Án Tán Tition

Érik a szőlő…………………….. 4. Óvodások tánca Gyertek lányok játszani, játszani, Ugyan mit is játszani, játszani, Csicseréket, bugyborékot Ádám vackot, hat barackot Tengeri guggot. Köralakítás, leguggolás Mit játszunk lányok? Játszunk bújócskát! Á, az olyan unalmas. Játszunk fogócskát! Azt már annyiszor játszottuk. Án tán tation.php. Tudjátok mit lányok, táncoljunk! Kőketánc, kőketánc Kikerekítem, bekerekítem, Kőketánc. Csavarodás, a dal végén megállunk Tücsök koma, gyere ki, Szalmaszállal húzlak ki! Házad előtt megrekedtem, Hatökörrel vontass ki! Mondóka végén kaputartás, kibújás 2x Kőketáncra köralakítás újra Három csillag van az égen………….. (3-szor) Három csillag van az égen, Három szeretőm van nékem. Az egyik szőke, a másik barna, A harmadik piros alma. Csillag Boris, tudom a nevedet, érted vagyok halálos betegen. Vesd rám, rózsám, fekete szemedet, úgy tudják meg, hogy szeretsz engemet! körbejárás Ég a gyertya, ha meggyújtják, ezt a lányok szépen fújják, körbe járás, kézfogás Fújjad, fújjad, kis katona, hadd vigadjon ez az utca!

A többiek sorban becsatlakoznak a láncba, egymás kezét megfogva, ütemesen lépve. Kétszer elénekeljük a dalt, ezalatt kialakul a teljes lánc. A harmadik énekre egyre fokozódó hangerővel a sor elején álló kislány betekeri csiga alakban a láncot. Egy, kettő, három, négy, te kis legény hová mész Amikor a kislányok megállnak, bejönnek a fiúk. Sorban, egymás mögött állva jönnek be, és állják körbe a lányok által alkotott csiga alakzatot. A következő mondókát mondják: Egy, kettő, három, négy, Te kis legény hová mész? Nem megyek én messzire, Csak a falu végire. Ott sem leszek sokáig, Csak tizenkét óráig. Akár úgy is játszhatják, hogy az első két sort a lányok mondják, és erre válaszolva a harmadik sortól jönnek be a fiúk. Hapa-cupa, hopp, hopp Amikor a fiúk mondókája véget ér, a gyerekek mind együtt kezdik mondani a következő mondókát, megbontva az eddigi szabályos térformát (lányok csiga alakban, fiúk körülöttük körben), mindenki össze-vissza mozog a térben: A cikk a hirdetés alatt folytatódik.

Pass László debreceni teológus 1940-től részletesebben foglalkozott a mondókával, [1] ám a sumer nyelvet és az ékírást nem ismerte. Fritz Hommel, Friedrich Delitzsch, Franz Brünnow és Anton Deimel akkoriban elérhető munkáiból kiszótárazgatva arra jutott, hogy vizsgált szöveg eredetileg nem kiolvasó vers, hanem kb. 12–10 000 éves, Tammúz-hoz szóló, sumer–ősmagyar Nap-köszöntő zsoltár, ősi pentaton dallammal. Szőcs István író, műfordító 1972-ben Pass Lászlóval egyetértve, és Passal azonos módon a sumer nyelvet és írást nem ismerve egy Istenhez szóló versnek tartja. [2] Marton Veronika magyar-könyvtár szakos tanár, [3] műkedvelő sumerológus elemzése szerint [4] az Antanténusz eredetileg sumer szövege egyeztethető a " Süss fel, nap! " mondókával: Égi fénykorona közeledik, kisliba, elég a reszketés, kapu-közel a felkelés... Marton és Pass is sumernek vélte a szöveget, azonban megfejtéseikben – a végkövetkeztetést leszámítva – nincs egyezés. Komoróczy Géza nyelvész 1975-ben a magyar-sumer nyelvrokonságot elemezve [5] kitér az antanténusz Pass László és Szőcs István féle értelmezésére.

[13] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Pass László: Nimród népe. Budapest 1941. (Nemzeti könyvtár 53. ); Pass László: AZ ABRAKADABRA megfejtése. Theologiai Szemle ÜF 4 (1961): 234—237. ; Pass László: Nimród feltámadt. [Kézirat] 1964. ↑ Halandzsa-e az Antanténusz (Utunk, 1972. április 28. ) ↑ Marton Veronika bemutatkozó ↑ MARTON VERONIKA: Az Antanténusz…" c. mondóka megfejtési kísérlete rovás- és ékjelek segítségével ↑ A sumer— magyar nyelvrokonítás (Adalékok egy jelenség természetrajzához), Nyelvtudományi Közlemények, 1976 ↑ a b Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok, Akadémiai kiadó, 1953 ↑ a b Kálmán Lajos: Szeged népe, Arad, 1877–1878 ↑ a b Pap Károly: Dajkarímek, Etnographia XVI. 306 ↑ a b c Konsza Samu – Faragó József: Háromszéki magyar népköltészet, Marosvásárhely, 1957 ↑ Herkely Károly: A mezőkövesdi matyó nép élete, PPTE, 1939 ↑ Népi gyermekjátékok, Móra kiadó, 1976 ↑ Antanténusz, mondókák és tréfás versek, Móra kiadó, 1968 ↑ R. Lovas Gizella: Antanténusz szórakaténusz, Élet és Tudomány, 1982.