Szent István Sírja - Szent István Sírja Archeologia
Ebben az évben viszont, Hartvik püspök Szent István király legendája szerint komoly betegség uralkodott el rajta, teste elgyengült, már lábra sem tudott állni. Amikor láz lett úrrá rajta, nem volt kétséges a halál közeledte. A király összehívta a püspököket és palotájának világi nagyjait, elrendezte velük az ország dolgát, elhangzott szájából a híres felajánlás: Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom. Augusztus volt, közeledett Mária mennybemenetelének ünnepe, azaz a hónap 15. napja, és István azért könyörgött, hogy ezen a napon hagyhassa el a földi világot. Amikor 1074-ben Géza megszerezte a trónt, Salamon az ország nyugati területeire szorult vissza, de továbbra is önmagát tekintette az egyedüli törvényes királynak. Salamon király és Géza herceg viszályát ábrázoló miniatúra a Képes Krónikában Forrás: Képes Krónika Ezért, amikor Géza halála után 1077-ben László foglalta el a trónt, Salamon IV.
Szent István Ünnepe
825 Éve Avatták Szentté László Királyt &Ndash; 777
A számos szent uralkodót (Szent Oszvald, Szent Edmund, Mártír Edward stb. ) tisztelő angolszász királyságok mellett megemlítendő a cseh Szent Vencel (†929), a kijevi mártír hercegek, Borisz és Gleb (†1015), a norvég Szent Olaf (†1030) és a dán Szent Knud (†1086) kultusza. A Német-római Császárságban két 10. századi királynét kezdenek szentként tisztelni, Matildát és Adelheidet, I. Ottó császár anyját és feleségét. A 12. század meghozza majd II. Henrik császár (Szent István sógora) és felesége, Kunigunda szentté avatását, továbbá a 11. századi angol Hitvalló Edwardét is. " Forrás István királyt 1083-ban emelték a szentek sorába, Szent László (1077-1095) király uralkodása alatt. Ez az év a szentté avatások éve volt országunkban, hiszen a király mellett szintén a szentek közé került egy püspök: Gellért; két Lengyelországból érkezett remete: András (Szórád) és Benedek; és a fiatalon elhunyt reménybeli trónörökös: Imre herceg, István fia. Mi ez a szentté avatási dömping? – kérdezhetjük csaknem egy évezred távolából.
"Augusztus 20-a ünneplése magyar történelem folyamán szinte folyamatosan fennmaradt, azonban a protestantizmus térnyerésével a XVI. -XVII. században átalakult az ünnep tartalma, mivel a protestáns vallás nem vallja a szentek tiszteletét, augusztus 20-án a magyar állam létrejöttéről emlékeztek meg" – árulta el Miklós Péter. Egyedül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő időszakban nem ünnepelték az államalapítást, amikor betiltották a megemlékezést, egészen 1860-ig. A dualizmus korszakában azonban ismét hangsúlyossá vált az ünnep, 1891 óta munkaszüneti nap. A Horthy-korszakban augusztus 20-a a trianoni békediktátum elleni tiltakozással töltődött fel, a korban a szentistváni Magyarországra, vagyis a történelmi Magyarországra való megemlékezés kapta a legnagyobb hangsúlyt. "1938. augusztus 20. -a hármas szent ünnep volt, mivel ekkor ünnepelték Szent István halálának 900. évfordulóját, ebben az évben Budapesten rendezték meg az Eukarisztikus Világkongresszust és hazánk Szent István által Szűz Mária védelmébe ajánlásának, a Regnum Marianum megszületésének 900. évfordulójáról is megemlékeztek" – emelte ki Miklós Péter.