Végrehajtási Törvény 2020
Az Országgyűlés elfogadta az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XCII. törvényt, amely többek között a bírósági végrehajtásról szóló törvényt (Vht. ) is több helyen módosította. Az alábbiakban a Vht. legfontosabb újdonságait mutatjuk be röviden. ELEKTRONIKUS ÁRVERÉS – A Vht. 2021. január 1. napjával hatályba lépő módosításai alapvetően változtatják meg az elektronikus árverések struktúráját, mind ingó, mind pedig ingatlanvégrehajtás esetében. A jelenlegi, több árverés megtartásán alapuló rendszert egy fő szabályként egyetlen árveréses, de szakaszos lebonyolítási rendszer váltja fel. Végrehajtási törvény 2010.html. Ingóárverés – Ingóvégrehajtás esetén az árverési hirdetmény az új rendszerhez igazodóan tartalmazza majd az árverés adatait, tekintettel arra, hogy feltüntetésre kerülnek az árverési szakaszok is, azok időtartama, illetve az adott szakaszban tehető legalacsonyabb vételi ajánlat. Fontos változás továbbá, hogy az ingóárverés nem az árverési hirdetmény közzétételétől számított 30. napig, hanem a 60. napig tart majd.
Végrehajtási Törvény 2010.Html
Az árverés időtartama ingatlanok esetében is 60 nap, azonban az első szakasz az árverési hirdetmény közzétételétől számított 20., a második a 40., míg a harmadik szakasz a tart. A vételi ajánlatnak az első szakaszban legalább a kikiáltási ár 90%-ának, a második szakaszban legalább 70%-ának, míg a harmadik szakaszban legalább 50%-ának megfelelő összegnek kell lennie. Lakóingatlanok esetén a három szakasz vonatkozásában ez a százalékosan meghatározott vételi ajánlat minimum a kikiáltási ár 90-80-70%-ának, míg fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén legalább a kikiáltási ár 100%-ának megfelelő összeghez igazodik, feltéve mindegyik esetben, hogy az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.
Végrehajtási Törvény 2021
Agrár A végrehajtási rendelet rendelkezik többek között az őstermelői regisztrációhoz szükséges adatokról, illetve arról, hogy milyen dokumentummal lehet igazolni a hozzátartozói láncolatot. 2020. 12. 30 | Szerző: D. Z. Kihirdették a családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtási rendeletét (Vhr. ) – hívta fel a figyelmet a MAgyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. A Vhr. rendelkezik többek között az őstermelői regisztrációhoz szükséges adatokról, így például arról, hogy meg kell adni a használt földterület nagyságát, a használat jogcímét, és a kiegészítő tevékenységről is nyilatkozni kell. Fotó: Getty Images A Vhr. 2. melléklete meghatározza azt is, hogy milyen dokumentummal tudjuk igazolni a hozzátartozói láncolatot. A hozzátartozói láncolat igazolása az őstermelőicsaládi gazdaság (ŐCSG) alapításánál és a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT) minősítés megszerzésénél szükséges. A családi gazdaságokról szóló 2020. 2020. évi CXV. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. évi CXXIII. törvény december elején jelent meg. A 2021. január 1-én hatályba lépő jogszabály révén kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.
A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék célja, hogy többletjuttatásban részesítse azokat a közalkalmazottakat, akik tevékenységüket nehéz körülmények között végzik, és e tekintetben a település jogállása nem bír relevanciával – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1304/2018. számú, jogszabályi rendelkezés szövegrészét megsemmisítő határozatában. Osztatlan: megjelent a végrehajtási rendelet. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a Kúria felülvizsgálati eljárása keretében megtiltotta az alkalmazását a pedagógusok és közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet korábban hatályban lévő szövegrészének. Az összevont alkotmányjogi panaszok alapjául szolgáló ügy lényege szerint az indítványozók nyugdíjba vonulásukat követően nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék utólagos megfizetésére nyújtottak be kérelmet, majd fizetési felszólítást munkáltatójukhoz, amely bírósági eljáráshoz vezetett. A Kúria a támadott ítélete indokolásában kifejtette, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint ilyen pótlékra az jogosult, aki társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések között szereplő községben végzett munkát; a város, amelyben az indítványozók a munkájukat végezték, pedig nem tekinthető községnek.