes előadása Stáblista:

Mitológiai Történetek

A történelemkönyvekből mindannyian jól tudjuk, hogy az ókori Görögország lakói több istenhitűek voltak. Az élet minden jelentős területén megvoltak azok az istenek, akiknek létezését hitték. Alapvetően tizenhárom fő olimposzi isten létezett, de a görög mitológia rajtuk kívül félisteneket is ismertek. Az istenek befolyással voltak a halandók életére, és mindez a legtöbb ókori műemléken is megmutatkozik. Görög mitologia történetek. Járjunk tehát akárhol is Görögországban, a görög mitológia alakjai visszaköszönnek ránk. Zeusz, az Olimposz legfőbb istene, nővére és egyben felesége Héra a lakhelyükként szolgáló Olimposz hegy királynője. A főisten testvére Démétér volt, aki a Föld istennőjeként is számon tartott. Senkinek sem kell bemutatni Aphroditét, a szépség istennőjét, de Dionüszosz, a bor, a szőlő és a mámor istene is ismert sokak által. Mitológiai történetek kapcsolódnak Héphaisztoszhoz, a tűz-, és kovácsmesterség istenéhez, de Poszeidón kapcsán is számos történet látott napvilágot. Pallasz Athéné Zeusz fejéből pattant ki a legenda szerint, és lett a művészetek, a bölcsesség, a jog, valamint a városvédő mesterségek és a tudományok védője.

A program célja, hogy a résztvevők megismerjenek görög mitológiai történeteket, mitológiai alakokat, hősöket. Megismerjék a mítosz műfaját, annak jellemzőit. Lássák ezen mítoszok továbbélését a keresztény-európai mitológiában, valamint a mítoszok hatását más művészeti ágakra és a kultúra, a filozófia területére. A résztvevők képessé válnak arra, hogy felismerjenek más művészeti ágak által megjelenített mitológiai történeteket. Az ábrázolásokat, megjelenítéseket képesek befogadni, értelmezni, átérezni és élvezni (képzőművészet, zene, tánc, színház). Tapasztalják meg a mítoszok világát, a történetmesélés és a művészeti alkotások magával ragadó erejét. Megtapasztalhatják a mítosz rájuk gyakorolt hatását, a képzeletükre gyakorolt mozgósító erőt, valamint saját kreativitásukat, ahogyan képesek a mítosz mai értelmezésére, átértelmezésére és megjelenítésére, akár a digitális technológia használatával. A program során a résztvevők gyakorolják az értő szövegolvasást.