Radnóti Miklós Élete És Költészete
Sajátossága a Radnóti-világképnek, hogy mindig apró, szinte észrevétlen, normális körülmények között fel sem tűnő emlékmozaikok jelentik a kapaszkodót a lírai én számára. A Költő az élet realitásával számol, az erősödő fenyegetettséggel, a közeli pusztulással. Az egyedi lét tragikumát oldja a Hang utolsó megszólalása, mely a természet rendjeként a természetbe való belesimulásként értelmezi a halált. A monologikus forma már Vergilius eklogái között is megtalálható. Radnótinál a Hetedik eclogában 1944 mégis inkább párbeszédről van szó, hiszen a címzett egyértelmű. A megszólított Fanni képviseli mindazt, amiért érdemes kitartani, amiért érdemes elviselni a láger borzalmait. Művészi szempontból bravúrosan keverednek a versben a felvillanó emlékek, a naturalista lágerkép és a szürrealista vízió. Tevékenységek - feladatok magyar irodalomból | Sulinet Tudásbázis. A zárlat az eklogát egyértelműen a hűség és szerelem ódájává emeli.
Radnóti Miklós Élete És Költészete
a széljegyzetekben
Radnóti Miklós Költészete
Nagy és sötétlő számokat írkált a szél a hóra. Megértem azt is, ezt is, súlyosnak érzem a levegőt, neszekkel teljes, langyos csönd ölel, mint születésem előtt. Megállok itt a fa tövében, lombját zúgatja mérgesen. Lenyúl egy ág. Nyakonragad? nem vagyok gyáva, gyönge sem, csak fáradt. Hallgatok. S az ág is némán motoz hajamban és ijedten. Feledni kellene, de én soha még semmit sem feledtem. A holdra tajték zúdúl, az égen sötétzöld sávot von a méreg. Cigarettát sodrok magamnak, lassan, gondosan. Élek. 1940 Összeállította: F. Radnóti miklós költészete. R. Fotó: Wikipedia
Proust megpróbálja felidézni az eltűnt időt, a múltat. A vers 1944 aug. -ában keletkezett, a bori notesz versei közé tarozik. A Lagerben az tartja a költőben a lelket, h. hazatér és minden olyan lesz, mint régen. De tisztában van azzal, h. ez nem igaz és emiatt tragikus. Azért nem igaz, mert minden változik, mert a háb. mindent megváltoztat. Nem lehet nem megtörténtté tenni azt, ami megtörtént. A vers mégis a múltat idézi, az eltűnt társak nyomában jár: Keresi a katonákat, akik a háborúban harcoltak, keresi akiket elszállítottak különböző táborokba és utal a spanyol polgárháborúra is. Ellentétre épül a vers, a múlt és a jelen ellentétére. A jelen tragikus, a múlt pedig idilli. A múltban együtt borozgattak a költők. Boldog, nosztalgikus, idilli képet fest és felteszi a kérdést, h. hová tűnt az idill? Ez a vers párhuzamba vonható Apollinaire A megsebzett galamb és a szökőkút c. költeményével. Radnóti miklós élete és költészete. Apollinaire is háborúban eltűnt személyeket sorol fel. Apollinaire Villontól vette az ötletet, Radnóti pedig Apollinaire-től.