Egy Sorozatgyilkos Nyomában - A Kigyó A Netflixen - Szabolcsihir.Hu
Roland Neveu. Amikor brit író Richard Warlow a csaló és a sorozatgyilkos történetének dramatizálására indult Sobhraj Károly -gondol A tehetséges Mr. Ripley a szteroidokon - elhatározta, hogy nem csillogtatja témáját. A hetvenes évek gyalázatosságának csúcsán a kedves vietnami-indiai francia legalább egy tucat bizalmas fiatal turistát csábított halálra Délkelet-Ázsiában. A sajtó Kígyónak titulálta, miután 1976-ban Interpol-üldözés tárgyává vált, Sobhraj gyanútlan hipiket, kábítószer-csempészeket és más Indiában, Nepálban és Thaiföldön utazókat zsákmányolt - italaikat pörgették, értékeiket ellopták és brutálisan meggyilkolták.. Charles Bikini gyilkos, Charles Sobhraj: Öt tény, gyilkolási módszerek, házas ügyvéd - Hírek. Ezután útlevelükkel utazott, így nem mindig volt látható, hogy áldozatai eltűntek volna. Ahelyett, hogy részletezné Sobhraj összes szörnyű bűncselekményét korlátozott sorozataival kapcsolatban A kígyó, a Netflix április 2-án (a Tahar Rahim címszerepben), Warlow - aki tud a sorozatgyilkosokról, miután létrehozott Ripper Street, a Hasfelmetsző Jackről - a valószínűtlen hős eszközre összpontosítva, hogy a mester manipulátort lehozza: Herman Knippenberg (Billy Howle), holland funkcionárius, felsőfokú nemzetközi tanulmányok mesterképzésével.
Charles Bikini Gyilkos, Charles Sobhraj: Öt Tény, Gyilkolási Módszerek, Házas Ügyvéd - Hírek
Nekik jobb esetben csak az értékeik és az útlevelük bánta a találkozást Sobhraj-zsal (no meg az egészségük, hiszen italokba kevert gyógyszerrel tette őket ártalmatlanná), ám nem mindenki úszta meg ilyen könnyen a kalandot. (A bikinis gyilkos becenév azért akadt rá, mert egyes áldozatai holttestét bikiniben találták meg a tengerben). Sobhrajnak bűntársai is voltak: kanadai-francia barátnője, Marie-Andrée Leclerc, és indiai segítője, Ajay Chowdhury is részt vett a bűncselekményekben, melyek nemcsak azt tették lehetővé, hogy fényűző életmódot folytassanak Bangkokban, de az útlevelek segítségével Sobhraj folyamatosan változtatni tudta a személyazonosságát is, mindig más és más néven lépte át a határokat, ha utazott, és egyébként is Alain Gautier néven ismerték Thaiföldön. Ráadásul azt is jól mérte fel, hogy áldozatait nemigen fogják keresni: a hozzátartozóik azért nem, mert eleve hosszú időre tűntek el, és az internet előtti időkben kevesen fogtak gyanút, ha valaki Ázsiából nem telefonált haza hetente, a helyi rendőrség és a nagykövetségek pedig szintén nem érezték feladatuknak drogos, hosszú hajú hülyegyerekeket hajkurászni, ha már azok egyszer úgyis kivonultak a társadalomból.
Szabad prédák. A forgatókönyvírók zsenialitása, hogy az áldozatok szemszögéből is megmutatják a történetet, de nem tudjuk, éppen kiből lesz áldozat, az izgalmakat pedig az időbeni oda-vissza ugrálás fokozza. Közben Délkelet-Ázsia hangulatába csöppenünk, a hetvenes évek közepén járunk, amikor Bangkokban vagy éppen Új-Delhiben egy négyzetméterre tíz ember és néhány riksa, motor meg Fiat 1500-as esik, és ahol annyira korrupt és trehány a rendőrség, hogy a fakabátok a kisujjukat sem mozdítják egy sorozatgyilkos miatt. Ebben a miliőben bontakozik ki a kegyetlen, mégis magával ragadó, lebilincselő történet. Olyan jó a rendezés és az operatőri munka, hogy a fülledt ázsiai hangulat átjön a képernyőn a nappalinkba, belefeledkezünk az idő sodrásába, szinte érezni a megszállottan nyomozó holland diplomata cigarettafüstjét és verejtékét, a legszívesebben vele tartanánk, hogy helyette lepuffantsuk a kegyetlen gyilkost és a társait, mint ahogyan a balga belga attasé szeretné. Hollandusunk azonban egy talpig jogkövető úriember, nyugat-európiai polgár, és az ilyeneknek bizony nehéz az élet a délkelet-ázsiai fertőben.