Petőfi Sándor Szobor, Kiskunfélegyháza
8000 Székesfehérvár, Piac tér Petőfi Sándor szobor és János vitéz park információk Petőfi Sándor szobor és János vitéz park, Székesfehérvár Székesfehérváron, a buszpályaudvarral szemben áll 2004 óta az új Petőfi szobor. Székesfehérvári Petőfi Sándor szobor és János vitéz park története Székely János Jenő alkotása a helyiek körében nem okozott osztatlan sikert, többen kifejezték nem tetszésüket a szobor kapcsán. A 2004. március 15-i megemlékezést már itt tartották. Székesfehérváron a Piac tér és a Sütő utca közötti területen, jött létre a János vitéz park. Székesfehérvári János vitéz park A csaknem egyhektáros terület parkosítását 2008 ősszén kezdték meg a szakemberek. Petőfi szobra adta az ihletet, Izmindi Réka kert- és tájépítő mérnöknek. János vitéz vándorlásának állomásait mutatja be a terület kertépítészeti elemekkel. A műből ismert képek elevenednek meg, fából készült legelésző birkák, a zsiványtanya árnyékában, ha a fák majd benövik, hűsölhetnek a járókelők, az óriások földjét sziklák, a francia udvart pedig rózsák érzékeltetik.
- Petőfi-szobor talapzata | Ybl Miklós Virtuális Archívum
- Felavatták Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobrát a nyugat-kínai Csungkingban | 168.hu
- Petőfi Sándor szobra eredeti helyén - Sopron anno
- Petőfi Sándor szobra , Sátoraljaújhely
Petőfi-Szobor Talapzata | Ybl Miklós Virtuális Archívum
1961-ben Győr Város Tanácsa a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának hat köztéri szobor elkészítésére adott megrendelést, melyet neves budapesti művészekkel készítettek el. Ezek között volt Kiss István Petőfi Sándor szobra is. (A címlapkép Orbánné dr. Horváth Márta: Emlékhelyek és köztéri alkotások című könyvéből származik) Petőfi Sándor és Győr kapcsolata igencsak közismert. 1847. január 2-án jelent meg a Vaterland című lap folytatásaként a Hazánk kereskedelmi és szépirodalmi folyóirat, melynek első számában jelent meg Petőfi Csalogányok és pacsirták című verse. A költő és a lap kiadójának, Dr. Kovács Pálnak kapcsolata jóval korábbra nyúlt vissza: 1841-ben találkoztak először, mikor a pápai református főiskola növendékei által írt balladák elbírálására kérték fel Kovács Pált és Czuczor Gergelyt. A munkák közül egyetlen emelkedett ki, melyet 2 arannyal jutalmaztak. Később – mikor az író nevét rejtő borítékot felnyitották – derült csak ki, hogy a jutalmazott ballada írójának neve Petrovics Sándor.
FelavattÁK Petőfi SÁNdor ÉS Szendrey JÚLia SzobrÁT A Nyugat-KÍNai Csungkingban | 168.Hu
Hatvany Lajos: Így élt Petőfi (Budapest, 1967, 383. oldal): A történtek után, 1843 tavaszán Petőfi felkereste Kovács Pált, melyről a hírlapíró így számolt be (Hatvany Lajos: Így élt Petőfi; Budapest, 1967, 459. oldal): Később többször is megfordult a városban, a Hazánkban számos verse jelent meg. 1961-ben tudósított először a Kisalföld arról, hogy Kiss István szobrászművész megbízást kapott egy Petőfi Sándort ábrázoló szobor elkészítésére, melyet a következő évben állítanának fel. A 2 méter 60 centiméter magas bronzszobrot az Eötvös parkban, a Kazinczy Gimnáziummal szemben kívánták elhelyezni. A felállítás előtt átrendezték a parkot anélkül, hogy egyetlen fát is kivágtak volna. A tér átrendezése Schmidl Ferenc fővárosi építészmérnök tervei alapján valósult meg. A szoborhoz 30 méter hosszú, enyhén emelkedő mészkőlapból kirakott út vezetett. 1962 márciusában már arról olvashattunk, hogy Kiss István szobrászművész budapesti műtermében megtartották a városunk számára készülő Petőfi-szobor agyagmodelljének bírálatát.
Petőfi Sándor Szobra Eredeti Helyén - Sopron Anno
A közelgő millenniumra készülő, rohamosan fejlődő főváros fellobogózva ünnepelt, a szobor talapzatán mintegy száz koszorúval. Fél tizenkettőkor érkezett meg az Akadémiától a díszmenet, majd Ráth Károly, az egyesített főváros első fő polgármestere tartott beszédet. A leleplezési ünnepség alkalmából az újjáépített Pesti Vigadóban rendeztek díszebédet. Este a Népszínházban (a későbbi Nemzetiben) díszelőadást tartottak Petőfi emlékére. A szoborbizottság a szobrot pergamenre írt díszokirattal a fővárosnak örök időkre átadta. A Petőfi-szobor már majd' 140 éve áll ugyanazon a helyen. Petőfit minden korszak a maga szempontjai szerint értelmezve, itt tartotta forradalmi megemlékezéseit. "Hirdetjük s valljuk, hogy Petőfi nem azoké, akik belőle 1849 óta élnek, de a mienk, mindazoké, akik Magyarországon a változás, a megújulás, a forradalom áhítozói és harcosai vagyunk" – írta róla Ady Endre, 1910 -ben. A szocializmus proletár hőst faragott belőle, az 1956-os forradalom alatt pedig újra a szabadság és a szabad sajtó jelképe lett.
Petőfi Sándor Szobra , Sátoraljaújhely
Az Egy övezet, egy út Kína első számú külgazdasági projektjének számít. Arról szól, hogy a távol-keleti nagyhatalom utakkal, kikötőkkel és gázvezetékekkel köti össze Ázsia, Európa és Afrika, országait. Összesen 65 országot érint, Magyarország pedig 2018 áprilisában megvétózta azt a EU-s határozatot, amely a terveket kínai befolyásszerzési törekvésként ítélte volna el. A pekingi vezetés gyakorlatilag hűségesküre, a külpolitikai doktrínája elfogadására kényszeríti a vele szerződő országokat, nem is beszélve azokról a hitelekről, amelyekkel magához köti őket.
Oh én hazám, oh én szegény hazám! Minek nevezzem azt az érzeményt, Mely mint egy sötét felhőszakadás Omlik szivembül multad emlékére? De félre, bú, de félre, gyász, el, el! Nincs a mocsárban már a szent szobor, Fertő-ágyábul kiemeltük őt, Kihoztuk őt a tiszta levegőre. Oh jertek, jertek, mossuk tagjait, Legyen, mint volt, olyan szeplőtelen, Jőjön, segítsen mosni mindenik, Az asszony könnyel és a férfi vérrel. Ha régi fényében ragyogni fog, Akkor menjünk, pihenni, társaim... Akkor se még, nem! még azonkívűl Uj kötelesség fáradalma vár ránk. Föl kell emelnünk a szobrot megint A hegyre, melyen egykor tündökölt, Amelyrül olyan méltóságosan Nézett alá a bámuló világra. Föl, nemzetemnek apraja, nagya, Szégyen reá, ki lomhán vesztegel, Dicsőség arra, aki dolgozik... Válasszatok most: szégyen vagy dicsőség!