A Térség Első Hírportálja - Kalohírek
Délután rövid kirándulást teszünk a környéken. Először Obernaiba, Elzász második legnépszerűbb városába utazunk, majd következik Barr, a gyönyörű és hangulatos kisváros. Ezt követően Andlauba utazunk, egy családi birtokra, ahol a bortermelés fortélyai apáról fiúra szállnak már 1748 óta. A látogatást borkóstoló zárja a pincészet legjobb boraiból. Harmadik nap: Riquewihr - Kayserberg - Euguisheim - Colmar Reggeli után Colmar felfedezésére indulunk, amely település hírnevét történelmi óvárosának és széles sétálóutcájának köszönheti. A városnézés után a várfallal körülvett reneszánsz hangulatú kis városba, Riquewihrbe látogatunk, amely alig változott valamit a 16. század óta. Itt megtekintjük a Tour de Beffroi-t, valamint a Tour des Valeurs Maison-t (Tolvajok Tornya Múzeum). Éltem, és művész voltam – Telcs Ede halálozási évfordulójára | Mazsihisz. A település legjelentősebb kincse az Unterlinden Múzeumban található Isenheimi szárnyas oltár. Ezt követően a borút egyik legszebb városába, Kaysbergbe utazunk. Az erőd, mely a városképet uralja, remekül szimbolizálja a város stratégiailag fontos szerepét.
Éltem, És Művész Voltam – Telcs Ede Halálozási Évfordulójára | Mazsihisz
Megnősült, családot alapított, felesége Gerőfi Anna azonban alig tíz évnyi házasság és három közös gyermek világra hozatala után megbetegedett és meghalt. Egy évre rá Telcs feleségül vette tanítványát, Mansfeld Nórát, akitől további két gyermeke született. A Magyar Zsidó Múzeumot bőkezően támogatta: több jeles zsidó művész, tudós, közéleti szereplő plakettjét készítette el és adományozta a gyűjteménynek. Az 1920-as években rövid időre Hollandiába költözött, de két év múlva hazajött, elvált a feleségétől, és harmadszorra is megnősült: ezúttal Glückstahl Irénnel kötve össze életét. Ekkor Budán rendezte be műtermét, itt készítette a Magyar Zsidó Múzeum kiállításai számára 1932-ben Kiss József, 1936-ban Kohn Sámuel, majd 1942-ben Löw Lipót büsztjét. A holokauszt idején mentesítő iratai birtokában a lakásában maradhatott, ahonnan azért a biztonság kedvéért átköltöztek anyósa pesti, svéd védett házban lévő lakásába. 1948-ban halt meg, síremléke a Farkasréti temetőben található, amelyet saját maga készített.
Jóval átláthatóbb, életszerűbb, a tervezőknek nagyobb formai szabadságot megengedő szabályozási környezetre lenne szükség ahhoz, hogy az épületállomány is minőségibb képet mutasson Kicsit tágabban és filozofikusabban nézve ezt a kérdést, szerintem ez a szabályozási módszer is annak a tünete, hogy a magyar állam nem tekinti felelős és felnőtt egyénnek az állampolgárait, még a kamarai tagsághoz kötött szakmagyakorlókat sem. Ezért túlszabályoz és mindenbe is beleszól. Sajnos az élet szinte minden területén.